A szegedi MASZK EgyesA?let tavaszi programjA?nak utolsA? elAi??adA?sakAi??nt lA?thattuk a KertAi??sz Imre Kaddis a meg nem szA?letett gyermekAi??rt cAi??mAi?? regAi??nyAi??bAi??l szAi??nre vitt Kaddis cAi??mAi?? monodrA?mA?t jA?nius 15-Ai??n. A Barbara Lanciers A?ltal szAi??npadra A?tdolgozott Ai??s Jake Goodman A?ltal elAi??adott darab talA?n nagy falat, nem csupA?n az angol nyelv miatt ai??i?? amelynek magyar fordAi??tA?sA?t egyAi??bkAi??nt jA?l lA?thatA?an Ai??s kellAi?? gyorsasA?ggal (lassA?sA?ggal) olvashattuk a kAi??pernyAi??kAi??n is ai??i??, hanem KertAi??sz Imre sajA?tosan A?thatA? retorikA?ja miatt is, amelyet a regAi??nyben, minden jA?zan Ai??sz ellen (Ai??sztAi??neink ellen) mAi??kAi??dtet.

A RAi??gi ZsinagA?ga szAi??npadA?n helyezkedhettA?nk el ezA?ttal, ami egyarA?nt volt kAi??szAi??nhetAi?? a rendkAi??vA?l kicsi jA?tAi??ktAi??rnek Ai??s a kisszA?mA? kAi??zAi??nsAi??gnek. Ami elsAi??re feltAi??nt, az a fAi??ld, a zsAi??ros fekete fAi??ld, hA?romszor hA?rom mAi??teres nAi??gyzeten, nagyjA?bA?l tAi??z centi vastagon felszA?rva. (Kisebbnek tAi??nt, de azAi??rt elhiszem a hivatalos adatokat.) Azt hiszem, a RAi??gi ZsinagA?ga falain belA?l ez volt eddig a legai??i?? ai??i?? nos, igen, a legszAi??kebb elAi??adA?s, amit lA?ttam. SzAi??k jA?tAi??ktAi??r, szAi??kszA?mA? kAi??zAi??nsAi??g. A?m mielAi??tt tovA?bbi negatAi??v konnotA?ciA?kkal bAi??vAi??tenAi??m a sort, meg kell jegyeznem, hogy ez volt a legszorosabb is, ritmus-, tempA?-, nyelvezet-, torok- Ai??s szAi??vszorulA?s szempontjA?bA?l is. NagyfokA? Ai??rzAi??kenysAi??ggel Ai??s kifinomultsA?ggal elAi??adott darab, ami megAi??rvendeztet (nem) egy anglofil szAi??nhA?zkedvelAi??t.

kaddis.1

Ai??rkezAi??skor csak a fAi??ldes keret felett elhelyezkedAi?? izzA?k tAi??mkelege szolgA?ltatta a fAi??nyt, de azok Ai??pp elAi??gnek is tAi??ntek; a szAi??keinken aprA? kavicsokat talA?ltunk, amelyeknek mAi??g csak sejtettA?k, mi lehet a jelentAi??sAi??ge. Jake Goodman mA?r szerepben kuksolt a szAi??ntAi??r hA?tsA? hatA?rA?t kAi??pezAi?? fekete ai??zfalakai??? tAi??vAi??ben. Rajta kAi??vA?l egy bAi??rAi??nd, levetett cipAi??k Ai??s a kezAi??ben tartott fA?zet volt a szAi??npadon, hangulati bevezetAi?? gyanA?nt pedig kAi??sAi??rteties zene szA?lt.

KertAi??sz Imre Kaddis a meg nem szA?letett gyermekAi??rt cAi??mAi?? regAi??nye nem szAi??npadra szA?nt mAi??. GerincAi??t a fAi??szereplAi??-elbeszAi??lAi?? azon dAi??ntAi??se adja, hogy nem nemz gyermeket egy olyan vilA?gba, amelyben a Holokauszt szAi??rnyAi??sAi??gei megtAi??rtAi??nhettek. Ahogy pedig csigolyA?rA?l csigolyA?ra tapogatjuk le a tAi??rtAi??netet, szA?mos etikai, filozA?fiai problAi??mA?t mozgatunk. A monolA?g nem mentes politikai rezonanciA?ktA?l sem, amelyek ez esetben az AuschwitzrA?l valA? beszAi??drAi??l folytatott Ai??rtekezAi??sben nyilvA?nulnak meg. Ezt vA?lasztotta felA?tAi??sA?l a rendezAi??, Barbara Lanciers.

kaddis.2

MiutA?n a kAi??zAi??nsAi??g kezAi??be vette a szAi??kre helyezett kavicsot Ai??s elcsendesedett, Jake Goodman A?gy szA?lalt meg, A?gy A?llt elAi??nk, mintha ismeretterjesztAi?? elAi??adA?st kAi??szA?lt volna tartani. Ezzel a mondattal indAi??tott: ai??zThere is no explanation for Auschwitzai??? (ai??zAuschwitzra nincs magyarA?zatai???). KAi??zben A?gy fA?rta tekintetAi??t a nAi??zAi??tAi??ren A?lAi??k szemAi??be, hogy fAi??lrenAi??zni lehetetlen volt, ami mA?r Ai??nmagA?ban is nyugtalansA?got keltett. BA?rmely szemfA?les szAi??nhA?zlA?togatA? szA?mAi??thatott egy ilyen mondatra, elvAi??gre a szA?rA?anyagokon feltA?ntetett minimA?lis informA?ciA? is elAi??g lehetett ahhoz, hogy tudjuk, a Holokauszt, a zsidA? identitA?s kAi??rdAi??se, a szabadsA?g lehetAi??sAi??ge, a tA?rsadalom Ai??s az egyAi??n viszonya kAi??zponti tAi??mai lesznek ennek az elAi??adA?snak. ValA?jA?ban annak, aki olvasta a regAi??nyt, talA?n mAi??g hiA?nyAi??rzete is tA?madhatott, ugyanis a nagyjA?bA?l 45 perces elAi??adA?s egyfajta remixAi??t adja a regAi??ny elemeinek, mAi??g mindig felismerhetAi??, sAi??t markA?nsan kiemelkedAi??, de mA?r A?jraAi??rtelmezett alapokkal. A?m http://kappasigmafsu.com/2018/02/16/cheap-dehumidifier-cannabis/ erre a szA?rA?s tekintetre, amely mindenkit egyenkAi??nt szA?lAi??tott meg Ai??s szA?lAi??tott fel (mire is?), igazA?n nem szA?mAi??thattunk.

A fent emlAi??tett indAi??tA?mondat jA?l megvA?lasztott. TulajdonkAi??ppen KertAi??sz szAi??vegAi??nek kAi??zponti problAi??mA?jA?rA?l (traumA?jA?rA?l) van szA?, amelyet a regAi??nyben is nagyjA?bA?l kAi??zAi??pen talA?lunk ai??i?? Ai??s ami ennAi??l sokkal fontosabb: a szAi??veg csupA?n egyszer Ai??rtekezik a kAi??rdAi??srAi??l. Ezzel szemben a tAi??bbi markA?ns pont, amelyeket egytAi??l egyig belefoglaltak a szAi??npadi monolA?gba, a regAi??ny szAi??vegAi??ben szA?rA?l szA?ra meg-megismAi??tlAi??dnek. A szAi??npadi vA?ltozat szerkezeti elrendezAi??se nem tereli a figyelmA?nket azonnal arra a sA?lyos Ai??s vAi??gleges dAi??ntAi??sre (a gyermektelensAi??gre), ami pontosan Auschwitz, illetve az arrA?l valA? beszAi??d (-hiA?ny) kAi??zvetlen kAi??vetkezmAi??nye Ai??s az egyAi??n Ai??nmagA?val valA? meghasonulA?sA?nak oka. S vAi??gA?l a Kaddis elmondA?sA?nak is oka, amely nem annyira gyA?sz-, mint inkA?bb olyan dicsAi??Ai??tAi?? ima, amellyel a gyA?szolA? megerAi??sAi??ti hitAi??t az Asrban a kAi??zAi??ssAi??g elAi??tt. A gyA?sz utA?na az Ai??letbe valA? visszatalA?lA?s eszkAi??ze, a feldolgozA?s eszkAi??ze.

kaddis.3

Ahogy az elAi??adA?s Auschwitz megmagyarA?zhatatlan voltA?rA?l szinte Ai??szrevAi??tlenA?l, de nagyon logikusan A?ttAi??rt a szemAi??lyes sors anekdotA?ira Ai??s az ezekbAi??l kialakulA? Ai??letutakra, a nAi??zAi??nek az is feltAi??nhetett, hogy ez a fA?jdalmas mondanivalA? milyen gyAi??nyAi??rAi?? nyelvbe A?gyazott. Az elAi??adA? Ai??rzAi??kenyen Ai??s nagyon finoman jA?tszott ennek a nyelvezetnek a kiemelAi??sAi??vel. A gyermektelensAi??g, a meghiA?sult hA?zassA?ggal egyetemben, nem csupA?n egyenes A?t a magA?nyhoz, elhagyatottsA?ghoz ai??i?? hA?romszor hA?rom mAi??ter ai??i??, hanem egyben visszafordAi??thatatlan megsemmisA?lAi??se is egy leszA?rmazA?snak, egy csalA?dnak. EllenA?ll ezzel a fajfenntartA?s Ai??sztAi??nAi??nek Ai??s az ebbAi??l szA?letAi?? vA?gynak.

A dAi??ntAi??s megszA?letAi??sAi??ig vezetAi?? utat magyarA?zza el/meg nekA?nk a darab. FelelevenAi??ti a fAi??szereplAi?? belsAi?? vAi??vA?dA?sait, tAi??nkrement hA?zassA?gA?t, valamint a gyermekkor Ai??s a marhavagonok kAi??zAi??tt kialakulA? identitA?studat fA?jdalmA?t, amelybAi??l aztA?n megszA?letik a regAi??ny elsAi?? mondata is: ai??zNem!ai??? De ezelAi??tt mAi??g szA?t ejt az emberben fellelhetAi?? dAi??monirA?l Ai??s az ai??zobjektivitA?sai??? problAi??mA?jA?rA?l a Holokauszttal kapcsolatban. Csak ezutA?n Ai??rkezA?nk el a tagadA?shoz Ai??s ezzel a kAi??zAi??nsAi??g bevonA?dik egy intim tAi??rbe, az elbeszAi??lAi?? fejAi??be, aki ai??i?? mikAi??zben magA?val vitatkozik ai??i?? mAi??lysAi??ges Ai??szintesAi??ggel mesAi??li el tapasztalatait, dAi??ntAi??seit, amelyek vAi??gA?l ehhez a siratA?hoz vezettek. Goodman jA?tAi??kA?ban ebbAi??l a belsAi?? vAi??vA?dA?sbA?l egyfajta magyarA?zkodA?s lesz elsAi?? pillantA?sra: nekA?nk, nAi??zAi??knek magyarA?zkodik Ai??s vA?rja talA?n a megbocsA?tA?st, feloldA?st, feloldozA?st. CsupA?n visszatekintve, az elAi??adA?s vAi??geztAi??vel nyAi??lt lehetAi??sAi??gA?nk reagA?lni, s Ai??gy pA?rbeszAi??ddAi?? tenni azt, ami a szAi??ntAi??ren zajlott korA?bban.

Az anekdotA?k mind megmozgatnak egy-egy filozA?fiai, etikai, identitA?sbeli kAi??rdAi??skAi??rt. A felesAi??g feltAi??nAi??se a zAi??ldeskAi??k szAi??nyegen (ai??zmintha tengeren jAi??nneai???), a gyermek megrAi??kAi??nyAi??dAi??se, sAi??t ijedelme a piros pongyolA?s kopasz nAi?? lA?ttA?n, akit kAi??ptelen Ai??sszeegyeztetni a nagynAi??nivel, Ai??s a TanA?r Asr tAi??rtAi??nete, aki sajA?t tA?lAi??lAi??sAi??t nem, hogy duplA?zni nem akarja, de http://waigo.108km.com/?p=5033 mAi??g veszAi??lyezteti is egy idegenAi??rt, rAi??melnek a szeretet, a szeretni tudA?s Ai??s szerethetAi??sAi??g kAi??rdAi??seire, a zsidA? identitA?studat hiA?nyA?ra, majd annak traumA?jA?ra, a szabadsA?g Ai??s azon belA?l az Ai??nfelA?ldozA?s, az Ai??sztAi??nAi??k ellen valA? cselekvAi??s lehetAi??sAi??gAi??re, sAi??t szinte tAi??rvAi??nnyAi?? alakulA?sA?ra.

kaddis.4

A szAi??nAi??sz beszAi??de, a fAi??szkelAi??dAi??se, a pakolgatA?sa, a falak (mA?lt?) mozgatA?sA?ra http://jntinc.co.kr/toprol-xl-sales/ tett kAi??sAi??rlete mind arra irA?nyult, hogy mAi??rlegre tegyA?k a fAi??szereplAi?? dAi??ntAi??seit, mikAi??zben Ai?? is ezt tette. KAi??zben pedig vAi??gig egy fA?zetet szorongatott (amely talA?n naplA?), s amelyet vAi??gA?l elA?sott, Ai??s elmondta felette az imA?t (Kaddis), ezzel lezA?rva maga szA?mA?ra a bizonytalansA?got, bAi??ntudatot Ai??s fA?jdalmat, mikAi??zben a jA?tAi??ktAi??r feletti izzA?k is lassan elhalvA?nyultak, majd kihunytak. A taps Ai??s a meghajlA?s viszont nem zA?rta le az elAi??adA?st; lezA?rA?sra, vagy ha A?gy tetszik, a pA?rbeszAi??d megvalA?sulA?sA?ra, feloldA?sra, feloldozA?sra a nAi??zAi??k rAi??szAi??rAi??l is szA?ksAi??g volt.

Az elAi??adA?s elejAi??n a terem szAi??keire helyezett kavicsokat a fAi??szereplAi?? monolA?gjA?nak vAi??gAi??ig a kAi??zAi??nsAi??g a kezAi??ben szorongatta, vagy Ai??ppen a tA?skA?k mAi??lyAi??re csA?sztatta. A tapsot kAi??vetAi??en azonban sokan A?gy Ai??rezhettAi??k, hogy valamit mAi??g hozzA? lehet, vagy hozzA? kell tenniA?k az elhangzottakhoz, hiszen az elAi??adA?s szinte szemAi??lyessAi?? vA?ltoztatta a mondandA?t: Ai??rintettek lettA?nk, nem csupA?n kAi??zAi??nsAi??g, hanem egyben kAi??zAi??ssAi??g is voltunk a fAi??szereplAi??nek. A terem elhagyA?sa kAi??zben tehA?t tiszteletA?nk Ai??s egyben itt jA?rtunk jelekAi??nt ejtettA?k a kavicsokat a kis halomra a fAi??ldnAi??gyzet kAi??zepAi??n az eltemetett fA?zet fAi??lAi??.

Hozzászólások

hozzászólás