<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	
	xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/"
	>

<channel>
	<title>Apertúra Magazin &#187; posztmodern</title>
	<atom:link href="http://magazin.apertura.hu/tag/posztmodern/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://magazin.apertura.hu</link>
	<description>Film, vizualitás, kritika</description>
	<lastBuildDate>Thu, 09 Feb 2012 12:12:23 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.8</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>Mati Unt: Őszi bál &#8211; Veiko Őunpuu: Őszi kavargás</title>
		<link>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mati-unt-oszi-bal-veiko-ounpuu-oszi-kavargas/1184</link>
		<comments>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mati-unt-oszi-bal-veiko-ounpuu-oszi-kavargas/1184#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 09 Jul 2011 15:31:48 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Palásti Kata</dc:creator>
				<category><![CDATA[Uncategorized]]></category>
		<category><![CDATA[adaptációs]]></category>
		<category><![CDATA[Ingmar Bergman]]></category>
		<category><![CDATA[Mati Unt]]></category>
		<category><![CDATA[Őszi kavargás]]></category>
		<category><![CDATA[posztmodern]]></category>
		<category><![CDATA[Sügisball]]></category>
		<category><![CDATA[Veiko Őunpuu]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://magazin.apertura.hu/?p=1184</guid>
		<description><![CDATA[Mati Unt észt kortárs író 1979-ben írta az Őszi kavargás (Sügisball) című kisregényét. A regény helyszínéül szolgáló, 1962 és 1973 között épült Mustamäe-lakótelep eredetileg a haladást, a reményt, a jövőt volt hivatott jelképezni, ám Unt a rövid epizódokból álló művében azt mutatja be, hogy mennyire el tud veszni az ember a tömegben, azt, hogy mindenki [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mati-unt-oszi-bal-veiko-ounpuu-oszi-kavargas/1184/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
	Mati Unt észt kortárs író 1979-ben írta az Őszi kavargás (Sügisball) című kisregényét. A regény helyszínéül szolgáló, 1962 és 1973 között épült Mustamäe-lakótelep eredetileg a haladást, a reményt, a jövőt volt hivatott jelképezni, ám Unt a rövid epizódokból álló művében azt mutatja be, hogy mennyire el tud veszni az ember a tömegben, azt, hogy mindenki [...]
	</item>
		<item>
		<title>A Tarr-univerzum. Beszélgetés Tarr Bélával, Székely B. Miklóssal és Vígh Mihállyal.</title>
		<link>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/a-tarr-univerzum-beszelgetes-tarr-belaval-szekely-b-miklossal-es-vigh-mihallyal/384</link>
		<comments>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/a-tarr-univerzum-beszelgetes-tarr-belaval-szekely-b-miklossal-es-vigh-mihallyal/384#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 27 Jul 2009 19:40:48 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Tóth Zoltán János</dc:creator>
				<category><![CDATA[Uncategorized]]></category>
		<category><![CDATA[Bombitz Attila]]></category>
		<category><![CDATA[Családi tűzfészek]]></category>
		<category><![CDATA[esztétizmus]]></category>
		<category><![CDATA[experimentalizmus]]></category>
		<category><![CDATA[Kiss Attila Atilla]]></category>
		<category><![CDATA[Kovács András Bálint]]></category>
		<category><![CDATA[modern]]></category>
		<category><![CDATA[posztmodern]]></category>
		<category><![CDATA[Sátántangó]]></category>
		<category><![CDATA[szerzőiség]]></category>
		<category><![CDATA[Tarr Béla]]></category>
		<category><![CDATA[Vincze Teréz]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://magazin.apertura.hu/?p=384</guid>
		<description><![CDATA[Szeged, 2009. 05. 22.
A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó májusban a 15 éves Sátántangó apropóján Tarr Béla-napokat rendezett.  A jubileumi rendezvény szakmai blokkjában irodalmárok és filmkritikusok tartottak előadásokat a kortárs nemzetközi és hazai filmművészet élvonalába tartozó rendező filmjeiről, valamint arról az irodalmi alapról, mely a tarri filmművészetnek megadta azt a szilárdságot és univerzalizmust, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/a-tarr-univerzum-beszelgetes-tarr-belaval-szekely-b-miklossal-es-vigh-mihallyal/384/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
<enclosure url="http://magazin.apertura.hu/files/2009/07/ws330116.wma" length="34500045" type="audio/x-ms-wma" />
<enclosure url="http://magazin.apertura.hu/files/2009/07/ws330117.wma" length="45389545" type="audio/x-ms-wma" />
<enclosure url="http://magazin.apertura.hu/files/2009/07/tarrmp3_1.mp3" length="68234787" type="audio/mpeg" />
<enclosure url="http://magazin.apertura.hu/files/2009/07/tarrmp3_2.mp3" length="89788525" type="audio/mpeg" />
	Szeged, 2009. 05. 22.
A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó májusban a 15 éves Sátántangó apropóján Tarr Béla-napokat rendezett.  A jubileumi rendezvény szakmai blokkjában irodalmárok és filmkritikusok tartottak előadásokat a kortárs nemzetközi és hazai filmművészet élvonalába tartozó rendező filmjeiről, valamint arról az irodalmi alapról, mely a tarri filmművészetnek megadta azt a szilárdságot és univerzalizmust, [...]
	</item>
		<item>
		<title>Mese az adaptációról &#8211; Neil Gaiman: Csillagpor</title>
		<link>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mese-az-adaptaciorol-neil-gaiman-csillagpor/406</link>
		<comments>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mese-az-adaptaciorol-neil-gaiman-csillagpor/406#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 16 Jul 2009 12:12:20 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Dragon Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[Uncategorized]]></category>
		<category><![CDATA[adaptáció]]></category>
		<category><![CDATA[animációs film]]></category>
		<category><![CDATA[Csillagpor]]></category>
		<category><![CDATA[intertextualitás]]></category>
		<category><![CDATA[karakterábrázolás]]></category>
		<category><![CDATA[Kritika]]></category>
		<category><![CDATA[mediális sajátosság]]></category>
		<category><![CDATA[Muppet Show]]></category>
		<category><![CDATA[narratív struktúra]]></category>
		<category><![CDATA[Neil Gaiman]]></category>
		<category><![CDATA[posztmodern]]></category>
		<category><![CDATA[Stardust]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://magazin.apertura.hu/?p=406</guid>
		<description><![CDATA[Most azt a játékot űzöm, ami valószínűleg megegyezik a jelenkori moziba járó közönség többségének tapasztalatával, miszerint egy adaptáció esetén először nem a korábban keletkezett szöveggel találkoznak, hanem magával az adaptációval, mely kronologikus értelemben véve nyilvánvalóan későbbi időpontra datálódik. Mi történik ilyenkor mindazzal, amit a hűségkritika hangoztat, miszerint az &#8220;eredeti&#8221; mű, a &#8220;forrás&#8221; viszonyítási pontként szolgál [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/mese-az-adaptaciorol-neil-gaiman-csillagpor/406/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
	Most azt a játékot űzöm, ami valószínűleg megegyezik a jelenkori moziba járó közönség többségének tapasztalatával, miszerint egy adaptáció esetén először nem a korábban keletkezett szöveggel találkoznak, hanem magával az adaptációval, mely kronologikus értelemben véve nyilvánvalóan későbbi időpontra datálódik. Mi történik ilyenkor mindazzal, amit a hűségkritika hangoztat, miszerint az &#8220;eredeti&#8221; mű, a &#8220;forrás&#8221; viszonyítási pontként szolgál [...]
	</item>
		<item>
		<title>Adaptáció írógépzenére</title>
		<link>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/vagy-es-vezekles/82</link>
		<comments>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/vagy-es-vezekles/82#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 15 Feb 2009 09:43:30 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kérchy Vera</dc:creator>
				<category><![CDATA[Uncategorized]]></category>
		<category><![CDATA[adaptáció]]></category>
		<category><![CDATA[austeni]]></category>
		<category><![CDATA[Christopher Hampton]]></category>
		<category><![CDATA[fikcionalizálás]]></category>
		<category><![CDATA[Ian McEwan]]></category>
		<category><![CDATA[intermedialitás]]></category>
		<category><![CDATA[irónia]]></category>
		<category><![CDATA[Joe Wright]]></category>
		<category><![CDATA[materializálás]]></category>
		<category><![CDATA[mediális sajátosság]]></category>
		<category><![CDATA[metafora]]></category>
		<category><![CDATA[metatörténet]]></category>
		<category><![CDATA[narráció]]></category>
		<category><![CDATA[nézőpontváltogatás]]></category>
		<category><![CDATA[omnipotencia]]></category>
		<category><![CDATA[önreflexió]]></category>
		<category><![CDATA[posztmodern]]></category>
		<category><![CDATA[regény]]></category>
		<category><![CDATA[reprezentációelmélet]]></category>
		<category><![CDATA[retorika]]></category>
		<category><![CDATA[tekintet]]></category>
		<category><![CDATA[vágy és vezeklés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://magazin.apertura.hu/?p=82</guid>
		<description><![CDATA[Irodalmi műveket feldolgozó filmek kapcsán, az explicit viszonyítási pont birtokában ritkán tudunk értékítélet nélkül szólni: vagy &#8220;elrontják&#8221; a jó könyveket, vagy gyengébb irodalmi szövegből értékes filmet készítenek, vagy éppen &#8220;hű&#8221; marad a feldolgozás a kiindulási alapanyaghoz. Az adaptációkkal kapcsolatos elvárásaink legalább annyira szigorúak, mint homályosak: a filmes feldolgozás őrizze meg a másik médiumban született mű [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://magazin.apertura.hu/uncategorized/vagy-es-vezekles/82/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
	Irodalmi műveket feldolgozó filmek kapcsán, az explicit viszonyítási pont birtokában ritkán tudunk értékítélet nélkül szólni: vagy &#8220;elrontják&#8221; a jó könyveket, vagy gyengébb irodalmi szövegből értékes filmet készítenek, vagy éppen &#8220;hű&#8221; marad a feldolgozás a kiindulási alapanyaghoz. Az adaptációkkal kapcsolatos elvárásaink legalább annyira szigorúak, mint homályosak: a filmes feldolgozás őrizze meg a másik médiumban született mű [...]
	</item>
	</channel>
</rss>

