Tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt, de idén ismét megrendezésre került a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 10‒18. között, immáron a 17. alkalommal. A filmvetítések a már megszokott helyszíneken, a miskolci Művészetek Házában, valamint a Csodamalom Bábszínházban kaptak helyet. Az előbbi esetében három teremben (Pressburger, Uránia, Béke) zajlottak a vetítések, az utóbbi esetében pedig egy nagyobb helyiségből (Zukor terem) lett moziterem. A Művészetek Házában lévő Pressburger terem volt a legnagyobb befogadóképességű, így teltház esetén 600 fő élvezhette az alkotásokat. A rendezvény nyitánya és zárása, valamint a versenyfilmek premierje és a díjátadó is itt került megrendezésre. Korábban bárki ingyenesen látogathatta a vetítéseket, idén viszont baráti áron, 400 forintért lehetett mozijegyet váltani egy-egy alkotásra. Valószínűleg a miskolciaknak is hiányzott már a fesztivál és a minőségi mozizás öröme, hiszen csaknem minden nyilvános vetítésen megteltek a termek.

A versenyprogramban magyar és külföldi alkotások is szerepeltek. A fesztiválon megmérettetett többek között a 2021-ben a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt Quo Vadis, Aida? (Jasmila Žbanić, 2020), a Floridai álommal (Florida Project. Sean Baker, 2017) nagy hírnevet szerző Sean Baker új alkotása, a Red Rocket (2021), és az idei Berlinalén Arany Medve fődíjat elnyerő Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban (Babardeală cu bucluc sau porno balamuc. Radu Jude, 2021). A fesztiválon nem csak versenyfilmeket lehetett megtekinteni. A Kitekintő program keretei között megnézhette a nagyközönség Anders Thomas Jensen új filmjét, Az Igazság bajnokait (Retfærdighedens ryttere, 2020), valamint az Arany Pálma-díjas Titánt (Titane. Julia Ducournau, 2021).

Mint két évvel ezelőtt, úgy idén is két napot tölthettünk el a fesztiválon és nyolc filmet nézhettünk meg. Észrevehető volt, hogy valami fontos és nagyszabású esemény zajlik az Acélvárosban. A Művészetek Háza környékét ellepték a filmalkotók, színészek, a sajtó munkatársai, mozituristák. Fantasztikus élményekkel gazdagodtunk. Igazán nagy megtiszteltetés ért minket, hiszen részt vehettünk A feleségem története (Enyedi Ildikó, 2021) sajtótájékoztatóján, valamint lehetőségünk volt a rendezővel, Enyedi Ildikóval is interjút készíteni. Egy szerencsés véletlen folytán pedig válthattunk pár szót Kis Hajnival, a Külön falka (2021) rendezőjével is, akivel a magyar film helyzetéről, valamint filmjének forgatási körülményeiről beszélgettünk. Megtudtuk, hogy amatőr színészekkel forgatott,  valamint azt, hogy a főszereplő Horváth Zorkát 1500 kislány közül választotta ki.

Duplázott Christos Nikou filmje (Zukor Adolf-díj, Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díja), az Almák (Apples. Christos Nikou, 2020), amely egy amnéziában szenvedő férfi énkereséséről, múltjával való szembenézéséről szól. Habár a görög rendező története nem konkrétan a járványhelyzetről szól, de a filmben látott szituációk erősen reflektálnak azokra a problémákra, melyek előtérbe kerültek ebben az időszakban. A film a magány, az énvesztés, a társadalomból való kihullás kérdéseivel, továbbá a poszttraumás stressz-szindróma hatásaival foglalkozik. Az alkotók mindezt lassan hömpölygő, emberi érzelmeket és tudatállapotokat megmutató snittekkel hozzák kényelmetlenül közel a nézőhöz, rávilágítva a jelenlegi állapot súlyosságára.

Sikeres volt Kis Hajni rendezői debütálása, hiszen a Külön falka (Kis Hajni, 2021) a fesztivál közönségdíját vihette haza. A film egy klasszikus toposzhoz, az apa-lánya viszonyhoz nyúl: a börtönviselt Tibor (Dietz Gusztáv) és Niki (Horváth Zorka) egymásra találásának, a feltétel nélküli szeretet erejének története ez, melyet kivételes érzékenységgel álmodtak vászonra a készítők. Külön kiemelendő, hogy a két főszereplő egyike sem professzionális színész, mégis a kiváló színészvezetésnek köszönhetően már az első percektől működik közöttük a kémia. Kis Hajni már a Last Call (Kis Hajni, 2018) című többszörösen díjazott (Müncheni Diákfilm Fesztivál, Szarajevói Filmfesztivál, Friss Hús) diplomamunkájával felhívta magára a figyelmet, azonban a Külön falkával megmutatta, hogy a nagyjátékfilm műfajában is képes maradandót alkotni.

Premierként láthattuk Fazekas Máté Bence első filmjét, a Kilakoltatást (2021). Az alkotás a Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának segítségével készült el. Ahogyan a cím alapján is sejthető, a film egy kilakoltatás szomorú jogi procedúráját mutatja be szatirikusan. Egyetlen utcában játszódik a történet, ami tulajdonképpen egy fiatal bírósági végrehajtó és a kilakoltatása ellen küzdő idős hölgy macska-egér játékából áll, amelyet élvezet figyelni. A film görbe tükröt állít a rendvédelmi szervek elé, ami egy visszatérő poén formájában remekül működik. A vetítés után sor került egy rövidebb beszélgetésre az alkotókkal, amelyen többek között a rendező Fazekas Máté Bence és a főszereplő Orosz Ákos vettek részt. Megtudhattuk, hogy a direktor saját élményei ihlették a filmet.

Sean Baker új filmjét, a Red Rocketet (2021) is láthattuk. A történet főszereplője egy ex-pornószínész, aki los angelesi karrierjét kényszerűen hátrahagyva, kis texasi szülővárosában próbál új életet kezdeni. A film az ottani emberek életét és mentalitását mutatja be, a felnőtt filmes ipar kulisszatitkairól is megtudhatunk részleteket. A főszereplő Mikey Saber karakterét brilliánsan írták meg, és Simon Rex lehengerlően hozza a két lábon járó egóbombát. A legnagyobb meglepetést viszont Brenda Deiss okozta, akinek ez volt a legelső filmszerepe. A sok pozitívum ellenére viszont nem mindig tudja fenntartani a film a figyelmet, sokszor olyan eseményeket látunk, amelyek nem viszik előre a cselekményt, így hosszúnak érződhet a két órás játékidő. A vetítésen részt vett a rendező Sean Baker és a főszereplő Simon Rex, akik egyenesen az Egyesült Államokból érkeztek Miskolcra, ezzel is tovább emelve a rendezvény színvonalát. Megtudhattuk, hogy a rendező világjárvány miatt meghiúsult filmterve helyett készült el ez a film, egy alig húsz fős stábbal, valamint azt, hogy Shih-Ching Tsou nemcsak a film producere volt, hanem színészként és jelmeztervezőként is közreműködött.

Részt vehettünk A feleségem története sajtótájékoztatóján, ahol Enyedi Ildikó mellett többek között Láng Imola díszlettervező, Mécs Mónika producer, valamint Rév Marcell operatőr is jelen volt. Rév Marcell online csatlakozott be, hiszen éppen Los Angelesben forgatja az Eufória (Euphoria. Sam Levinson, 2019) című sorozat második évadát. Megtudhattuk, hogy viszonylag nagy nemzetközi produkció volt a film. Például előfordult, hogy egy jelenetet három országban vettek fel. Az alkotókat nem filmek, hanem korabeli fényképek és festmények inspirálták a film látványának és díszleteinek készítésekor.

Egyikünk először, másikunk másodszor vett részt a  CineFesten, de mégis mindkettőnk számára az újdonság varázsával hatott. Az általunk megnézett filmek egytől egyig egyedi élménnyel szolgáltak. Külön öröm volt látni, hogy egy lezárásokkal teli időszak után rengeteg néző özönlött a különböző alkotásokra, amelyek többsége nem popcornmozi volt. Búsultunk, nevettünk, izgultunk, csodálkoztunk és elgondolkoztunk ‒ talán így lehet a legrövidebben összegezni a tapasztalatainkat.

Kapcsolódó cikk:

?Örülünk azoknak, akik élvezik és tudnak menni a filmmel.? ? interjú Enyedi Ildikóval