Szegeden köztereink szerves részei a szobrok, melyek mondanivalója az őket körülvevő közösség változásával módosul, halványodik el, vagy értelmeződik át. Ugyanez érvényes az első világháború hőseinek emelt emlékművekre is.

Az emlékművek állítása egyszerre volt a társadalom elvárása és a politikai elit igénye. Az emberek az emlékművekkel fejezték ki kegyeletüket halottaik iránt, s mindemellett az emlékművek a bátorság, az áldozatvállalás és a hazaszeretet, az összetartozás szimbólumai voltak úgy, hogy a hősöket követendő példaképként állították az új nemzedék elé. A második világháborút követően a szobrok egy része megsemmisült, illetve megszűntek a hősök emlékének szentelt ünnepek. Az elmúlt száz év alatt két generáció nőtt föl, akiknek már nincs közvetlen kapcsolata az első világháború áldozataival. A katonák tettei családjaik emlékezetében, illetve az iskolai tananyagban élnek tovább. Ez azonban igen hiányos, felszínes tudásalap, s ez az oka annak, hogy sokan közömbösen viszonyulnak az emlékművekhez, ráadásul gyökeresen megváltozott társadalmunk felépítése, értékrendje is.

A világháború mindenkit érintett, mivel a legtöbb családban akadnak háborús áldozatok. Az elcsatolt országrészek szétszakadt családokat jelentenek és a határon túli lakosság esetében kényszerű áttelepülést okozhattak. Szobraink emlékeztethetnek bennünket a családi veszteségeinkre, függetlenül attól, hogy szegediek vagyunk-e, vagy sem. Egy meghatározott korra utalhatnak, annak nehézségeire, problémáira: a posztmodern globalizáció korában a gyökereinket, őseinket jelenthetik. Kifejezhetik az adott korszak ízlését, művészeti stílusát, politikai gondolkodását, egy közösség vagy nemzet múlttal való kapcsolatát. Ahhoz azonban, hogy az emlékművekhez érdemi viszonyulásunk legyen, fontos, hogy tisztában legyünk az állításuk hátterével és motivációival, ugyanis enélkül nem értelmezhetőek. A világháborús emlékjelek megértése azért is fontos, mert olyan korszak mementói, amely sok tekintetben a mára is hatással van.

Az évfordulók, közöttük az első világháború emlékévei, ezeket a kötődéseket hivatottak újrafogalmazni és megjeleníteni. A szoborállítás eredeti üzenete módosulhat, másodlagos üzenete a város ma élő lakói számára az összetartozás-tudat lehet, amelyben a különböző felekezeti, társadalmi helyzetben megfogant családi emlékezetek közös pontokra találhatnak.

Hozzászólások

hozzászólás