A szAi??nAi??sz testAi??t legalA?bb kAi??tfelAi?? oszthatjuk az A?brA?zolA?s szempontjA?bA?l: egyrAi??szt a szemiotikai testre (ez a drA?mabeli alakot jelAi??li), mA?srAi??szt a ai??ztest-fenomAi??njA?raai??? (ez a szAi??nAi??szi test ai??zvilA?gban-benne-lAi??teai???).[1] Az utA?bbit a nyugati szAi??nhA?zkultA?rA?ban a 18. szA?zadtA?l kezdve megprA?bA?ltA?k kiszorAi??tani. A szAi??nAi??sznek teljes egAi??szAi??ben a drA?mabeli alakkA? kellett vA?lnia, Ai??s a sajA?t testAi??re vonatkozA? minden jellegzetessAi??get el kellett tA?ntetnie. A szAi??npadon megjelenAi?? testnek (pAi??ldA?ul) HamlettAi?? kellett vA?lnia, Ai??s semmi kAi??ze nem lehetett az Ai??t jA?tszA? szAi??nAi??szhez. MA?s szA?val az Ai??rott szAi??veg, a drA?ma teljes ai??zellenAi??rzAi??sai??? alatt prA?bA?lta tartani a lA?tottakat. A 20. szA?zad elejAi??re azonban mind a teoretikusok, mind a szAi??nhA?zcsinA?lA?k jelentAi??s rAi??sze arra jutott, hogy a ai??ztest-fenomAi??njaai??? nem tA?ntethetAi?? el teljesen, a szAi??npadon megjelenAi?? alak sosem lehet a drA?mabelivel teljesen azonos. Ez belA?thatA? akA?r kAi??t, egyarA?nt kivAi??teles Hamlet-alakAi??tA?s rAi??vAi??n is: ha a szerepfelfogA?s teljes mAi??rtAi??kben azonos is, a testek kA?lAi??nbAi??zAi??sAi??ge miatt eltAi??rAi?? benyomA?sok Ai??rhetik a nAi??zAi??t. A tAi??rtAi??neti avantgA?rd Ai??s mAi??g inkA?bb az 1960-as Ai??vek performansz mAi??vAi??szei elkezdtek ezzel kAi??sAi??rletezni: a szAi??nAi??sz testAi??t hangsA?lyoztA?k az alak mellett vagy ellen.

Peter Weiss 1963-as drA?mA?ja a szAi??nAi??szi A?brA?zolA?snak ezt az Ai??sszetettsAi??gAi??t jelenAi??ti meg. A Jean-Paul Marat A?ldAi??ztetAi??se Ai??s meggyilkolA?sa, ahogy a charentoni elmegyA?gyintAi??zet szAi??njA?tszA?i elAi??adjA?k de Sade A?r betanAi??tA?sA?ban, vagy a gyakori rAi??vidAi??tAi??s szerint a Marat/Sade cAi??mAi?? darab egy ai??zszAi??nhA?z a szAi??nhA?zbanai??? szituA?ciA?t mutat be. A drA?mabeli de Sade mA?rki az A?ltala is megAi??lt francia forradalmat viszi szAi??nre a charentoni elmegyA?gyintAi??zet kezeltjeivel, A?m hol a szA?kimondA? Ai??rA?sa, hol pedig a szAi??nAi??szek betegsAi??ge (pAi??ldA?ul az A?lomkA?r vagy a perverziA? vA?ratlan felszAi??nre tAi??rAi??se) akasztja meg az elAi??adA?st. A drA?ma egyik legAi??rdekesebb vonA?sa, hogy a nAi??zAi?? folyamatosan kAi??t sAi??kon lA?tja az esemAi??nyeket: egyrAi??szt a francia forradalmA?rok, mA?srAi??szt az elmebetegek Ai??s a rendezAi?? szintjAi??n.

marat4

Gergye KrisztiA?n Marat/Sade rendezAi??se (a bemutatA? 2014. augusztus 31-Ai??n volt a ZsA?mbAi??ki SzAi??nhA?zi BA?zison) ezt az aspektust egAi??szAi??ti ki azzal, hogy a valA?di szAi??nAi??szek Ai??s az Ai??rA?ltek/forradalmA?rok kAi??zAi??tti ai??ztA?volsA?gotai??? is kiemeli: a koncepciA? szerint az Ai??sszes (tAi??bbsAi??gAi??ben fAi??rfi) szerepet nAi??k jA?tsszA?k el. Ez a felA?llA?s meglehetAi??sen nagy teret kAi??nA?l az egyAi??ni Ai??rtelmezAi??seknek, ugyanakkor a mise en scA?ne sem hagyja teljesen motivA?latlanul a gesztust. A fAi??rfiatlan vilA?g ugyanis gyakran utal a hiA?nyzA? nemre: Ai??gy pAi??ldA?ul a darabot keretezAi??, az elsAi?? emberpA?rra is reflektA?lA? magyar slA?gerek (Fenyvesi Gabi A?dA?m, hol vagy?, illetve a FA?raA? egyA?ttes AlmA?t eszem cAi??mAi?? dala) mind a fAi??rfi hiA?nyA?ra utalnak. AmAi??g azonban az A?dA?m, hol vagy? a fAi??rfira vA?rA?, alapvetAi??en passzAi??v szerelmesrAi??l szA?l (akA?rcsak az a jelenet, amelyben az Ai??rA?ltek/nAi??k egy engedetlen, felszabadult pillanatban Peggy Lee Fever cAi??mAi?? szA?mA?ra A?hAi??toznak egy fAi??rfi Ai??lelAi??se utA?n), addig az AlmA?t eszem a fAi??rfit elzavarA?, felszabadult nAi?? dala. VAi??geredmAi??nyben az egAi??sz darab felfAi??zhetAi?? erre az emancipA?ciA?s gondolatra: ha a szokA?sos aktAi??v fAi??rfi, passzAi??v nAi?? sztereotip fogalompA?rosokra szedjA?k szAi??t a motAi??vumokat, A?gy tAi??nik, hogy a vilA?g problAi??mA?itA?l elfordult Ai??s csak az Ai??lvezeteknek Ai??lAi?? de Sade mA?rki (TakA?cs Katalin) gyAi??zelme tAi??rvAi??nyszerAi??. Vele szemben az aktAi??v, a tA?rsadalmat jobbA? tenni prA?bA?lA? Ai??rA?lt/Marat-figura (FullajtA?r Andrea sokoldalA?, nagyszerAi?? alakAi??tA?sA?ban) bukA?sa szinte szA?ksAi??gszerAi??. A pusztA?n nAi??k A?ltal lakott vilA?gban vA?ltoztatni nem, csak szemlAi??lni lehet. Hacsak el nem jAi??n az ai??zigaziai??? fAi??rfi, aki valamilyen okbA?l tA?vol van.

marat3

Ez az aktAi??v-passzAi??v ellentAi??t azonban vAi??gig idAi??zAi??jelben marad, Ai??s inkA?bb kikacsintA?sokra, mintsem beskatulyA?zA?sra ad alkalmat. A felolvasott szerzAi??i utasAi??tA?sok, az http://kappasigmafsu.com/2018/02/12/buy-probalancspa/ ironikus hangvAi??tel, a tA?lzott gesztusok egyarA?nt ezt tA?masztjA?k alA? (a fent emlAi??tett dalokat is tA?ljA?tszva, gA?nyosan adjA?k elAi??).

http://stageva.com.ua/how-much-cefadroxil/

Ahogy a nAi?? mint forradalmA?r, A?gy a nAi?? mint http://hondapalembangsumsel.com/order-lady-era-side/ Ai??rA?lt Ai??sszecsengAi??sek mentAi??n is elgondolkodtatA? kAi??rdAi??seket feszeget a darab. Az eredeti drA?ma ai??zAi??rA?ltsAi??greai??? vonatkozA? szerzAi??i utasAi??tA?sai Ai??s szAi??vegrAi??szei gyakran eltAi??ntek, elAi??kerA?ltek azonban a rA?zsok Ai??s az egyAi??b, jellegzetesen nAi??ies kellAi??kek, A?m ezekkel is inkA?bb csak kAi??rdAi??seket, mintsem kAi??sz A?llAi??tA?sokat fogalmazott meg a rendezAi??. Az Ai??rA?ltsAi??get pedig gyakran a nAi??i hisztAi??ria tA?neteivel kombinA?lta.

Mindemellett a fAi??rfialakok Ai??s a nAi??i ai??ztest-fenomAi??nokai??? jA?val A?rnyaltabb kAi??pet adhatnak a nAi??iessAi??g Ai??s fAi??rfiassA?g kAi??rdAi??sAi??ben. SzA?momra a legerAi??sebb pillanatok kAi??tsAi??gkAi??vA?l azok voltak, amikor Gergye, fAi??lretAi??ve a kiszA?lA?sokat, illetve a direktebb gesztusokat, egyszerAi??en folyni hagyta az elAi??adA?st, Ai??s Ai??gy a fAi??rfiaknak Ai??rt szA?noklatok egAi??szen kA?lAi??nAi??sen hangozhattak el a nAi??k szA?jA?bA?l. Marat egyszerre nemes Ai??s behAi??zelgAi?? beszAi??de szavakkal leAi??rhatatlan A?rnyalatokat kapott FullajtA?r Andrea elAi??adA?sA?ban, akA?rcsak de Sade kAi??jgAi??zAi??s okfejtAi??sei, amelyeket egy nagydarab fAi??rfira Ai??rtak. Ehhez kAi??pest az olyan vicces kiszA?lA?sok, melyekkel Marat nem de Sade, hanem sokkal inkA?bb Gergye koncepciA?jA?t gA?nyolta (pAi??ldA?ul: ai??zNAi??k dobolnak? ErAi??s!ai???) Ai??s a szerelmes jelenetek direkt nemek feletti vagy Ai??ppen leszbikus kicsengAi??sei mA?sodlagosak maradtak.

marat2

(Az elAi??adA?s legkAi??zelebb november 28-A?n lA?thatA? a budapesti A?trium Film-SzAi??nhA?zban MerAi??nylet ai??i?? de Sade A?r betanAi??tA?sA?ban cAi??mmel.)



[1] Az elsAi?? bekezdAi??sben Erika Fischer-Lichte gondolatmenetAi??t kAi??vetem.
Fischer-Lichte, Erika: A performativitA?s esztAi??tikA?ja. Ford. Kiss Gabriella. Budapest, Balassi KiadA?, 2009. 103-129.

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

Számokra, képletekre, szinopszisokra és szinapszisokra bontani egy szuperhősfilmet, tudni, hogy a kultúra milyen közérzete hívta életre azt a különös performanszt vagy csak nevetni, könnyezni ezen a csodálatos badarságon és nem gondolni másra... Előbb filmesztétikát, majd színháztudományt és pszichológiát tanultam az ELTE-n, illetve a Szegedi Tudományegyetemen, első szárnypróbálgatásaimat pedig a Campus Online film és színház rovatában lehet visszaolvasni. A kritika, tanulmány, művészet és színház fogalmát és feladatát folyamatosan újra kell definiálom magamnak. Most azt hiszem, hogy amint eltűnne ez a szüntelen kétkedés és keresés, onnantól kezdve nem lenne értelme folytatni az írást.