Apertúra Magazin

A Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport két tagja, Dragon Zoltán és Sághy Miklós egy cikksorozat keretében folytat vitát a film és a digitalizáció kérdéséről. E vita következő állomását tartalmazza a bejegyzés. A korábbi cikkek itt érhetők el:

• Dragon Z.: “A szoftver és a film: a film helye a digitális kultúrában“
• Sághy M.: “Az adatbázis-logika és a film (Reflexiók Lev Manovich és Dragon Zoltán írásaira)“
• Dragon Z.: “A film a digitalizáció korában“
• Sághy M.: “A film jövője: adatbázis és/vagy (interaktív) narratíva?“
• Dragon Z.: “Újmozi, avagy adatbázis az egész világ“

Itt folytatódik »

Amikor a digitális bölcsészet kifejezés egyáltalán megjelent és egy új típusú metodológia kezdetét jelentette, még sokan legyintettek, azt gondolván, hogy ez is egyike a folyamatosan felbukkanó majd ugyanolyan hirtelenséggel eltűnő elméleti trendeknek, így sok figyelmet nem érdemel. Ráadásul a kezdetek – természetszerűleg – nem rendelkeztek pontos elméleti háttérrel, sőt egészen elképesztő ötlet megvalósítását tűzték ki célul: a bölcsészetet a számítástechnikával, a digitalizációval óhajtották összeházasítani, ami ellen minden becsületes bölcsész minimum berzenkedett, hiszen teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy irodalmi stúdium eredménye attól függjön, hogy milyen algoritmusok segítik (illetve hátráltatják) az interpretációt.

Itt folytatódik »

Jürgen Habermas szerint a technikai haladásnak meg van az a tulajdonsága, hogy mindig nagyobbnak mutatja magát a valósnál. Az új generációs, digitális vetítőgépeket használó 3D-s mozitermek globális terjedésében sokan mégis a mozi végleges átalakulását látják, noha ez az átformálódás már a digitális és analóg filmkészítési eljárások fúziójával elkezdődött. Nehéz megítélni, hogy a technikai fejlődés különböző marketing és piaci stratégiák által támogatott ideológiája az, ami véleményt formál ebben az esetben vagy Csodacsibe, Volt, Coraline, a Véres Valentin Harry Wardenje valóban a film egy új dimenziójának „első” figurái.

Coraline

Itt folytatódik »

Április 2-ától látható a magyar mozikban a Berlin Calling című német film (rendezte Hannes Stöhr). Ahogy az alcím – Sex, Drogs & Electro Beats – is utal rá, a történet főhőse egy sztár DJ, akit életmódja komoly problémákba sodor – ezért azonban még nem lenne érdemes beülni a moziba.

Itt folytatódik »