Tóth Eszter a szegedi alkotókör, a RANDOM csoport egyik alapító tagja, egyben a HATOS Szoba nevű látványműterem egyik állandó alkotója. Erről a szokatlan és új lehetőségekkel teli térről, a mibenlétéről, a látogatók hozzáállásáról, az alkotófolyamat esetleges megváltozásáról beszélgettünk.
Gergely Borbála: Számodra mit jelent a látványműterem fogalma?
Tóth Eszter: Pontosan azt, ami. (Ami most. Ami ez.)
Tóth Eszter a látványműteremben
G.B.: Mennyire sűrűn látogatják a HATOS Szobát?
T.E.: Ez változó. Elég sok minden befolyásolja, kezdve az időjárástól az ünnepekig stb., stb., de természetesen a legjobban attól függ, hogy mikor tudunk nyitva lenni. A hétköznapokon, ha bejutok, be-betéved egy-két ember, azon kívül a szombatok forgalmasak. Sőt, volt rá példa, hogy belevették a REÖK egy-egy programjába (például: palotaséta) a helyszínt. Rendezvénnyel összekötve viszont elég nagy a forgalom (kiállítás, megnyitó ünnepségek vagy például a Múzeumok Éjszakája). A barátok pedig megbeszélt időpontra jönnek vagy csak úgy benéznek.
G.B.: Mennyire jellemző, hogy a látogatók kérdéseket tesznek fel vagy beleszólnak egy-egy éppen készülő műbe? A látogatók reakciói (szavak, arckifejezések stb.) befolyásolják az alkotófolyamatot?
T.E.: Több kategóriát különítenék el. Van, akit invitálni kell, mert csak az ajtóban toporog (de közülük is van, aki bejön, van, aki nem), van csendes sétáló és érdeklődő nézelődő is. Az utóbbiak tesznek fel kérdéseket, persze a művészetben való jártasságtól függően. A hozzá nem értő – laikus – emberek általában egyszerű, néha furcsa kérdéseket tesznek fel (persze, ez nem meglepő), például: „Mennyi ideig tart vásznat feszíteni?”, „Mennyi ideig tart megfesteni egy képet?” és még sorolhatnám. Természetesen ennek a fordítottja is megtörténik, amikor művészetben jártas vendég vagy épp egy művész téved be, és velük teljesen másfajta beszélgetés folyik. A reakciók vegyesek, de nem igazán befolyásolják az alkotói folyamatot (de ez csak a saját tapasztalatom).
Látogatók a HATOS-ban
G.B.: Mennyire és miben más a HATOS-ban alkotni, mint egy saját, privát műteremben?
T.E.: Teljesen más egy átlagos műteremhez képest. Az ember a saját műtermében sokkal szabadabb. Ez alatt nem azt értem, hogy lekorlátoznak minket a REÖK-ben, félreértés ne essék. A privát műteremben (már magában a szóban is benne van, hogy az saját) általában egyedül alkot az ember, és akkor enged a munkáiba betekintést, ha szeretne. A HATOS Szoba inkább egy közösségi alkotótér. Azonban annak ellenére, hogy négyen dolgozunk benne, nincs tumultus vagy egymás hátráltatása. A legtöbbször egy ember alkot bent (mert épp úgy jön ki a lépés), így végül is mindenkinek megmarad a maga meditatív alkotási lehetősége. Illetve bizonyos dolgokhoz alkalmazkodni kell, ott van a minden szombatra vonatkozó nyitva tartásunk, az átjárhatóság (szombat/rendezvény) – az ember a saját műtermébe nem szervez eseményt/megnyitót.
G.B.: A REÖK Palota beleszól a HATOS működésébe?
T.E.: Nem mondanám, hogy nagyon beleszólna. Jó, persze, vannak apró dolgok, de ez természetes. Ha rendezvényt szervezünk, az előzetes egyeztetést igényel, hogy ne legyen ütközés, tudjanak róla stb. Ezen kívül nem tudok olyat mondani, amibe belekötnének, sőt, általában kapunk segítséget (posztamens, drótok, poharak, egyéb).
Tóth Eszter munkaeszközeivel
G.B.: Szerinted megváltoztat(hat)ja-e a befogadót a HATOS-ban tett látogatás a kész művekhez, a kiállítótér falain látott alkotásokhoz való hozzáállásban? Közelebb kerülnek-e ezáltal a festészethez?
T.E.: Ez teljes mértékben emberfüggő. De biztosan valamilyen módon hatással van rájuk. Az esetek többségében pozitív a visszajelzés. Volt rá példa (ha jól emlékszem, nem is egyszer), hogy konkrétan elmondták, hogy nagyon tetszik nekik, hogy betekintést nyerhetnek az alkotófolyamatba, kaphatnak egy „műteremképet” (festékszag, vázlatos papírok, szerszámok és még sorolhatnám, ami előfordul egy műteremben), amire amúgy nem lenne lehetőségük. Abban már nem vagyok annyira biztos, hogy közelebb kerülnének a festészethez. Főleg a fentebb említett kérdések miatt (például a „Mennyi ideig tart egy vászon felfeszítése?”), maximum tudatosulhat bennük, hogy ez is „munka”, és esetleg más értékrend szerint kezdik befogadni.
Tóth Eszter munka közben
G.B.: Szerinted a HATOS Szoba kiállító-, alkotó- vagy látványosságtér?
T.E.: Mind a három egyszerre. Alkotótér nekünk, és a tényleges alkotófolyamatok meg is vannak, mivel zárás után is szoktunk dolgozni. Kiállítótér is, mivel a hely adottságából kifolyólag eseményekre alkalmas, és látványosságtér is a látogathatósága miatt.
Gergely Borbála korábbi interjúja Tóth Eszterrel
Az interjúsorozat első része: Gergely Borbála a HATOS szoba vezetőjével, Árnyas Koppány Ákossal beszélgetett
Az interjúsorozat második része: Gergely Borbála a HATOS szoba egyik állandó alkotójával, Laczkó Andreával beszélgetett