Posts Tagged irónia

EGY VÁROS = EGY FILMFESZTIVÁL Beszámoló a Kolozsváron megrendezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról (TIFF) 2009.05.29-06.07.

Készült: 2009. július 07., kedd @ 3:04 du.

Kevesen tudnak róla, hogy alig 400 km-re Budapesttől immáron nyolcadik éve rendeznek rangos nemzetközi filmfesztivált, amely az egész várost megmozgatja.

A tíznapos rendezvény időzítése nem is lehetne jobb: még tart a szemeszter, tele a város egyetemistákkal és a vizsgaidőszak elején a riasztó jegyzethalmok mellől különösen jól esik meglógni egy-két mozizás erejéig.

image001 Itt folytatódik »

A letűnt világok továbbélnek? Mediawave 2009

Készült: 2009. május 09., szombat @ 8:38 du.

A francia-magyar világzenész Montanaro mesélte egy éjszakai sörözés közben, hogy a reptéren futott össze azzal a finn zenészpárossal, akik ugyancsak Győrbe igyekeztek, és néhány pillanat alatt olyannyira egymásra hangolódtak, hogy másnap este már egy varázslatos közös számmal lepték meg a közönséget. A Mediawave-ben a szinte húsz év rengeteg változása alatt egyetlen dolog maradt állandó: ez a találkozások helye és ideje. A világ különböző sarkaiból érkező zenészek minden évben összehoznak egy-két olyan különleges közös pillanatot, ami csak a Mediawave minden mással összehasonlíthatatlan légkörének köszönhető.

A fesztivál plakátja

A fesztivál plakátja

Itt folytatódik »

Régi forma új köntösben

Készült: 2009. április 19., vasárnap @ 12:50 du.

Április 2-ától látható a magyar mozikban a Berlin Calling című német film (rendezte Hannes Stöhr). Ahogy az alcím – Sex, Drogs & Electro Beats – is utal rá, a történet főhőse egy sztár DJ, akit életmódja komoly problémákba sodor – ezért azonban még nem lenne érdemes beülni a moziba.

YouTube előnézeti kép

Itt folytatódik »

Adaptáció írógépzenére

Készült: 2009. február 15., vasárnap @ 10:43 de.

Irodalmi műveket feldolgozó filmek kapcsán, az explicit viszonyítási pont birtokában ritkán tudunk értékítélet nélkül szólni: vagy “elrontják” a jó könyveket, vagy gyengébb irodalmi szövegből értékes filmet készítenek, vagy éppen “hű” marad a feldolgozás a kiindulási alapanyaghoz. Az adaptációkkal kapcsolatos elvárásaink legalább annyira szigorúak, mint homályosak: a filmes feldolgozás őrizze meg a másik médiumban született mű sajátosságait, de ne legyen puszta illusztráció, saját nyelvén fejezze ki annak stiláris jellegzetességeit. Kérdések sorakoznak előttünk: átültethető-e az irodalom retorikája a filmébe? Egyáltalán mi a fim retorikája? Van-e megfeleltethetőség a két médium elemei között? Egy mondat egy képbe átrakható-e úgy, hogy ne pusztán felidézze, elmesélje azt a mondatot, hanem azt a hatást keltse, mint előszörre a mondat?

Vágy és vezeklés

Itt folytatódik »