Az idők változtak. Ferenc József és 1914 között összesen 38 halálos ítéletet hajtottak végre és az első világháború is a mind szigorúbb ítéletek felé billentette a mérleg nyelvét. 1931-ben Matuska Szilveszter (csantavéri tanító, katona, üzér) felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot, ami után az akkori igazságügyi-miniszter rendeleti úton kiterjesztette a halálbüntetés alkalmazhatóságát több bűncselekményre is. Matuskát nem lehetett kivégezni, de tettének következményeként több halálos ítéletet is végrehajtottak Magyarországon. ’45 után politikai, gazdasági, s tulajdon elleni bűncselekményre is kiszabhatóvá tették, szám szerint 477 elítéltre, amiből 189-et végre is hajtottak. 1956 és 1961 között 277 embert végeztek ki az ’56-os forradalmat követő koncepciós perekben.

2017.10.07. BBB. séta (Csillag-söröző, Mars tér)
Fotó: Pál Anna Viktória

Az utolsó kivégzést 1987-ben hajtották végre a szegedi Csillag-börtönben. Régen bitófa állt a börtönben, aminek mára nyoma sincs. De sokaknak igénye lenne rá.

Magda Marinkó, szabadkai születésű szerb, már otthon is gyilkosságokat követett el, amiért menekülnie kellett. Beállt a francia idegenlégióba, ahol számos dolgot megtanult: hallás után, vakon lőni, amit bizonyított is. Szabadkán egy ékszerész feleségét, aki felsikoltott, éjszaka a sötétben egy lövéssel megölte (mindig pénzért vagy megbízásból rabolt és ölt).

Akár egy macska, végtagjait összehajtva bármilyen szűk kis részen be tudott jutni. Egy olyan szabadulótechnikát talált föl, amit be is mutatott a Csillagban. Kért egy takarót a lebilincselt kezére és öt másodperc múlva kivette szabad kezeit alóla. Állítólag a Jugoszlávia felbomlásáért felelő Slobodan Milošević-tyel is kapcsolata volt, ami miatt a hágai bíróság lehetősége is többször felmerült személye kapcsán. Marinkó, azaz „Ricsi”, a ’90-es évekre Szegedre tette át székhelyét. Már állampolgárságért folyamodott ekkor, miközben olajszőkítésből, állami kenőpénzekből és lopásokból kereste a napi betevőt.

1994. január 23-áról 24-ére virradóra betörtek Szeged egyik legismertebb cukrászmesterének, Z. Nagy Bálint Bárka utcai otthonába, ahol őt, feleségét, Dunai Gizellát és két fiukat, Dánielt és Balázst hidegvérrel megölték. Marinkó a gardróbszoba hátsó ablakán mászott be és Scorpio típusú gépfegyverével álmukban végzett a családdal, ám ebből soha, semmit nem vallott be. Bizonyíték hiányában szabadon is engedték. Hazament és még másnap Palicson újabb négy embert megölt. Eztán visszajött Szegedre tovább intézni az állampolgársági papírjait. A vajdaságban talált rablott ékszerek közül Z. Nagy Bálint első felesége 17-et felismert, de később visszavonta vallomását. Z. Nagyék fürdőszobájában felfedeztek egy zseblámpát, amit több Ricsihez köthető gyilkossággal is kapcsolatba hoztak, mivel azonban ujjlenyomat nem volt rajta és élettársa nem ismerte föl a lámpát, a bíróság nem látta igazoltnak az összefüggést. Magda Marinkó cipőjén ugyanolyan talajmaradványokat találtak, mint Z. Nagy Bálinték kertjében, de a hibalehetőség aránya olyan nagy volt, hogy a bíróság ezt is elvetette. Egy autóvállalkozó felismerte fantomkép alapján a tetthely közelében, de ismerősei tanúvallomása alapján Ricsi a bűntény idején moziban volt, ráadásul termete miatt nem is fért volna be a kis ablakon. Ennek ellentmond, hogy Gumiemberként becézték a légióban.

Szabadon bocsátották. Később állampolgársági ügyének kapcsán behívták a rendőrségre, ahová besétált, s az ügyében eljáró rendőrtiszt valahogy úgy szőtte a szót, hogy átkísérné egy másik szobába. Ricsi gyanút fogott. Menekülni próbált, de lefogták. Négy napig vallatták. Beismerte a gyilkosságokat, szám szerint a 9-et a 13-ból, ám a Z. Nagyot sosem.

Életfogytiglanra ítélték. Meg is kezdte büntetését itt Szegeden, a Csillagban, ám jelenleg Tiszalökön tartják fogva. Állítólag a börtönben nagyon jó magaviseletű. Dolgozik, festeget a szobájában. Kiállításon is szerepelt a képeivel Sopronkőhidán.

Két év múlva szabadulhat. Többször kérte a kiadatását, hogy Szerbiában tölthesse a büntetését, de ott halálra ítélték volna. Időközben ott is eltörölték a halálbüntetést, s ott 40 év a tényleges életfogytiglan. Ha szabadul, automatikusan Szerbiába kerül és leghamarabb 89 évesen szívhatna újra szabad levegőt.

 

A cikk az Apertúra Magazin „Láthatatlan Szeged” című pályázatára érkezett pályamű, melynek megjelentetését Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.