Mi tAi??rtAi??nik, ha a neves angol zeneszerzAi??, Benjamin Britten kulturA?lisan Ai??s zeneileg nyitott, mediA?lisan Ai??s mAi??fajilag befogadA?, Ai??zig-vAi??rig modern, nyugat-eurA?pai operA?jA?t a mesAi??s kelet titokzatos, egzotikus Ai??s kA?lAi??nAi??s szigorral zA?rt vilA?gA?ban A?lmodjA?k szAi??npadra? MegszA?letik az operathriller, mely mAi??ltA?n nyeri el a legjobb produkciA?nak jA?rA? elismerAi??st, az ARTE http://appartementenopcuracao.com/buy-aleve-d-online/ kAi??zAi??nsAi??gdAi??jA?t az Armel OperafesztivA?lon.

screw_5

Az Isztambuli A?llami Opera Ai??s Balett mint a tAi??rAi??k mAi??vAi??szet Ai??s kultA?ra fellegvA?ra a vilA?g szA?mos orszA?gA?ban bA?szkAi??n Ai??s eredmAi??nyesen kAi??pviseli a nemzeti identitA?sa fAi?? pillAi??reit, mikAi??zben a kortA?rs szAi??npadi elAi??adA?sformA?k jegyeibAi??l, vizuA?lis Ai??s zenei megoldA?saibA?l is bAi??sAi??ggel Ai??s mAi??lyen merAi??t. Szegedre A csavar fordul egyet cAi??mAi?? Britten-opera sajA?tos, keleties hangzA?svilA?got is Ai??tvAi??zAi?? bemutatA?jA?val Ai??rkeztek, mely – a kAi??t francia mAi??vAi??sz kAi??zremAi??kAi??dAi??sAi??nek kAi??szAi??nhetAi??en, akik egyben versenyszerepben is fellAi??ptek – igazi pA?neurA?pai koprodukciA?vA? nemesA?lt: az Ai??reg kontinens legnyugatibb csA?cskAi??tAi??l az A?zsiA?ba nyA?lA? keleti viharsarokigAi?? bA?rmely nemzet Ai??rintettkAi??nt Ai??s megszA?lAi??tottkAi??nt Ai??rezhette magA?t. A hAi??vAi??s Ai??s kimAi??rt angol modor a puritA?n Ai??s minimalista szAi??npadkAi??pben kAi??szAi??nt vissza, a finom Ai??s Ai??rzAi??keny francia stAi??l a kifejezAi??en Ai??szinte Ai??s termAi??szetes szAi??nAi??szi jA?tAi??kban vA?lt megragadhatA?vA?, mAi??g a zajos Ai??s pompA?zatos tAi??rAi??k csodavilA?got a zenei Ai??s mAi??faji eklektika tette elevenen nyA?zsgAi??vAi?? Ai??s szAi??nessAi??.

A szAi??vegkAi??nyv, ami Henry James azonos cAi??mAi?? novellA?jA?n alapszik, ritka lehetAi??sAi??get teremt az opera Ai??s a thriller, e kAi??t, egymA?stA?l meglehetAi??sen tA?voli Ai??s stAi??lusidegen mAi??faj talA?lkoztatA?sA?ra, s ahogyan a Britten-darab is pAi??ldA?zza: gyA?mAi??lcsAi??zAi?? Ai??sszehA?zasAi??tA?sA?ra. A thrilleri borzongA?s tematizA?lA?sa az operA?ban a komolyzene mAi??ltatlanul elhanyagolt sajA?tossA?gA?t A?llAi??tja A?jra a figyelem Ai??s az Ai??lvezet kAi??zAi??ppontjA?ba, miszerint a maga tiszta, elegA?ns, fennkAi??lt Ai??s A?nnepAi??lyes tartalmainak kifejezAi??sAi??n tA?l egyfajta mAi??lyebb, sAi??tAi??tebb, rejtelmesebb Ai??s “piszkosabb” hangzA?s- Ai??s Ai??rzAi??svilA?g A?brA?zolA?sA?ra is tAi??kAi??letesen alkalmas. Noha az A?rmA?nykodA?sok, a gyilkossA?gok, a halA?lesetek Ai??s a tA?lvilA?gi misztAi??riumjA?tAi??kok a klasszikus operA?ban sem teljesen ismeretlen mozgatA?rugA?i a cselekmAi??nynek Ai??s az azt hAi??sAi??gesen kAi??sAi??rAi?? zenAi??nek, a todorovi kAi??sAi??rteties csak ritkA?n tAi??ri A?t a nAi??zAi??i Ai??s a szAi??npadi tAi??r kAi??zAi??tti negyedik, lA?thatatlan falat, hogy kAi??rbefonja a szAi??nhA?zi drA?ma, sAi??t, az opera-drA?ma kAi??zAi??nsAi??gAi??t.

screw_10

A hagyomA?nyos szAi??nhA?zi Ai??s narratAi??v kontextusban az opera beavatja a befogadA?t Ai??nnAi??n borzongatA? motAi??vumainak mAi??kAi??dAi??sAi??be, noha – paradox mA?don – Ai??pp ezzel hA?z hatA?rt a nAi??zAi??i lAi??lek Ai??s sajA?t belsAi?? vilA?ga kAi??zAi??. Ai??A nAi??zAi?? feszA?ltsAi??ge nem csak a forrA?sA?t, de a minAi??sAi??gAi??t tekintve is kA?lAi??nbAi??zik http://congtyinsaigon.com/cheap-lady-era-reviews/ attA?l, amit a diegAi??zis hordoz. AzA?ltal, hogy pontosan tudja, hogy ki vagy mi, hogyan Ai??s miAi??rt borzongat, kAi??vA?l reked magA?n a borzongA?son, s csak figyelheti, ahogyan az a beavatatlan szereplAi??kre hat. A nAi??ma tanA? pozAi??ciA?jA?ba helyezett befogadA? esztAi??tikai Ai??lvezetAi??nek elemi rAi??sze tehA?t a cselekmAi??nyen belA?li “csavar” Ai??szlelAi??sAi??nek Ai??s Ai??rtelmezAi??sAi??nek kAi??pessAi??ge. Ezzel szemben a kortA?rs opera – ahogyan arra a Britten-darab cAi??me is reflektA?l – a nAi??zAi?? tudta nAi??lkA?l fordAi??t egyet a csavaron, majd olyan pozAi??ciA?t kAi??nA?l fel szA?mA?ra, ahonnan mAi??g vAi??letlenA?l sem leplezAi??dnek le idejekorA?n a szA?zsAi??t motorizA?lA? sejtelmes-rejtelmes titkok. A zenei beszAi??d, mint univerzA?lis mAi??vAi??szeti Ai??s kommunikA?ciA?s forma mA?r nem csak a passzAi??v Ai??lvezeten keresztA?l hat, de a sajA?t hatA?rait A?ttAi??rve meg is szA?lAi??tja a nAi??zAi??t, mAi??fajilag Ai??s narratAi??van indokolt mA?don egyarA?nt bevonja a borzongA?sba.

A kortA?rs opera fokozott Ai??rdeklAi??dAi??ssel fordul azok irA?nt a tAi??rtAi??netek irA?nt, amelyek tA?lmutatnak a realitA?s szAi??nhA?zi Ai??rtelemben is szemlAi??ltethetAi?? dimenziA?in, Ai??s elAi??szeretettel kAi??sAi??rletezik azzal, hogy zenei Ai??s vizuA?lis szempontbA?l egyarA?nt A?brA?zolhatA?vA? tegye az A?brA?zolhatatlant. A csavar fordul egyet cAi??mAi?? opera az Isztambuli A?llami OperahA?z fAi??igazgatA?ja, AytaAi?? Manizade rendezAi??sAi??ben nem csak tAi??kAi??lyre viszi e kAi??sAi??rletezAi?? kedvet, de szinte kA?nont alkot a szAi??npadra A?llAi??tA?si lehetAi??sAi??gek mintA?zataibA?l, a dAi??szletezAi??s Ai??s a lA?tvA?nyteremtAi??s kiterjedt szimbolikA?jA?bA?l. KiindulA?pontja az a paradox feltAi??telezAi??s, miszerint a “nem lAi??tezAi??t” csakis a “nem lA?thatA?” rendszerAi??ben lehet megragadni: a dAi??szletvilA?g kizA?rA?lag a redukA?lt Ai??s stilizA?lt attribA?tumain keresztA?l utalhat Ai??nmaga teljesebb Ai??s komplexebb kAi??pAi??re, megteremtve ezzel a lAi??lek mAi??lysAi??geibe Ai??s a misztAi??rium megfoghatatlan tereibe hatolA? A?brA?zolA?s mA?dozatait. A szimbolikus alkotA?elemek a jelzAi??sAi??rtAi??k mellett sokrAi??tAi?? funkcionA?lis egysAi??gekkAi??nt is jelen vannak: kAi??pesek integrA?lni a szellemszfAi??rA?t a diegetikus valA?sA?gba, megteremteni az A?tjA?rA?kat a sAi??ron tA?li Ai??s inneni lAi??tezAi??s kAi??zAi??tt, Ai??s Ai??szlelhetAi??vAi?? tenni a lA?tomA?sok Ai??s hallucinA?ciA?k Ai??rjAi??tAi?? tapasztalatA?t az elmAi??ben. Mindez olyan szAi??npadi kAi??rnyezetet feltAi??telez Ai??s kAi??vetel, amelyben egyetlen homA?lyosan A?vegezett fal elegendAi?? a szellemi Ai??s a materiA?lis, az Ai??lAi?? Ai??s a holt A?thatolhatatlan kA?lAi??nbsAi??geinek Ai??rzAi??keltetAi??sAi??hez, nAi??hA?ny fAi??ldre ejtett falevAi??l alkalmas az avarral fedett sAi??rhelyek mAi??lysAi??gAi??nek Ai??s nAi??masA?gA?nak, a halott test dermedtsAi??gAi??nek Ai??s A?ressAi??gAi??nek kifejezAi??sAi??re.

screw_8

A “kortA?rs” fogalma az opera szAi??npadra A?llAi??tA?si gyakorlatA?ban nem feltAi??tlenA?l jelent radikA?lisan A?jat vagy mA?st, mint amit egyAi??bkAi??nt is ismerA?nk vagy tudunk a szAi??nhA?zi Ai??szlelAi??si mechanizmusokrA?l a vizuA?lis kultA?rA?val kapcsolatos tapasztalataink nyomA?n. Sokkal inkA?bb biztosAi??t szabadsA?got a megszokott elemek formabontA? elrendezAi??sAi??hez, Ai??s teremt lehetAi??sAi??get azoknak a modern konstrukciA?knak a lAi??trehozA?sA?ra, melyek A?jragondoljA?k a formA?k, a szAi??nek, az anyagok Ai??s a jelentAi??sek szerepAi??t. A tAi??rAi??k opera is merAi??szen hasznA?lja az Ai??let-halA?l tematikA?ban szinte klisAi??vAi?? korcsosult fAi??ny- Ai??s A?rnyAi??khatA?sokat, a szAi??nek elemi jelentAi??skAi??pzAi??- Ai??s kifejezAi??erejAi??t. Nem riad vissza attA?l, hogy a sAi??tAi??tsAi??ggel rejtelmessAi??get, a vilA?gossA?ggal megvA?ltA?st, a fA?sttel fAi??ldAi??ntA?lisA?got, a vAi??rAi??ssel veszAi??lyt Ai??s szenvedAi??st, a zAi??lddel pedig megbAi??kAi??lAi??st sugA?rozzon. A valA?sA?g kontA?rjait hatA?rozott Ai??llel, a szellemvilA?g kontrasztjait pedig sejtelmes homA?lyba veszve rajzolja. A halottakat szA?rkAi??s-fekete, mAi??g a tiszta lelkAi?? gyerekeket fehAi??r leplekbe burkolja. A lA?tvA?nyelemek a vAi??gletekig egyszerAi??sAi??tettek Ai??s egyAi??rtelmAi??sAi??tettek, mAi??gsem vA?lnak sablonosan unalmassA?, mert olyan tartalmat tA?masztanak alA?, amely gondolati mAi??lysAi??gAi??kbe merA?l, Ai??rzelmi Ai??s lelki Ai??sszetettsAi??gAi??ben bontakozik ki, lassan, de kAi??vetkezetesen bevonva a nAi??zAi??t is a sajA?t borzongatA? vilA?gA?ba.

A kA?lAi??nbAi??zAi?? mAi??vAi??szeti A?gak Ai??s mAi??fajok Ai??sszjA?tAi??kA?t szerves egysAi??gbe rendezAi??, izgalmas Ai??s lA?tvA?nyos produkciA? Ai??nekesi Ai??s szAi??nAi??szi szempontbA?l egyarA?nt hA?lA?s szerepeket tartogat. A halottkAi??nt kAi??sAi??rtAi?? Peter Quint alakjA?nak megformA?lA?sA?Ai??rt a francia tenor, SAi??bastien Obrecht megkapta a legjobb fAi??rfi elAi??adA?nak jA?rA? dAi??jat az illusztris http://nomoneylaundering.net/buy-skunk-seeds-with-paypal/ tagokbA?l A?llA? nemzetkAi??zi zsAi??ritAi??l, mAi??g a kis Miles szerepAi??ben a fiatal kora ellenAi??re is elkAi??pesztAi?? tehetsAi??ggel, alA?zattal Ai??s munkabAi??rA?ssal brillAi??rozA? 11 Ai??ves A?lyas SeAi??kin az egyetemi zsAi??ri egyAi??ni dAi??jA?t vehette A?t. A nAi??met-francia tulajdonban A?llA? ARTE eurA?pai kulturA?lis televAi??ziA? csatorna nAi??zAi??i ugyancsak a tAi??rAi??k tA?rsulat elAi??adA?sA?t jutalmaztA?k, ami arra enged kAi??vetkeztetni, hogy az operaAi??rtAi?? Ai??s -Ai??lvezAi?? nemzetkAi??zi kAi??zAi??nsAi??gnek igAi??nye van arra a mAi??vAi??szeti, mAi??faji Ai??s mediA?lis sokrAi??tAi??sAi??gre, amit a kortA?rs opera jelent.

screw_7

FotA?k: KA?llai-TA?th Anett

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

1987-ben született Debrecenben. A kommunikáció és médiatudomány BA elvégzése után 2014-ben a Szegedi Tudományegyetem Vizuális kultúratudomány MA szakán, filmkultúra szakirányon szerzett diplomát. Újságíróként több kulturális portálnál is publikált filmes tárgyú írásokat. A 2011-es makói Ifjúsági Pulitzer Pályázat különdíjasa, 2013 októbere óta az Apertúra Magazin szerkesztője. 2015-ben a XXXII. OTDK Humántudományi Szekciójában, a Vizuális Kultúra tagozatban III. helyezést ért Az egymásra fényképezés alakzata a filmben és a kortárs vizuális tömegkultúrában című dolgozatával. Jelenleg PhD-hallgató a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet doktori alprogramban. Kutatási területe a képi, narratív és mediális határátlépések vizsgálata a kortárs vizuális tömegkultúrában.