A tavalyi Ai??vben nagy sikerrel debA?tA?lA? CAR-MEN cAi??mAi?? autA?szAi??nhA?zi projektet jegyzAi?? szegedi csapat, a Homo Ludens Project februA?r 14-Ai??n mutatta be A?j darabjA?t, az EmberkiA?llAi??tA?st a szegedi PinceszAi??nhA?zban. Az elAi??adA?s tAi??mA?jA?t illetAi??en mA?r a leAi??rA?sban tAi??nyszerAi?? az analA?gia a kutyaszAi??psAi??gversenyekkel: ai??zAz alkotA?kAi??zAi??ssAi??g a kutyakiA?llAi??tA?sokbA?l merAi??tette az EMBERKIA?LLA?TA?S Ai??tletAi??t. Azonban itt kutyA?k helyett emberek mAi??rik Ai??ssze tudA?sukat, szellemA?ket, fizikai erejA?ket.ai??? Ily mA?don a tA?rsulat a CAR-MEN-hez hasonlA?an az EmberkiA?llAi??tA?ssal is egy szokatlan, a befogadA?st megedzAi?? produkciA?t hozott lAi??tre, melyhez a 2014-ben NorvAi??giA?ban megrendezett nyolcvan Ai??nkAi??ntesbAi??l A?llA? emberkiA?llAi??tA?s adott ihletet.

10996799_1050287661654937_1966588099606075477_n

BenkAi?? Imola rendezAi??se A?tfogA? tAi??rtAi??nelmi kontextusbA?l szA?l az emberrAi??l. Legfontosabb cAi??lja, hogy a nAi??zAi?? az Ai??les fekete humor segAi??tsAi??gAi??vel felismerje sajA?t, mA?r-mA?r nevetsAi??gesen konvenciA?zus szabA?lyok mentAi??n ai??zmAi??kAi??dAi??ai??? kAi??pmA?sA?t. Az alkotA?k (Frank TAi??mea, GyA?di Eszter, GyA?di SA?dor, KA?llai A?kos, KovA?cs Gyula, SzilA?gyi Szabolcs) kA?lAi??nbAi??zAi?? tAi??rtAi??nelmi korok embereinek karikatA?rA?it http://www.cspotcount.com/uncategorized/cheap-diakofucboy/ versenyeztetve, legtAi??bbszAi??r kronologikus sorrendben mutatjA?k be az ember tA?rsadalmi Ai??s kulturA?lis fejlAi??dAi??sAi??t. Legyen szA? akA?r az A?korban kialakult tAi??kAi??letes emberkAi??p-eszmAi??nyrAi??l, akA?r a reneszA?nsz ember kulturA?lis forradalmA?rA?l vagy a huszadik szA?zad kaotikus viszonyai kAi??zti Ai??letben maradA?srA?l, mindennek a katalizA?tora az ember. Ahogyan fontos pillanatokban dAi??nt, ahogyan elkA?lAi??nA?l vagy ahogyan szAi??tvA?lik, ahogyan vallA?st teremt vagy Ai??pp pusztAi??t el. A PinceszAi??nhA?z maroknyi jA?tAi??kterAi??t kAi??rbeA?lAi?? nAi??zAi??k sajA?t kultA?rtAi??rtAi??netA?k valA?sA?gshowjA?t nAi??zhettAi??k vAi??gig mA?sfAi??l A?rA?ban, Ai??s ez azAi??rt A?jfent nagyon A?dAi??tAi?? kezdemAi??nyezAi??s, mert akA?rcsak a CAR-MEN taxikban, itt is alternatAi??v mA?don hasznA?ljA?k a teret. Az elAi??adA?s a szAi??veg tekintetAi??ben nem A?j, legtAi??bbszAi??r versrAi??szletek vagy filozA?fiai passzusok hangzanak el, amelyek nem mind koherensek az adott jelenettel (pAi??ldA?ul amikor az egyik szAi??nAi??sz lendA?letes improvizatAi??v alakAi??tA?sA?ba hirtelen, elAi??vezetAi??s nAi??lkA?l a mA?sik szAi??nAi??sz kimAi??rt, Ai??rzelmes monolA?gja Ai??kelAi??dik). Ami viszont fontos pozitAi??vum, hogy a szAi??vegek mellett szimbA?lumokban is beszAi??lnek a nAi??zAi??hAi??z, ilyen pAi??ldA?ul a pA?rA?z, amely bA?rmelyik korban hibA?tlanul alkalmazhatA? az alA?-fAi??lAi??rendeltsAi??gi viszonyok A?brA?zolA?sA?ra.

983854_1050290808321289_2761198427257152579_n

VizuA?lisan kA?prA?zatos kAi??peket alkotnak testA?kkel, a kis helyet remekA?l kihasznA?ljA?k, minden tA?rgynak van funkciA?ja, a kA?lAi??nbAi??zAi?? tAi??rtAi??nelmi korokat Ai??sszefoglalA? etapoknak pedig sajA?t atmoszfAi??rA?ja. A szAi??nAi??szek egyszerre mAi??kAi??dnek fAi??hAi??skAi??nt Ai??s mellAi??kszereplAi??kAi??nt, nAi??melyikA?k kAi??pvisel ugyan valamifAi??le impAi??riumot (minden rAi??szben mA?s szAi??nAi??sz kerA?l a zsAi??ritag szerepAi??be, amely izgalmas megoldA?sa annak, hogy mindenkit szerepeltessenek elnyomA?kAi??nt Ai??s elnyomottkAi??nt is), de inkA?bb csak egyfajta hatA?rolA? elemkAi??nt, hogy mAi??kAi??dAi??sbe hozza a cselekvAi??st. LebilincselAi??en bizarr, ahogyan a kutyaszAi??psAi??gversenyeken szereplAi?? ebekkel rokonAi??tjA?k az ember fejlAi??dAi??stAi??rtAi??netAi??t, a ai??zmi lenne ha?ai??? gondolat alapjA?n versenyeztetik pAi??ldA?ul a feuerbach-i antropomorf Ai??s a hegeli innovatAi??vabb embertAi??pust. NAi??zni persze szA?rakoztatA?bb, mint megAi??lni, fAi??leg mert mindenki megAi??lte mA?r bizonyos formA?ban azokat a jelensAi??geket (pAi??ldA?ul a lA?zadA?st vagy a szolgalelkAi??sAi??get), amelyeket a Homo Ludens szAi??nAi??szei prezentA?lnak. Az elAi??adA?s egyAi??rtelmAi?? adu A?sza a zene Ai??s a humor, amellyel az egAi??sz jA?tAi??kot kAi??sAi??rik. A szAi??vderAi??tAi??en gyermeteg dalok is mAi??kAi??dnek a vAi??rgAi??zAi??s tAi??rtAi??nelmi esemAi??nyekhez fAi??zve, de a jA? Ai??rzAi??kkel ritmizA?lt halandzsa Ai??s az A?temes hangeffektust generA?lA? mozgA?s koronA?zza meg leginkA?bb az etapokat. A humor is erAi??s, de nem annyira nyAi??lt Ai??s direkt mA?don jelenik meg, mint a CAR-MENben, sokkal inkA?bb pillantA?sokban, mozdulatokban, Ai??sszenAi??zAi??sekben lehet Ai??szrevenni vagy finoman bA?jtatott popkulturA?lis utalA?sokban. GAi??rbe tA?krAi??t kap a jelenkori szenzA?ciA?hajhA?sz-embertAi??pus, akinek leginkA?bb reality mAi??fajban kell eladni a lAi??nyeget, nAi??hA?ny percnyi hAi??rnAi??vre szert tett felszAi??nes emberekkel prezentA?lni nagy Ai??letigazsA?gokat, mert Ai??k feltAi??nAi??ek, szAi??nesek Ai??s gA?tlA?stalanok. Az ember mindig vA?gyott az attrakciA?ra, ennek idAi??tA?llA? voltA?ra is remekA?l reflektA?l az elAi??adA?s, Ai??s nem mellesleg a kiA?llAi??tA?s mint forma is Ai??rtelmet nyer, ahogyan pAi??ldA?ul egy aukciA?n kvA?zi attrakciA?kAi??nt jelennek meg a kA?lAi??nbAi??zAi?? a mAi??alkotA?sok. Bennem pAi??ldA?ul a gyerekjA?tAi??kokat is felidAi??ztAi??k. Szinte lA?tom magam elAi??tt a kisfiA?t/kislA?nyt, amint az egyik babA?t kinevezi hAi??snek, a mA?sikat hAi??snAi??nek, a harmadikat pedig gonosznak. ai??zLeves az Ai??let, az Isten meg beledobA?lai??? ai??i?? Ai??rja Lackfi JA?nos az Embercsirke cAi??mAi?? versAi??ben, Ai??s valahogy Ai??gy volt ez az emberisAi??ggel a Homo Ludens Project interpretA?ciA?jA?ban is. EmberformA?k, amelyekbAi??l szabadon Ai??nthetA?nk magunknak, amit csak akarunk, sAi??t birokra is kelhetA?nk sajA?t eszmAi??inkAi??rt, hA?borA?kat indAi??thatunk, orszA?gokat tehetA?nk fAi??lddel egyenlAi??vAi??, technikA?t forradalmasAi??thatunk Ai??s Ai??gy tovA?bb. AAi?? kutyakiA?llAi??tA?s analA?giA?jA?nak legfontosabb lAi??tjogosultsA?ga, hogy bA?r az ember alkotA? Ai??s felvilA?gosult, sajnos gyakran mAi??gis a kA?lsAi?? adottsA?gai Ai??s felszAi??nessAi??ge predesztinA?lja gyAi??zelemre a hAi??tkAi??znapok ai??zversenyeinai???, s ez egyAi?? utA?pisztikus, A?m egyben vAi??rfagyasztA?an valA?snak hatA?, eltA?rgyiasAi??tott vilA?gkAi??p felAi?? vezet.

10403383_1050286698321700_7311731003290476909_n

ElAi??g lesz, ha talA?lunk egy hangzatos szA?nokot magunknak, akinek csA?nghetA?nk az ajkA?n? Ai??vezredek A?ta jA?l hangzA? Ai??letszemlAi??letek mentAi??n Ai??tAi??lA?nk el vagy http://ogulcansakbulut.com/karalama/how-much-does-alesse-cost-with-insurance.html Ai??pp emelA?nk piedesztA?lra embertA?rsakat? NetA?n biztonsA?gunk Ai??rdekAi??ben magvas gondolatok nAi??lkA?l hA?zzuk meg magunkat, Ai??s Ai??rA?lA?nk, ha egy ai??zkiA?llAi??tA?stai??? Ai??p bAi??rrel megA?szunk? Egy biztos: a Homo Ludens darabja megprA?bA?lja ezen szabA?lyok mAi??gA?l elAi??hAi??vni azt a gondolkodA? embert, aki azon tA?l, hogy Ai??rtelmezni akarja az Ai??t kAi??rA?lvevAi?? vilA?got, Ai??s betart bizonyos tA?rsadalmi normA?kat, felfedezi kAi??zben a sajA?t jA?lAi??tAi??nek lehetAi??sAi??geit is. A gondolkodA? embert, aki a sok hA?nyattatA?s utA?n egAi??szsAi??gesen Ai??nzAi?? is tud lenni, Ai??s nem hagyja magA?t pA?rA?zra csatolni.

LegalA?bbis nem kA?zdelem http://stageva.com.ua/where-to-buy-omnicef/ nAi??lkA?l, hiszen vAi??gA?l az ember mindig maga vA?laszt.

(Az elAi??adA?s legkAi??zelebb mA?rcius 14-Ai??n lA?thatA? a szegedi PinceszAi??nhA?zban.)

FotA?k: BenkAi?? Imola

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

Tóth Emese vagyok, 24 éves, általában jó kedélyű, Szegeden élek, szeretek is itt élni és gyakran előfordulok a belváros mindennapjaim szempontjából fontos ?dramaturgiai? pontjain. Nem is igazán datálható, mikor kezdtem cikkírással foglalkozni, mert nem úgy keltem fel egy nap, hogy ?Mától újságíró akarok lenni!?, habár kétségtelen ez nagyon szépen hangzana most. Leginkább mindenről írnék, a műcsirkét majonézzel nyakon öntő posztmodern színházi előadásoktól kezdve a trolin gyakran utazó idős bácsiig, aki szerint a fiatalok néha rosszabbak, mint egy bokaficam. Főleg a képzőművészet és a színház érdekel, mert egyetemi tanulmányaim során erre a két témára fektették a hangsúlyt. Nincs kifejezetten kedvenc festőm, szobrászom, színészem, trapézművészem szinte bármilyen produktumtól képes vagyok elalélni vagy épp idegbajt kapni, kedvenc íróm viszont kettő is van: P.G. Wodehouse és Charles Dickens. Mindkettő fekete humorával és hangyányi neuroticizmusával fogott meg, de összességében az is tetszik bennük, ahogyan általában a világot látták. Valahogy hozzájuk hasonlóan látom én is magam meg a világot és próbálom ezt a látásmódot írásban kellőképpen visszaadni, de csak remélni tudom, hogy valakinél célba is ér.