Különös, paradox élményt nyújt az, ha valakit olyan helyen vezetnek körbe, ahová már évek óta rendszeresen be-betér. Mesterszakos egyetemi hallgatóként ebben az élményben volt részem, amikor részt vettem a szegedi Klebelsberg Könyvtár (ismertebb nevén a „TIK”) tavaszi tárlatvezetésén, amely az egyetemi könyvtár különgyűjteményeit mutatta be.
A könyvtárépület hatalmas, amely lehetővé teszi, hogy párhuzamosan akár több, kisebb kiállítás is helyet kapjon ott. A tárlatvezetés napján sem volt ez másként: A 28-as nemzedéktől a Z generációig című kiállítást nézhette meg az, aki a könyvtár átriumában nyitott szemmel járt. A kiállítás apropója a tavalyi év folyamán megjelent A 28-as nemzedék című kötet volt, de a kiállított könyvek átfogták a vajdasági Forum Könyvkiadó teljes, ötvenhét éves történetét. Az 1928-ban született generáció kultúraformáló, ismert és kevésbé ismert tagjait is bemutatták, Tolnai Ottó-versek hangzottak el, valamint sor került az előbb említett költő és Várady Tibor kötetbemutatójára is. Az eseményt Laczkó Sándor, a Társadalomelméleti Gyűjtemény vezetője nyitotta meg.
Az aktuális tárlatvezetésen résztvevő „túrázók” – köztük én is – először az Egyetemi Gyűjteménnyel ismerkedhettek meg. A gyűjtemény őrzi Szent-Györgyi Albert kézirati hagyatékának egy részét, gratuláló leveleit, és újságcikkekből álló albumát, amelyben a svéd folyóiratok méltató cikkei is helyet kaptak. Előkerült a „bölcsészettudománykari rendes hallgató” Glatter Miklós (Radnóti Miklós) adatlapja is. Ezeket a ritka dokumentumokat az érdeklődő közönség is fellapozhatta. Különösen jó érzés volt kézbe venni ezeket az értékes emlékeket. Emlékeket, hiszen Szent-Györgyi saját maga gyűjtötte össze a róla szóló újságcikkeket, amelyek egy sikeres tudós sikeréről és megbecsültségéről meséltek a tárlatvezetés résztvevőinek.
Ezt követően Aranyi Zoltán ismertette a legfontosabb tudnivalókat a Hadtörténeti Gyűjteményről. Bemutatta a gyűjtemény egyedülálló weboldalát, amelyen valamennyi kötet tartalomjegyzéke és előszava, valamint egyéb interaktív tartalmak is fellelhetők. Bánlaky József A magyar nemzet hadtörténete című munkája a gyűjtemény egyik nagy kincse. Eredetileg 24 kötetből álló munkáról van szó, amely így együtt ma már sehol nem található meg (kizárólag CD-n). Egyedülálló példánnyal rendelkezik a könyvtár, hiszen a szerző saját kezűleg írt ajánlása olvasható az első kötetben, gróf Klebelsberg Kunó részére.
Bánlaky József ajánlása Klebelsberg Kunónak.
A magyar hadtörténet mellett megtalálható a gyűjteményben az Egyesült Államok második világháborús teljes hadtörténete is, amelyről különös büszkeséggel mesélt a gyűjtemény vezetője. Érdekesek voltak a Társadalomelméleti Gyűjtemény szocialista magyarországi „szamizdat” és „emigráns” kiadványai is, amelyeket egyedül ebben a gyűjteményben vehettek kézbe a szegedi egyetemi hallgatók. Ilyen kiadvány például a Beszélő című folyóirat, vagy éppen Timothy Garton Ash A birodalom hanyatlása. Létezik-e Közép-Európa? című munkája.
A Keleti Gyűjtemény ritkaságait Balogh László prezentálta, amely az ország második legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye. A sok érdekesség közül például a dalai láma palotájának legkorábbi ábrázolását, egy szanszkrit mese mongol átírását és egy 17. századi kínai térképet is megcsodálhattunk mi, látogatók. Ezen a helyen Ligeti Lajos, Németh Gyula, vagy Róna-Tas András könyveit is fellapozhatjuk, hiszen az egyetemi könyvtárnak ajándékozott könyvek teszik ki a gyűjtemény legnagyobb részét. Különnyomatokat is szívesen fogad a Keleti Gyűjtemény, amelyek között szintén olyan dokumentumokat találhatunk, ami talán csak itt található meg az országban.
A közel 18 ezer dokumentumot őrző Zenei Gyűjtemény írott anyagai (kották, zeneelméleti irodalom) mellett audiovizuális dokumentumai is a látogatók rendelkezésére állnak. A Máltai Szeretetszolgálat is adományozott a gyűjtemény részére; ez külön rendszerezve, egyben megtalálható a polcokon. Megtudtuk, hogy Bach összkiadásának kötetenkénti értéke megközelítheti a harmincezer forintot is, összértéke pedig milliós nagyságrendű. A Zenei Gyűjteményben lehetőség van az önálló kölcsönzésre is, amelyet egy korszerű berendezés tesz lehetővé.
A különgyűjteményi túra utolsó állomása a Régi Könyvek Tára volt. 14-15 ezer régi könyv található meg itt. Tizenöt ősnyomtatványt őriz ez a részleg, amelyek az 1400-as évekre datálhatók. A legrégebbi az 1476-os velencei Biblia, de megtalálható itt Thuróczi János Cronica Hungaroruma is, amely szintén a 15. századból származik. A könyvtár legnagyobb kincse az első magyar nyomtatott szakácskönyv (1698), amely még töltött káposzta receptet is tartalmaz.
Az első magyar nyomtatott szakácskönyv.
Az egyes különgyűjteményeket bárki megtekintheti, mindenkit szívesen látnak – ezt minden gyűjteményvezető hangsúlyozta. A tárlatvezetés egyetlen negatívuma talán az volt, hogy egy-egy különgyűjtemény bemutatására mindössze 20-25 perc (vagy ennél kevesebb) jutott, így az időbeli korlátok miatt nem kerülhetett sor minden kérdés megválaszolására és minden könyvritkaság bemutatására.
A Klebelsberg Könyvtár egyébiránt egy jól felszerelt, patinás egyetemi épület, amely a szegedi tudományos élet méltó jelképe. Az itt megrendezett kiállítások tökéletesen belesimulnak a könyvtár profiljába, azokat minden hallgató vagy egyéb látogató könnyen megközelítheti, és nem mellékesen külön belépődíj kifizetése nélkül megtekinthetőek. Ha nyitott szemmel járunk, akkor csodás kincseket fedezhetünk fel a világban, és ehhez elég belépnünk a Klebelsberg Könyvtár ajtaján!
(A tárlatvezetésre 2014. április 15-én került sor.)