Apertúra Magazin

Visszatartás. Ezt a szót lehet hallani nyár eleje óta, a júniusi döntésekhez kötött pályázatok pénzeinek váratlanul beállt deffektusa, önkorlátozása, székrekedése kapcsán. Nem olyan meglepő, hogy az, hogy fent „ráültek” a pénzekre mint a WC-ülőkére, leginkább azoknál a pályázóknál borította ki a bilit, akik a várakozás e hónapjaiban élik életüket: a nyári fesztiválok fellépőinél és szervezőinél.

Itt folytatódik »

Az idei Thealter – mentesen mindenféle verseny kényszerétől, Nagy Másiknak megfelelni akaró izzadtságszagtól – olyan volt, mint a beállított kép után elkattintott fotó, a Gogol Bordello és a Mano Chiao backstage-koncertje a youtube-on, Lajkó Félix Grand Cafés hegedűelőhúzása… Számomra a fesztivál ott kezdődött, amikor Jelena Stikováék sajátos madármozgásukkal és a gravitáció húzóerejét meghazudtoló ugrándozásaikkal elkezdtek pattogni a tapsrend alatt. Az ezek után kiemelkedő, és a fesztivál hangulatát meghatározó előadások már teljes terjedelmükben „előadás utáni előadások” voltak az „utáni” pillanat tüdőtágító szabadságával.

Jelena Stikova: Tula, fotó: Révész Róbert, forrás: thealter.hu

Itt folytatódik »

Különös belső utazásnak lehettünk tanúi a Thealter Fesztivál Illúzió címmel megjelölt független színházi előadássorozatának nyitó darabja során. Nagy József ezen koreográfiájában a japán buddhizmus szent könyvéből, a Shobogenzoból merített, melyet a szótó zen alapítója, Dógen Zenji állított össze.

Itt folytatódik »