http://magazin.apertura.hu Film, vizualitás, kritika Thu, 09 Feb 2012 12:12:23 +0000 http://wordpress.org/?v=2.8 en hourly 1 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/oidipusz-es-az-idoutazas-paradoxona-%e2%80%93-idobunok/330 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/oidipusz-es-az-idoutazas-paradoxona-%e2%80%93-idobunok/330#comments Tue, 26 May 2009 05:38:30 +0000 Pintér Judit http://magazin.apertura.hu/?p=330 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/oidipusz-es-az-idoutazas-paradoxona-%e2%80%93-idobunok/330/feed 2 A Titanicon vetített Los Cronocrímenes (Időbűnök, Nacho Vigalondo) című spanyol film az időutazással foglalkozó sci-fik nehezen kikerülhető buktatói között tévelyeg. Az időutazás egyik alapvető paradoxona, hogy ha visszamegyek az időben, akkor mivel nem egy korábbi én-állapotomba kerülök vissza, hanem egy új énem lesz, kettő lesz belőlem párhuzamosan, így lehetőségem van beavatkozni a múltba. Az első kérdés [...] http://magazin.apertura.hu/uncategorized/rozsaszin-veszely-coraline-es-a-titkos-ajto/232 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/rozsaszin-veszely-coraline-es-a-titkos-ajto/232#comments Tue, 05 May 2009 21:28:22 +0000 Bencsik Orsolya http://magazin.apertura.hu/?p=232 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/rozsaszin-veszely-coraline-es-a-titkos-ajto/232/feed 0 Henry Selic, a Karácsonyi lidércnyomás rendezője ezúttal is egy fantáziadús, tanulságos mesét adaptált, melynek írója a sci-fi és fantasy regényeiről híres Neil Gaiman, többek között a Csillagpor alkotója. A Coraline és a titkos ajtó fantasy és horror elemeket tartalmazó 3D-s technikával felturbózott báb-animáció, mely egy szokatlan gondolatot közvetít a közönség felé, méghozzá azt, hogy a [...] http://magazin.apertura.hu/uncategorized/egy-lepes-elore/27 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/egy-lepes-elore/27#comments Thu, 05 Feb 2009 13:38:15 +0000 Pápai Zsolt http://magazin.apertura.hu/?p=27 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/egy-lepes-elore/27/feed 0 A magyar filmtörténetben kevés műfaj akad, amely oly méltatlanul hanyagolt és annyira alulreprezentált lenne, mint a sci-fi. Ennek okai köztudottak: a tudományos-fantasztikus film az egyik leginkább tőkeigényes mozgóképes műfaj, ezért a kisebb nemzeti filmgyártások, mint amilyen a magyar is, kevéssé favorizálják, ráadásul a szocializmusban kiváltképpen mostoha sorsa volt a műfaji filmeknek nálunk, mivel nem tulajdonítottak [...]