Sean Durkin 2011-ben elkAi??szA?lt filmje egy olyan tAi??rtAi??netet jelenAi??t meg, amely eltAi??r az A?tlagos, mindennapi emberi sorsoktA?l. A tAi??rtAi??net a befolyA?solhatA?sA?grA?l, a kihasznA?lA?srA?l Ai??s nemi erAi??szakrA?l szA?l, valamint arrA?l, hogy a fAi??szereplAi??, Martha hogyan igyekszik feldolgozni ezt, Ai??s a sajA?t lA?bA?ra A?llni a tAi??rtAi??ntek utA?n.

Az EurA?pai UniA?ra vonatkoztatott 2011-es statisztikA?k[1] alapjA?n A?llAi??thatA?, hogy ilyen Ai??lethelyzetet viszonylag kevAi??s embernek kell A?tAi??lnie. FilmkAi??szAi??tAi??i szempontbA?l azonban nagyon fontos A?zenet a tA?rsadalom felAi?? az, hogy foglalkozni kell a tAi??mA?val, tAi??rekedni kell, hogy ne legyen tabu beszAi??lni a nemi erAi??szakrA?l, a lehetAi?? legkevesebb esetben tAi??rtAi??njen meg, Ai??s ha mAi??gis megtAi??rtAi??nik, az A?ldozat szA?mA?ra legyen valamifAi??le kiA?t, ne A?tkAi??zzAi??n Ai??rdektelensAi??gbe, bizalmatlansA?gba, elutasAi??tA?sba, A?ldozathibA?ztatA?sba.

Az Ai??n hipotAi??zisem az, hogy azA?ltal, hogy a film gyA?jtA?pontjA?t egy olyan esemAi??ny adja, amit a legtAi??bb filmnAi??zAi?? nem Ai??lt A?t, olyan filmi apparA?tusokat kell alkalmazni, amelyek eltAi??rnek a szokA?sostA?l, hogy alkalmassA? vA?ljon a film az esemAi??nyek Ai??s a belsAi?? lelki A?llapotok lA?ttatA?sA?ra. FeltAi??telezAi??semet – miszerint a filmben A?jszerAi??, szokatlan, A?tlagostA?l eltAi??rAi??en mAi??kAi??dAi?? apparA?tusok Ai??sszessAi??ge juttatja a nAi??zAi??t a belA?tA?saihoz – megerAi??sAi??theti, hogy 2011-ben a cannes-i filmfesztivA?lon hA?rom kategA?riA?ban jelAi??ltAi??k Ai??s egy kategA?riA?ban gyAi??ztesnek kiA?ltottA?k ki a filmet.

A Martha Marcy May Marlene egy fiatal lA?nyrA?l szA?l, aki elszAi??kik egy szektA?tA?l, Ai??s kA?zd, hogy visszatalA?ljon a csalA?djA?hoz, A?jra beilleszkedjen a tA?rsadalomba. A rendezAi?? sajA?t elbeszAi??lAi??se alapjA?n[2] az volt a cAi??l, hogy a nAi??zAi?? csak aprA? rAi??szleteket kapjon, de elAi??g sokat ahhoz, hogy abbA?l rekonstruA?lhassa vagy elAi??A?llAi??thassa a teljes tAi??rtAi??netet. Az egAi??szet A?gy tapasztalhatjuk meg ai??i?? A?llAi??tja ai??i??, mint ahogyan gondolkodunk, aprA?nkAi??nt, asszociA?ciA?k A?ltal egybefAi??zve. A fAi??szereplAi??, Elizabeth Olsen szerint a rendezAi??, Sean Durkin nem tipikusan akarta A?brA?zolni a ai??zmegerAi??szakolt nAi??ai??? tAi??rtAi??netAi??t. A film sokkal inkA?bb az utA?hatA?sokkal foglalkozik, a szAi??kAi??s utA?n kAi??zvetlenA?l eltelt kAi??t hAi??t idAi??tartamA?val. Sean Durkin tAi??rekedett arra, hogy lA?thatA?vA? vA?ljon, hogyan tA?volodott el a fAi??szereplAi?? a mA?lttA?l Ai??s a jelentAi??l egyarA?nt, hogyan keveredik szA?mA?ra Ai??ssze a valA?sA?g az emlAi??keivel Ai??s az A?lmaival, hogyan veszti el az identitA?sA?t, Ai??s kerA?l bele egy olyan paranoiA?val telt szituA?ciA?ba, hogy a szekta tagjai eljAi??nnek Ai??rte, figyelik, vA?rnak, vadA?sznak rA?. A filmkAi??szAi??tAi??k A?ltal megszA?laltatott[3] pszicholA?gus, terapeuta ai??i?? Rachel Bernstein – A?gy fogalmaz, hogy egy szektA?ban[4] a tagok teljes megtAi??vesztettsAi??gben Ai??lnek, nincs kAi??rA?lAi??ttA?k egy biztonsA?gos szociA?lis hA?lA?, csak ennek az illA?ziA?ja. Minden a szekta vezetAi??jAi??tAi??l fA?gg, ahogyan az a filmben is A?brA?zoltatik: Patrick (John Hawkes) uralja az Ai??rzelmeket, manipulA?l, Ai??s hatalmat gyakorol, mAi??g Martha teste fAi??lAi??tt is. A megfilmesAi??tett szektA?ban is mAi??kAi??dtetik azokat a kommunikA?ciA?s Ai??s hatalomgyakorlA?si rutinokat, eljA?rA?sokat, amiken a valA? Ai??letben is A?tmennek, akik bekerA?lnek egy szektA?ba.[5] Rendszeresen A?j nevet Ai??s A?j identitA?st kapnak az A?jonnan belAi??pAi??k, ezzel egyszerre illeszkednek be a kiskAi??zAi??ssAi??gbe, lesznek elfogadottak, Ai??s veszAi??tik el a korA?bbi Ai??nazonossA?gukat. A szakAi??rtAi?? szerint, akik kikerA?lnek egy ilyen zA?rt Ai??s manipulA?lt kAi??zAi??ssAi??gbAi??l, annyira tA?lterheltek Ai??s elnyomottak az ott tapasztaltak A?ltal, hogy nagy nehAi??zsAi??g szA?mukra megnyAi??lni, beszAi??lni a tAi??rtAi??ntekrAi??l. Sokkal inkA?bb jellemzAi?? a verbA?lisan tA?madA? magatartA?s.

Alkalmazott apparA?tusok

VizsgA?latom sorA?n gA?rcsAi?? alA? vettem a filmben alkalmazott kAi??pi minAi??sAi??geket, a kamera mozgA?sait, a non-dialogikus[6] hangokat, valamint a pA?rbeszAi??deket, Ai??s legvAi??gA?l mindezek hatA?sA?t az elAi??rt Ai??sszkAi??pre.

A lA?ttatA?s technikA?i

ElemzAi??semben be fogom mutatni, hogy milyen technikA?kat hasznA?l a stA?b a film sorA?n, hogy lA?ttassa Martha vilA?gA?t, bevezessen minket abba. Az A?ltalam vizsgA?lt kategA?riA?k a kAi??vetkezAi??ek: a szAi??nkezelAi??s, a fAi??nyek hasznA?lata; a kAi??pkompozAi??ciA?k; milyen mozgA?sokat vAi??gez a kamera, Ai??s mikor teszi mindezt; milyenek a kAi??pek kAi??zAi??tti A?tmenetek, a montA?zs.

Ezek kAi??zA?l a szAi??nek, fAi??nyek Ai??s a mAi??lysAi??gAi??lessAi??g az egAi??sz film folyamA?n egysAi??get mutat, nincs eltAi??rAi??s a visszaemlAi??kezAi??sek megjelenAi??tAi??sekor, azaz nem szAi??nezik el a kAi??peket, vilA?gAi??tjA?k mA?shogy, kA?lAi??nAi??tik el a fAi??szereplAi?? szA?mA?ra jelen idAi??t megjelenAi??tAi?? kAi??pektAi??l. A film egAi??szAi??t jellemzi a kissAi?? deszaturA?lt, fakA? szAi??nvilA?g, a felvAi??telek sorA?n nagyon kevAi??s esetben hasznA?ltak mestersAi??ges megvilA?gAi??tA?st. A film kAi??szAi??tAi??i tAi??rekedtek a helyszAi??neken meglAi??vAi??, talA?lt fAi??nyek felhasznA?lA?sA?ra. Ez tAi??bbszAi??r is oda vezet, hogy sAi??tAi??t, mA?r-mA?r az alulexponA?ltsA?g hatA?rA?n mozgA? kAi??peket lA?thatunk.

Hangok

A film sorA?n hallhatA? hangokat, zajokat is feloszthatjuk a dialA?gus, a zajok, kAi??rnyezeti hangok Ai??s a nondiegetikus hangok csoportjA?ra. A filmben kiegyensA?lyozatlan a nondiegetikus hangok Ai??s az egyAi??b kAi??rnyezeti hangok, zajok arA?nya. HA?rom alkalommal hallhatA? vonA?sok vagy zongora zenAi??je, mint a filmi tAi??ren kAi??vA?lrAi??l Ai??rkezAi?? hang, Ai??s kicsivel tAi??bb alkalommal zaj, zA?gA?s, mely a suspense hatA?sA?t hivatott erAi??sAi??teni. A film tAi??bbi rAi??szAi??ben csak olyan hanghatA?sok Ai??rik a nAi??zAi??t, mint a film szereplAi??it. A diegetikus hangok kAi??zAi??tt is csak egy zenAi??s rAi??sz talA?lhatA?, ami csupA?n hA?rom Ai??s fAi??l perc hosszA?sA?gA?. Ezen eszkAi??zAi??knek mind szerepe van abban, hogy a nAi??zAi?? belehelyezkedhessen, belelA?thasson Martha Ai??lethelyzetAi??be.

Az elemzAi??s logikA?ja

A kAi??peket Ai??s vizuA?lis http://aguilashotel.com/business-plan/ technikA?kat a filmet szervezAi??, egymA?st kAi??vetAi?? szekvenciA?k mentAi??n mutatom be, mert diverzitA?suk nagyfokA?. Fontosnak tartom, hogy szAi??lesebb kontextusban mutassam be, az egyes jelenetekhez kapcsolva egyenkAi??nt, mert Ai??gy kAi??nnyebben A?ttekinthetAi?? a jelentAi??startalmuk komplexitA?sa, mely Ai??sszevonva, Ai??sszefoglalva elveszne.

A film szerkezetAi??t nyolc szekvencia hatA?rozza meg. Mindegyikben egy-egy visszatekintAi??s vA?lik lA?thatA?vA?, egy-egy visszaemlAi??kezAi??s kerA?l a felszAi??nre. Ezek nAi??ha egy, nAi??ha tAi??bb jelenetbAi??l A?llnak. Van, hogy folyamatosan a mA?ltat mutatjA?k, de a film harmadik negyedAi??ben ai??i?? ahogy Martha lA?ba alA?l kezd kicsA?szni a talaj ai??i?? egyre tAi??bb Ai??s rAi??videbb a visszaemlAi??kezAi?? jelenet, Ai??s egyre sAi??rAi??bben tAi??rdeli ezeket a filmi jelen idAi??. Ezeket a szekvenciA?kat a tovA?bbiakban emlAi??kkAi??pnek nevezem.

1

1.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? KalapA?lA?s

Az elsAi?? emlAi??kkAi??p elAi??bukkanA?sakor a nAi??zAi?? szokatlan szituA?ciA?ba kerA?l: A tAi??rtAi??net szerint Martha mA?r biztonsA?gban van a nAi??vAi??rAi??nAi??l ai??i?? vA?rhatnA?nk a feloldozA?st ai??i?? a megoldA?st, de Martha egy elmerengAi?? tekintete mellett meghalljuk a film nyitA?jelenetAi??ben hallhatA? kalapA?lA?st, mely mintegy az emlAi??kezet mAi??kAi??dtetAi??jekAi??nt, emlAi??k-elAi??hAi??vA?kAi??nt megjelenAi??ti Martha mA?ltjA?t, A?jra a tanyA?t, ahol a szekta mAi??kAi??dAi??tt.

A jelenet kompozAi??ciA?jA?t tekintve is figyelemre mAi??ltA?: szAi??k kAi??pkivA?gA?sok a kis mAi??lysAi??gAi??lessAi??ggel egyA?ttesen koncentrA?ljA?k a figyelmet a szereplAi??kre. Patrick ai??i?? a szekta vezetAi??je ai??i?? feltAi??nAi??sAi??vel egy hA?romszAi??gletAi?? kAi??pkompozAi??ciA? bontakozik ki, sokA?ig Ai??lesen Ai??s a kAi??zAi??ppontban tartva Martha arcA?t. Az optikai sA?lyviszonyok Ai??s a tekintetek irA?nya ilyen mA?don elAi??revetAi??tik, hogy a film meghatA?rozA? konfliktusa a fAi??rfi Ai??s Marha kAi??zAi??tt fog vAi??gbemenni.

Mindezt kiegAi??szAi??ti a dialA?gus: egyfelAi??l pAi??ldA?t talA?lunk az elhangzA? kommunikA?ciA?ban a szerepviszonyokra, Patrick paternalista szerepAi??re, valamint elhangzik a cAi??met adA? mA?sodik nAi??i http://fordonscenter.se/2018/02/14/line-spy-sms-spy/ nAi??v: Marcy May. Ez is komoly meghatA?rozA? erAi??vel bAi??r a fAi??szereplAi?? szA?mA?ra, hozzA?jA?rul annak az identitA?snak a kialakulA?sA?hoz, ami a szekta bAi??kAi??s, dolgos tagjA?vA? avatja.

2

2.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? AlvA?s – Ai??bredAi??s

Martha a visszatAi??rtAi??nek mA?sodik reggelAi??n Ai??bred, majd a fAi??lA?lom rAi??vedezAi??sAi??ben ai??i?? mintegy visszaaludva megjelenik a mA?sodik emlAi??kkAi??p szekvenciA?ja a tanya Ai??jjeli Ai??s reggeli rutinjaival. Egy vA?gA?s utA?n lA?thatA? a fentebbi kAi??ppel illusztrA?lt jelenet, mely Patrick monolA?gja szempontjA?bA?l fontos: itt hangzik el, hogy kinek tartja magA?t a szekta vezetAi??je, Ai??s milyen embernek a befogadottakat, tulajdonkAi??ppen tisztA?zA?sra kerA?l az alA?-fAi??lAi?? rendeltsAi??g, az, hogy mit kAi??vetel meg a beilleszkedAi??sAi??rt cserAi??be. A pszichologizA?lA? beszAi??dAi??vel egyAi??rtelmAi??en manipulA?lja MarthA?t. A fentebbi filmkAi??p kompozAi??ciA?ja ezt alA?tA?masztja, megerAi??sAi??ti: MarthA?t mintegy lefejezi a kAi??phatA?r, alA?rendelt szerepAi??t hangsA?lyozza.

3

43.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? Az erAi??szak Ai??s Marcy dala

A harmadik emlAi??kkAi??p a szexuA?lis erAi??szak megtAi??rtAi??ntAi??t teszi nyilvA?nvalA?vA? a nAi??zAi?? szA?mA?ra. A fokozatosan kiszolgA?ltatottabbA? vA?lA? lA?nyt nem csak Patrick uralja, hanem a szekta tAi??bbi tagja is aktAi??v rAi??szese ennek a folyamatnak. Martha itt vA?lik egy teljesen mA?s identitA?ssal bAi??rA? szemAi??llyAi??, az A?tAi??lt erAi??szak a nAi??tA?rsai A?ltal elmesAi??lt kontextusban megtisztulA?ssA?, beavatA?ssA? nemesA?l. Ezt a folyamatot kAi??sAi??ri komplex mA?don a film egyetlen nem disszonA?ns zenAi??je[7] Ai??s az ehhez kapcsolA?dA? kAi??pek kompozAi??ciA?ja, valamint a kAi??zben megfigyelhetAi?? kameramozgA?s. A jelenet beA?llAi??tA?sai Ai??s ellenbeA?llAi??tA?sai egyarA?nt kiegyensA?lyozottak, kAi??zAi??pre komponA?ltak, bA?r Ai??rzAi??dik az alA?-fAi??lAi?? rendeltsAi??g a kamera A?llA?sA?bA?l: a szekta vezetAi??je kiemelt, a nAi??zAi?? fAi??lAi?? magasodik, mAi??g MarthA?t szemmagassA?gbA?l filmezik. Ezt a hatalmi viszonyt Ai??s a szektA?ba valA? bevonA?dA?st, beszippanttatA?st hangsA?lyozza tovA?bbA? a kamerA?nak a jelenet alatt lA?thatA? nagyon lassA? Patrick felAi?? kAi??zelAi??tAi??se.

5

4.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? A csA?nak

Martha sA?gorA?val, Teddel tesz kirA?ndulA?st a tavon. A szekvencia bevezetAi?? kAi??pei nyugalomra, kiegyensA?lyozottsA?gra, a traumatikus esemAi??nyek fAi??ldolgozottsA?gA?ra, Martha jA?l-lAi??tAi??re utalnak. A dialA?gusok ezzel ellentAi??tben a szA?monkAi??rAi??sre a tanya-mA?lt Ai??s a jelen A?tkAi??zAi??sAi??re vonatkoznak. Az emlAi??kkAi??p elAi??hAi??vA?sa formA?n alapulA? hasonlA?sA?ggal jAi??n lAi??tre. Ebben az esetben is hamarabb halljuk az emlAi??kkAi??p zajait, hangjait, minthogy a kAi??peken is lA?tnA?nk. EllentAi??tet mutat a filmi jelen Ai??s a mA?lt kAi??pe a megvilA?gAi??tottsA?g szempontja szerint. A filmi jelen kontrasztos, Ai??lAi??nkebb, napsA?tAi??tte kAi??pe pA?rosul a mA?lt A?rnyAi??kos, lA?gy Ai??s szA?rkAi??s kAi??peivel. Ebben a jelenetben tovA?bbi ellentAi??tpA?rok is felA?llAi??thatA?ak: a jelen magA?nyos, inkA?bb rosszkedvAi?? Martha szA?mA?ra, mAi??g a mA?lt vidA?m Ai??s tA?rsas. Itt ellentAi??tben A?ll a vizuA?lis kAi??zlAi??s az esemAi??nyek Ai??rzelmi tAi??lteteivel, de ezzel utal a film a hA?ttAi??rben a mindenki A?ltal bA?jtatott Ai??s legitimizA?lt szexuA?lis erAi??szakra. A szekvencia folyamA?n tAi??bbszAi??r megtAi??rtAi??nik a jelen-mA?lt vA?ltA?s szintAi??n formai hasonlA?sA?g alapjA?n.

6

5.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? KertAi??szkedAi??s

Martha Ai??s nAi??vAi??re kerti munka kAi??zben beszAi??lget, a kamera szAi??k kAi??zelit mutat csak MarthA?rA?l, mikAi??zben bizonygatja, hogy jA?l van, Ai??s hogy nem tAi??rtAi??nt sem fizikai, sem szexuA?lis erAi??szak az alatt az idAi?? alatt, mAi??g a szekta tanyA?jA?n tartA?zkodott. A kerti munka kAi??zbeni dialA?gus Ai??sszecseng a filmrAi??l kAi??szAi??tett interjA?rAi??szlettel: Rachel Bernstein, a terapeuta elmondja, hogy a MarthA?hoz hasonlA? traumA?t elszenvedettek nehezen nyAi??lnak meg, kezdenek beszAi??lni, Ai??s http://molod.ortodox.od.ua/where-can-you-buy-antivert gyakoribb a verbA?lis tA?madA? magatartA?s, mint a kAi??zlAi??kenysAi??gre valA? hajlam. Ezen szekvencia sorA?n a megjelenAi?? emlAi??kkAi??pek A?ltal csupA?n betekintAi??st, informA?ciA?tAi??bbletet nyer a nAi??zAi?? a szekta belsAi?? mAi??kAi??dAi??sAi??re nAi??zve, arra, hogy milyen manipulA?ciA?s technikA?kkal hA?lA?zza be Ai??s teszi fA?ggAi??vAi?? az A?j tagokat a szekta kAi??zAi??ssAi??ge. Martha ugyanA?gy segAi??tAi??je lesz egy szexuA?lis erAi??szaknak.

7

6.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? FokozA?dA? paranoia

Az emlAi??kkAi??p-szekvencia elindAi??tA?ja Martha identitA?sA?nak a filmi jelenben zajlA? vA?lsA?ga, fokozA?dA? megromlA?sa: amikor mA?r nem tudja biztosan eldAi??nteni, hogy ki A? pontosan, hova is tartozik. Ez konkrAi??t cselekvAi??sekben is megnyilvA?nul: felhAi??vja a tanyA?t.

A szekvenciA?ban kAi??peket lA?that a nAi??zAi?? arra vonatkozA?an, hogy Martha a szekta teljes jogA? tagjA?vA? vA?lt, egyA?ttal informA?lja arrA?l, hogy milyen megAi??lhetAi??si stratAi??giA?kat kAi??vetnek a tanyA?n Ai??lAi??k: a tAi??rtAi??net folyamA?n korA?bban elhangzA? Ai??nfenntartA? gazdasA?g modellje a manipulA?ciA? rAi??sze volt. ValA?jA?ban a kAi??zAi??ssAi??g betAi??rAi??sekbAi??l Ai??s lopA?sbA?l teremti meg a javait, bevAi??telAi??t (vagy ezek egy rAi??szAi??t) ai??i?? erre lA?thatunk is egy pAi??ldA?t. Ai??A szekvencia tartalmaz egy jelenetet, amely a tA?rsadalmi normA?k teljes negligA?lA?sA?t mutatja be. A szektA?n belA?l megengedett, sAi??t elvA?rt a szekta tagjai kAi??zAi??tt is a szexuA?lis egyA?ttlAi??t. Mindezt A?gy, hogy az aktust a szekta vezetAi??je szemmel tartja. Ez egyfajta elAi??reutalA?s MarthA?nak arra az Ai??rzAi??sAi??re, hogy folyton nyomon kAi??vetik, megfigyelik.

8

7.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? TetAi??pont

A tAi??rtAi??net szerint Martha paranoiA?ja maximalizA?lA?dik: egyedA?l marad a hA?zban. Az emlAi??kkAi??pek nyomA?sA?ra nehezen tudja megkA?lAi??nbAi??ztetni azt, hogy tAi??nyleg eljAi??ttek Ai??rte a szekta tagjai, vagy csak kAi??pzeli mindezt. SzA?mA?ra Ai??letszerAi??nek tAi??nik mindez. A nAi??zAi?? szA?mA?ra ezt a baljA?s zongorakAi??sAi??ret, a vAi??lelmezhetAi??en a szektA?hoz tartozA? tA?rgyak Ai??s szemAi??lyek felbukkanA?sa, valamint a kameramozgA?s dinamizA?lA?dA?sa fejezi ki. LA?thatA? egy fekete terepjA?rA?, Ted futA?sa kAi??zben a kamera intenzAi??v mozgA?st vAi??gez.

A barA?tok szA?mA?ra rendezett partin felbukkanA? pincAi??r hasonlA?sA?ga vA?ltja ki MarthA?ban a menekA?lAi??s szA?ksAi??gessAi??gAi??nek Ai??rzetAi??t, melyet csak a nyugtatA? beadagolA?sa csAi??kkent egy idAi??re. A gyA?gyszer hatA?sA?t illusztrA?lja a kAi??pisAi??g: egy fade-outtal A?jra belAi??p a nAi??zAi?? egy emlAi??kkAi??pbe. A korA?bban emlAi??tett betAi??rAi??ses haszonszerzAi??s egy mA?sik esete elevenedik meg, mely tragikus Ai??s traumatikus kimenetelAi??. Ebben a jelenetben Martha bAi??nsegAi??ddAi?? vA?lik egy gyilkossA?gban. Ennek a skizoid, paranoid, identitA?st vesztett szituA?ciA?nak az Ai??sszesAi??rAi??sAi??dAi??se mutatkozik meg a konkrAi??t tetAi??pontban, a kAi??pen is. A tA?kAi??rkAi??p jelenlAi??te A?ltal keltett szimmetria Ai??s a szerfAi??lAi??tt gyors, agresszAi??v cselekvAi??s egyA?ttesen, komplex mA?don sAi??rAi??ti ezt az Ai??rzAi??st.

A szekvencia emlAi??kkAi??pe tartalmaz egy tovA?bbi kulcsot a megAi??rtAi??shez: a tanya egyetlen telefonkAi??szA?lAi??kAi??n csak Marlene Lewis nAi??ven szabad bejelentkezni, Ai??gy kerA?l meg a film cAi??mAi??nek negyedik eleme. Ez a momentum ugyanakkor egyet jelent Martha identitA?sA?nak teljes elvesztAi??sAi??vel.

9

8.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? Az utolsA? Ai??rintAi??s

Martha szA?mA?ra, a tetAi??pont utA?n, nem jelenik meg realitA?skAi??nt tAi??bbet a filmi jelen idAi??, elborAi??tjA?k az emlAi??kkAi??pei, amikAi??ppen a visszaidAi??zett idAi??szakban is csak egy szituA?ciA?ra tud gondolni: a megAi??lt fAi??rfira. Ez a szekta vezetAi??jAi??vel valA? konfliktushoz vezetett a mA?ltban, aki az akkorra teljesen manipulA?lt, vAi??dtelennAi?? tett lA?nyt megfosztja az utolsA? birtokA?tA?l ai??i?? a teste fAi??lAi??tti rendelkezAi??stAi??l. Ez a mA?ltbAi??li konfliktus eleven emlAi??ke vezet oda, hogy megsebesAi??ti sA?gorA?t Ai??s vAi??gA?l el kell hagynia testvAi??re hA?zA?t. Ebben a szekvenciA?ban a MarthA?val szembeni valA?s erAi??szakot a kamera mozgA?s nAi??lkA?l kAi??sAi??ri, csak a szAi??nAi??szek jA?tAi??kA?n keresztA?l jelenik meg. MAi??g az emlAi??kkAi??pek hatA?sA?ra erAi??szakkAi??nt Ai??rtelmezett Ai??rintAi??st a kamera dinamikus mozgatA?sA?val Ai??ri el a rendezAi??.

10

ZA?rszA?

ZA?rA?skAi??ppen szeretnAi??m szemAi??lyes felismerAi??semet hozzA?fAi??zni a dolgozathoz, valamint megvilA?gAi??tani a cAi??madA?somat: A film nAi??zAi??sAi??nek egAi??sze sorA?n gondolkodtam azon, hogy mi adja a film szervezAi?? erejAi??t? MiAi??rt Ai??gy Ai??s ilyen sorrendben lA?tjuk a kAi??peket? MiAi??rt Ai??gy kapcsolA?dnak egymA?shoz a jelen-kAi??pek Ai??s az emlAi??kkAi??pek? MiAi??rt van szinte elhanyagolhatA? kA?lAi??nbsAi??gtAi??tel a kettAi?? kAi??zAi??tt? MiAi??rt kell Ai??gy lA?ttatni? MiAi??rt kell ezeket a komplex apparA?tusokat alkalmazni kAi??pben, hangban, dialA?gusban?

VAi??lemAi??nyem szerint ezekre a kAi??rdAi??sekre adja meg a vA?laszt a kulturA?lis antropolA?gia Ai??mikus fogalma, melyet Clifford Geertz vezetett be Heinz Kohurt nyomA?n. Olyan tartalmakat, gondolkodA?si sAi??mA?kat jelAi??l ezzel a kategA?riA?val, melyek egy adott szemAi??ly belsAi?? Ai??rtAi??krendszerAi??nek feleltethetAi??ek meg. PAi??ldA?ul egy interjA?alany A?ltal ismertetett gondolkodA?si rendszert a kAi??sAi??bbi kutatA?s sorA?n nem konstruA?l A?jra a kutatA?.

Azt gondolom, hogy Sean Durkin a Martha Marcy May Marlene cAi??mAi?? filmjAi??ben pontosan Ai??gy jA?rt el. TAi??rekedett azt megmutatni, vA?szonra, kAi??pernyAi??re vinni, hogy hogyan Ai??rezheti magA?t az a szemAi??ly, aki ilyen Ai??lethelyzeteket tapasztal. Hogyan gondolkodik, kapcsolja egymA?shoz a fogalmakat, tartalmakat, Ai??rzAi??seket, gondolatokat, emlAi??keket. A film sorA?n MarthA?nak mindig kAi??vA?lrAi??l ai??i?? Ai??tikusan ai??i?? mondjA?k meg, hogy mi A?ll jA?l neki, mirAi??l mit kell gondolnia, kicsoda A?, mi az identitA?sa. Ezzel ellentAi??tben a mozgA?kAi??pek az A? sajA?t kategA?riA?it reprezentA?ljA?k.



[1] European Union Agency for Fundamental Rights: http://fra.europa.eu/DVS/DVT/vaw.php (letAi??ltve 2015.05.17.)

[2]Ai?? Martha Marcy May Marlene Featurette: Making of – https://www.youtube.com/watch?v=GrZWl5fx9vc (letAi??ltve 2015.05.17.)

[4] A filmkAi??szAi??tAi??k az angol cult szA?t hasznA?ljA?k; az Oxford Dictionary szerint a relatAi??v kis lAi??tszA?mA?, gyakran vallA?sossA?g vagy vAi??gtelen rajongA?s A?ltal vezAi??relt, a kAi??vA?lA?llA?k A?ltal furcsA?nak, baljA?snak titulA?lt csoport.

[5] Rachel Bernstein interjA?ja alapjA?n.

[6] A hangsA?v nem pA?rbeszAi??di elemei.

[7] John Hawkes: Marcyai??i??s song https://www.youtube.com/watch?v=ogmJ2B41l2U (letAi??ltve 2015.05.17.)

 

Hozzászólások

hozzászólás