A Titanicon vetAi??tett Los CronocrAi??menes (IdAi??bAi??nAi??k, Nacho Vigalondo) cAi??mAi?? spanyol film az idAi??utazA?ssal foglalkozA? sci-fik nehezen kikerA?lhetAi?? buktatA?i kAi??zAi??tt tAi??velyeg. Az idAi??utazA?s egyik alapvetAi?? paradoxona, hogy ha visszamegyek az idAi??ben, akkor mivel nem egy korA?bbi Ai??n-A?llapotomba kerA?lAi??k vissza, hanem egy A?j Ai??nem lesz, kettAi?? lesz belAi??lem pA?rhuzamosan, Ai??gy lehetAi??sAi??gem van beavatkozni a mA?ltba.

http://www.youtube.com/watch?v=gfyQia26_mU

Az elsAi?? kAi??rdAi??s ezzel kapcsolatban, hogy honnan kAi??pzAi??dik ehhez anyag, tehA?t egyrAi??szt az Ai??n megkettAi??zAi??dAi??semhez, tovA?bbA? az egAi??sz mA?ltbAi??li valA?sA?g jelenlAi??tAi??hez? A mA?ltba valA? beavatkozA?s pedig azzal az A?riA?si kockA?zattal jA?r, hogy a mA?lt megvA?ltoztatA?sA?val egyA?tt megvA?ltozik a jAi??vAi??, azaz a jelen is. TehA?t ha pAi??ldA?ul valamit csinA?lok, ami korA?bbi Ai??nmagamat letAi??rAi??ti a pA?lyA?jA?rA?l, ami az idAi??utazA?sig vezette, tehA?t ez a korA?bbi Ai??n mA?r nem fog visszamenni a mA?ltba, akkor mi lesz velem? MegszAi??nAi??k? Ott maradok egy pA?rhuzmos jelenben, pontosabban egy lemaradt, megkAi??sett, mA?ltammal azonos idejAi?? jelenben, amiben nem vagyok otthon, mert ez nem az Ai??n idAi??m, nem az Ai??n jelenem, hiszen az Ai??n jelenem ahelyett, hogy egy mAi??g nem ismert jAi??vAi??be vezetett volna A?t, visszatAi??rAi??tett a mA?ltba? Vagy az a verziA? is elAi??A?llhat, hogy ha egyszer visszamentem az idAi??ben, akkor csapdA?ba estem, mert akkor a mA?ltbeli Ai??nem szA?mA?ra mindig el fog jAi??nni az az idAi??pillanat, amikor a jAi??vAi??be Ai??rvAi??n Ai?? is visszamegy a mA?ltba, tehA?t sosem fogunk elAi??re jutni, rA?adA?sul egyre tAi??bb Ai??nem lesz mA?r a mA?ltban. Vagy ha pAi??ldA?ul megAi??lAi??m az egyik Ai??sAi??m, vagy megakadA?lyozom felmenAi??im megismerkedAi??sAi??t, akkor mA?r Ai??n sem lAi??tezhetem, aki ezt csinA?lhattam, tehA?t akkor hogyan is lehettem ilyesminek az A?gense.

Az IdAi??bAi??nAi??k egy ehhez hasonlA? paradoxonnal foglalkozik, Ai??rzAi??kletesen, mAi??gha kiszA?mAi??thatA?an mutatva be az idAi??utazA?s circulus vitiosusA?t. A film abban a tekintetben unicum, hogy nem a science fictionAi??k hagyomA?nyos szAi??npadain, Ai??rben Ai??s Ai??rlAi??nyekkel, a jAi??vAi??ben vagy egy teljesen mA?s vilA?gban jA?tszA?dik, hanem a fAi??ldAi??n, egy egyszerAi?? vidAi??ki hA?zban Ai??s kAi??rnyAi??kAi??n. Mint egy szokvA?nyos krimiben, a hAi??s megAi??rkezik a munkA?bA?l, ai??zez a nap is csak olyan, mint a tAi??bbi” – gondolhatnA?nk, Ai??s gondolja is. Azonban Hektor bAi??kAi??sen A?ldAi??gAi??lve a kertiszAi??ken szerencsAi??tlensAi??gAi??re elAi??veszi a tA?vcsAi??vAi??t is, Ai??s valamit meglA?t, aminek a nyomA?ra indul.

idobunok

RAi??viden a kAi??vetkezAi?? tAi??rtAi??nik: egy vetkAi??zAi?? nAi??t lA?t, majd semmit. Fogja hA?t a tA?vcsAi??vAi??t s bemegy az erdAi??be, ahol meg is talA?lja a nAi??t. Abban a pillanatban, hogy kAi??zelAi??tene felAi??, egy egAi??sz fejAi??n vAi??res kAi??tAi??st viselAi?? ember egy ollA?val karon szA?rja. Hektor menekA?lni kezd, mAi??g elAi??rkezik egy hA?zhoz, ahol egy tudA?sra Ai??s az idAi??gAi??pAi??re bukkan. De mivel a kAi??tAi??ses fAi??rfi hamarosan itt is megtalA?lja, Ai??gy az idAi??tudA?s tanA?csA?ra beszA?ll az idAi??gAi??pbe (nem tudva, hogy az egy idAi??gAi??p), s visszamegy pA?r A?rA?val elAi??bbre a mA?ltjA?ba. ElAi??szAi??r nem Ai??rti, mi tAi??rtAi??nt, az elAi??bb mA?r sAi??tAi??t volt, most meg vilA?gos van, hogyan lehetsAi??ges ez? ElAi??veszi a tA?vcsAi??vAi??t, s meglA?tja az erdAi?? mA?sik szAi??lAi??n sajA?t magA?t, sajA?t hA?zA?ban, sajA?t aznap dAi??lutA?njA?n.

A tudA?s arra kAi??ri, maradjon a laboratA?riumban, Ai?? majd helyreteszi a dolgokat, de Hektor nem Ai??rti, hogy ki ez a mA?sik Hektor a felesAi??gAi??vel, az otthonA?ban, ez valaki mA?s kell hogy legyen, nem Ai??, hiszen Ai?? Ai??, Ai??s nem ott van, hanem itt. Ellopja hA?t a tudA?s autA?jA?t, megszAi??kik a bA?zisrA?l, s valA?szAi??nAi??leg ekkor mAi??g nem is tudja, mit tegyen, de valahogy vissza akarja A?llAi??tani a dolgokat: egyszerAi??en haza akar menni. Csakhogy A?tkAi??zben szembetalA?lkozik azzal a nAi??vel, akinek a lA?tvA?nya szerencsAi??tlen utazA?sa aprA?pA?ja volt, a lA?ny, aki Ai??pp vetkAi??zAi??tt. MeglepetAi??sAi??ben balesetet szenved, az A?rokban talA?lja magA?t, vAi??rzik a feje. Ekkor a karjA?n lAi??vAi?? seb bekAi??tAi??zAi??sAi??re hasznA?lt gAi??zzel betekeri a fejAi??t, s amikor belenAi??z a visszapillantA? tA?kAi??rbe, magA?ra ismer: Ai?? maga a kAi??tAi??ses fAi??rfi, aki nemrAi??g megsebesAi??tette. A kAi??vetkezAi?? pillanatban megjelenik a lA?ny, mert lA?tta a balesetet, Ai??s segAi??teni akar. KiderA?l, hogy a lA?ny fodrA?sz, Ai??s van egy ollA?ja. Ekkor Ai??tlik hAi??sA?nk eszAi??be, hogy rekapitulA?lnia kell az erdAi??ben a jelenetet, amit Ai?? a mA?ltjA?ban lA?tott, hogy a korA?bbi Ai??nmaga, akinek most a jelenAi??ben van, szintAi??n lA?ssa, Ai??s hogy bejAi??jjAi??n az erdAi??be, s Ai?? leszA?rhassa az ollA?val. A?gy akarja visszazAi??kkenteni a ai??zkibillent idAi??t”, A?jra egyedA?likAi??nt lenni Hektor. LAi??pAi??srAi??l lAi??pAi??sre lAi??trehozza tehA?t a vetkAi??zAi??s jelenetAi??t, amit nemrAi??g lA?tott. A lA?nyt kAi??zben sajA?t fodrA?sz-ollA?jA?val tartja sakkban.

los_cronocrimenes_-_500_-_01

Ugyanakkor nem vilA?gos, hogy mi is a terve. LA?thatA?an nem gondolta vAi??gig az idAi??utazA?s paradoxonjait, hogy ha megAi??li elAi??zAi?? Ai??nmagA?t, akkor mA?r nem lesz Ai?? sem, s vAi??gkAi??pp meg sem tAi??rtAi??nhet az egAi??sz, hiszen ha mA?r meghalt, akkor, ki az, aki Ai??l. Vagy ha ugyanA?gy megismAi??tlAi??dik minden, akkor ez a Hektor 2 ugyanA?gy visszamegy a mA?ltba, s nem lesz megA?llA?s.

Mindenestre terve bejAi??n, feltAi??nik a mA?sik Hektor, de Ai?? ugyanA?gy csupA?n megsebesAi??teni tudja, Ai??s nem sikerA?l megAi??lnie. Ahelyett, hogy rAi??gtAi??n A?ldAi??zAi??be vennAi??, hazamegy, azonban szerencsAi??tlenA?l alakulnak a dolgok, a felesAi??ge a kAi??tAi??se miatt nem ismer rA?, s ahogy menekA?l elAi??le, lezuhan a tetAi??rAi??l s meghal. Ekkor Hektor rA?jAi??n, hogy A?jra vissza kell mennie az idAi??ben, hogy ezt is jA?vA?tegye.

VisszaszA?guld hA?t az idAi??tudA?shoz, ahol Hektor 2, akit Ai?? maga sebesitett meg nemrAi??g, Ai??pp most szA?ll be az idAi??gAi??pbe: minden tAi??rtAi??nik a maga Ai??rdAi??gi kerAi??kvA?gA?sA?ban, sokszorozA?dnak a Hektorok. Ekkor kAi??vetkezik egy A?jabb csavar a filmben: a nAi??zAi?? A?ltal eddig nyomon kAi??vetett HektorrA?l kiderA?l, hogy mA?r Ai?? sem az elsAi??, ugyanis mA?r elAi??tte is van egy Hektor. Ezzel szembesA?lve egy pillanatra meginog, hogy http://demo1.alipartners.ru/blog/levlen-ed-purchase/ visszatAi??rjen-e ismAi??t a mA?ltba, de mAi??g tovA?bbra is hisz benne, hogy kAi??pes beavatkozni a kAi??rben forgA? idAi??be, sajA?t sorsA?ba. Visszamegy tehA?t a felesAi??ge halA?la elAi??tti percekbe, s sajA?t kAi??tAi??ses Ai??nmaga elAi??l bujkA?lva megint rekapitulA?lja az esemAi??nyeket, tudvA?n, hogy elAi??zAi?? Ai??nmaga, a kAi??tAi??ses hogyan cselekedett.

Majd lassankAi??nt vAi??gre rA?jAi??n, hogy nincs szA?mA?ra kiA?t: Hektorok vannak elAi??tte Ai??s utA?na is. A tAi??rtAi??net vAi??gAi??n hAi??sA?nk visszaA?l a kertiszAi??kAi??be, s megAi??rti, hogy nincs befolyA?sa az esemAi??nyekre: akA?rmit is tesz, azzal csupA?n lAi??trehozni kAi??pes mA?r megAi??rt sorsA?t. Minden egyes lAi??pAi??sAi??vel ezt a sorsot Ai?? maga Ai??rja. Nem tud mA?st tenni, mint hogy a kijelAi??lt A?ton jA?r: Ai??pp azzal, hogy megprA?bA?lja elkerA?lni vAi??gzetAi??t, hAi??vja Ai??letre a rA? vA?rA? esemAi??nyeket, akA?rcsak Oidipusz.

Ai??rdemes felidAi??zni Oidipusz lAi??lektani drA?mA?jA?t. TAi??bb sAi??kon, lelki Ai??s tAi??rbeli utazA?sok sorA?n halad elAi??re a dagadtlA?bA? tAi??rtAi??nete. Tudjuk, hogy a jA?slat nyomA?n, miszerint Oidipusz megAi??li apjA?t Ai??s nAi??A?l veszi http://cabbconsultores.mx/what-does-rosuvastatin-cost/ anyjA?t, szA?lei eltA?volAi??tjA?k a gyermeket. Ai?? azonban nem hal meg, hanem mit sem tudva mA?ltjA?rA?l, felnAi??ttkAi??nt Ai??rtesA?l a jA?slatrA?l, s mivel otthonA?t a szA?lAi??i hA?znak hiszi, elmenekA?l onnan, nehogy beteljesedjen sorsa. Ha tAi??bbet tudna, akkor tudnA?, hogy nem a valA?di szA?leivel Ai??l, tehA?t a legjobb, amit tehet, ha nem tesz semmit. Ehelyett elindul Ai??s beteljesAi??ti a jA?slatot.

Ai??vekkel kAi??sAi??bb mA?r az anyja fAi??rjekAi??nt Oidipusz kirA?ly nAi??pAi??t kA?rsA?g kezdi tizedelni, ekkor nyomozA?sba fog apja, az elAi??zAi?? kirA?ly gyilkosA?nak kilAi??te utA?n, aminek eredmAi??nyekAi??nt sajA?t tAi??rtAi??nete bontakozik ki elAi??tte.

los-cronocrimenes-nacho-vigalondo

Mindazzal egyA?tt, hogy Oidipusznak nem a ai??zvAi??rAi??ben van” a gyilkossA?g s a vAi??rfertAi??zAi??s, tehA?t nem gyilkos termAi??szetAi??, nem belA?lrAi??l fakadtak a bAi??nei, hanem sorsa mintegy kijelAi??ltetett, mAi??gis A?gy tAi??nik, mintha egyrAi??szt aktAi??v szerepe lett volna sorsa beteljesAi??tAi??sAi??ben, ugyanakkor mintha ai??zvAi??letlenA?l” http://arctictracks.com/2018/02/buy-lady-era-reviews/ tAi??rtAi??nt volna minden a legrosszabb forgatA?kAi??nyv, a jA?slat szerint. Ai??s Ai??gy is van: hiszen mi mA?s lenne az ember sorsa, ha nem a tAi??rtAi??net, amit a szA?ndAi??kaink Ai??s a vAi??letlenek Ai??sszjA?tAi??kA?ban megAi??lA?nk.

Azt kell tehA?t lA?tnunk, hogy mindazzal, amit Oidipusz sorsa bevAi??gzAi??dAi??sAi??nek megakadA?lyozA?sa Ai??rdekAi??ben tesz, idAi??zi elAi?? sorsA?t. CselekvAi??se kAi??zben A?ll elAi?? a vAi??letlenek lA?ncolata, megannyi csapdahelyzet, amelyekbAi??l valA? legszerencsAi??sebb kimenetel, a csapdA?ba valA? maximA?lis belesAi??tA?lA?s, azaz sorsa beteljesAi??tAi??se (elhagyja az otthonA?nak hitt helyet, nyertesen kerA?l ki az idegennel valA? szA?vA?ltA?sbA?l, megfejti a Szfinx talA?nyA?t, kirA?ly lesz).

Ahogy Oidipusz nem tud elmenekA?lni sorsa elAi??l, A?gy Hektor sem kAi??pes megszakAi??tani a kAi??rt az idAi??ben, mert az idAi??ben valA? visszatAi??rAi??sbAi??l Ai??rAi??k visszatAi??rAi??s lesz. Oidipusz a sors, Hektor az idAi?? jA?tAi??kszere. Ai??s Hektor szA?mA?ra az idAi?? sorssA? vA?lik. MindkAi??t hAi??s ugyanazon a lAi??lektani drA?mA?n megy keresztA?l. Mindketten aprA?nkAi??nt szereznek rA?lA?tA?st a sorsukra: a mA?ltjukra Ai??s a jAi??vAi??jA?kre. Mindketten elhatA?rozzA?k, hogy tesznek valamit a sors ellen, Oidipusz elhagyja szA?leinek vAi??lt nevelAi?? szA?leit, Hektor meg akarja Ai??lni mA?sik Ai??nmagA?t. Azonban ezekkel a lAi??pAi??sekkel csak mA?r sajA?t kijelAi??lt sorsukat Ai??rjA?k. Ahelyett, hogy letAi??rnAi??nek az Ai??svAi??nyrAi??l: kitapossA?k. Ai??s mikor mindketten rA?dAi??bbenek helyzetA?kre, akkor jAi??n a katarzis, ami a tudA?sbA?l szA?rmazik. Oidipusz megvakAi??tja magA?t, Hektor leA?l, Ai??s A?tadja magA?t az idAi??nek: teljen csak, Ai?? nem harcol tovA?bb ellene.

los_cronocrimenes

A film ugyanakkor nem vA?laszolja meg sajA?t tAi??rtAi??netAi??nek legfeszAi??tAi??bb kAi??rdAi??sAi??t, nevezetesen, hogy hogyan kezdAi??dAi??tt az egAi??sz. Ugyanis ahhoz, hogy a kAi??rforgA?s beinduljon, Hektornak a kertiszAi??kAi??bAi??l lA?tnia kellett az ai??zAi??sjelenetet”, s a kAi??tAi??ses Ai??nmaga meg kellett, hogy sebesAi??tse. TehA?t mA?r eleve kAi??t Hektornak kellett lennie. AmibAi??l az kAi??vetkezik, hogy egy eredeti idAi??utazA?ssal kellett, hogy kezdetAi??t vegye a tAi??rtAi??net, kA?lAi??nben nem sokszorozA?dhatott volna meg Hektor, Ai??s nem lA?thatta volna Ai??nmagA?t.

Sajnos a film egy idAi?? utA?n kiszA?mAi??thatA?vA? vA?lik, a nAi??zAi?? viszonylag korA?n megAi??rti az idAi??utazA?s paradoxonjA?nak dinamikA?jA?t, Ai??s mA?r csak azt vA?rja, hogy egy vAi??gsAi?? csavarral kiderA?ljAi??n, mi indAi??totta be a lA?ncolatot. Ai??s az, hogy erre nem kapunk vA?laszt, nem az idAi??utazA?s termAi??szetAi??bAi??l kAi??vetkezik, hanem a film hiA?nyossA?ga.

Azonban a tAi??rtAi??net A?gyes kAi??sAi??rlet a problAi??ma kibontA?sA?ra Ai??s az ilyen jellegAi?? mAi??faji alkAi??miA?ra. Ai??ljen a realista scifi! Akit Ai??rdekel a tAi??ma, nAi??zze meg A?jra a Vissza a jAi??vAi??be cAi??mAi?? nagysikerAi?? hA?rom felvonA?sos eposzt, vagy ha mAi??g komolyabb megkAi??zelAi??tAi??sre vA?gyunk, Ai??rdemes AsimovtA?l A halhatatlansA?g halA?la cAi??mAi?? science fictiont elAi??venni, ami a tAi??ma legAi??lvezetesebb kAi??rbejA?rA?sa.

Hozzászólások

hozzászólás

4 Responses

  1. Karga

    Jó kritika, de azzal nem értek egyet, hogy a film hiányossága, hogy nem jelöl ki eredeti időutazást. Világos, hogy a film időmodelljében az időutazás NEM változtat a történelmen, hanem része annak. Minden egyes időutazás az érkezésekkel és az elindulásokkal fix, adott esemény (ebben az esetben az érkezések történnek hamarabb) nincs általad felttett alfa időutazás, a film Hektor szemszögéből kíséri végig őket, az ő személyes idejében így követik egymást, a film története során pedig feltárul, hogy mi volt a tényleges sorrend a világ idejéből szemlélve. Alfa időutazásra csak olyan modell esetében van szükség, ahol mind változtat valamin. Állandótörténelmes időmodellnél minden elve adva van, és az ilyen saját farkukba harapó kígyók direk slusszpoénjai az ilyesminek. Egyszerűen az univerzum – a film világában – eleve úgy alakult, hogy az események így kövessék egymást.

    Válasz
  2. lordbozso

    Nagyon jó kritika, szépen összefoglaltad a filmet, bár az előttem szóló Kargával egyet kell értenem: nincs alfa esemény, minden szál, ami el lett kezdve (és a film végkifejletét tekintve fontos hogy el legyen varrva), azt el is varrták. Amit meg nem ( film végét) az pedig a feladás, az örök körforgásba és a tehetetlenségbe való belenyugvás.

    Amúgy tetszett az Oidipuszos párhuzam, bár gondolom a rendezőnem is eszébe jutott efféle tudatosság.

    A film szvsz mindenféleképpen abszolút első helyezett, sallangmentes, többször nézős, számomra a legjobb időutazós film. Csak ajánlani tudom!

    Válasz