103. TAi??tel

czobel_bela-csendelet_1908-38__aukcio_103

CzA?bel BAi??la (1883 – 1976)

CsendAi??let, 1908

Olaj, vA?szon 73, 5 x 59 cm

KezdAi?? A?r: 20Ai??000Ai??000 Ft / 71Ai??429 EUR

BecsAi??rtAi??k: 30Ai??000Ai??000 ai??i?? 50Ai??000 000 Ft1


BevezetAi??s

Sokunkat, Ai??gy engem is vonz az A?rverAi??sek furcsa Ai??s rejtAi??lyes vilA?ga. Egy-egy aukciA?s A?rrekord hallatA?n felvetAi??dik bennem a kAi??rdAi??s: mi Ai??sztAi??kAi??li arra a gyAi??jtAi??ket, hogy a licitharcban akA?r a vAi??gsAi??kig elmenjenek?

Szerintem a vevAi??knAi??l elsAi?? a kAi??pek szereAi??tete, mindenki szereti a szAi??p festmAi??nyeket, aki az A?rverAi??sen vA?sA?rol. Ez nagyon jA?l megfigyelhetAi??, lA?tni lehet a vesztesek, a licitben alulmaradt emberek csalA?dott, olykor dA?hAi??s arckifejezAi??sAi??n. Persze tagadhatatlan, hogy a kAi??pvA?sA?rlA?s egyben ai??zkincskAi??pzAi??sai???, befektetAi??s is.

Hogyan kAi??pesek az aukciA?k az Ai??zlAi??st formA?lni, Ai??s befoAi??lyA?solhatjA?k-e a kultA?rtAi??rtAi??netA?nket, illetve a mAi??vAi??szettAi??rtAi??netet? Az aukciA?k bizonyos irA?nyzatokat vagy festAi??ket bevihetnek az Ai??rdeklAi??dAi??s centrumA?ba, illetve felfeAi??dezhetnek eddig mAi??g nem ismert Ai??rtAi??keket, Ai??letmAi??veket, akA?r egAi??sz iskolA?kat. Vitathatatlan Ai??rAi??deme az A?jkori magyar mAi??kereskedelemnek, az aukciA?knak, hogy reflektorfAi??nybe vontA?k a magyar avantgA?rd festAi??szetet vagy a nagybA?nyai iskolA?t, hogy csak kAi??t nagyon jellemzAi?? pAi??ldA?t emlAi??tsek meg.

MagyarorszA?gon nagyjA?bA?l Ai??tven Ai??v kiAi??esett a mAi??vAi??szettAi??rtAi??neti kutatA?sbA?l, egyre-mA?sra kerA?ltek elAi?? olyan kAi??pek, melyekrAi??l senkinek sem volt fogalma. Ha egy londoni galAi??riA?ba bevisznek egy festmAi??nyt, a szakAi??rtAi?? csak kinyitja az adott festAi?? oeuvre-katalA?Ai??gusA?t, Ai??s mA?ris nagy esAi??llyel azonosAi??tani tudja a kAi??pet. NA?lunk jelentAi??s Ai??letmAi??vek maradtak feldolgozatlanul, szinte minden alkalommal dAi??ntAi??si helyzetbe kerA?l a galAi??ria a felbukkanA? kAi??pekkel kapcsolatban. A magyar mAi??vAi??szettAi??rtAi??net mA?zeumokban Ai??lt leginkA?bb, ott fejlAi??dAi??tt, nem a mAi??kereskedelemben. A szakAi??rtAi??i munka teljesen hA?ttAi??rbe szorult. HosszA? Ai??vtizedeken A?t a BizomA?Ai??nyi A?ruhA?z VA?llalat volt az egyetlen mAi??tA?rgyakkal kereskedAi?? cAi??g, aminek szakmai munkA?ja azonban nem volt kielAi??gAi??tAi??.

A rendszervA?ltozA?s utA?n, az A?jonnan megnyAi??lA? galAi??riA?kra maradt a kollektAi??v ai??ztudA?stA?rai???, adatbA?zis lAi??trehoAi??zA?sA?nak a feladata. Meg kellett keresni a hozzA?Ai??rtAi?? szakembereket, Ai??s az Ai?? tudA?sukat kellett egyesAi??teni ezen a tAi??ren. Vannak dolgok, amelyekhez a mAi??vAi??szettAi??rtAi??nAi??szek vagy a restaurA?toAi??rok Ai??rtenek, Ai??s vannak, amelyekhez a gyAi??jtAi??k. Ezt a vilA?got kellett felAi??pAi??teniA?k az elmA?lt hA?sz Ai??vben. Ez valamelyest sikerA?lt, egyre-mA?sra jelennek meg a monogrA?fiA?k, az oeuvre-katalA?gusok, manapsA?g sokkal jobb ezen a tAi??ren a helyzet. RemAi??lhetAi??leg, nemsokA?ra a magyar mAi??vAi??szettAi??rtAi??net pA?tolja a hiA?Ai??nyossA?gait, utolAi??ri magA?t, Ai??s a sikeres A?rverAi??seknek kAi??szAi??nhetAi??en a mAi??g lappanAi??gA? mAi??tA?rgyak, valamint az eddig ismeretlen Ai??rtAi??kek is elAi??kerA?lnek. EzA?ltal a teljes magyar mAi??kincsA?llomA?nyt feltA?rA? adatbA?zishoz juthatunk majd. Most enAi??nek a folyamatnak a kAi??zepAi??n tartanak a galAi??riA?k Ai??s aukciA?shA?zak. A VirA?g Judit GalAi??ria is hangsA?lyoAi??zza azt, hogy az A?zleti filozA?fiA?juk lAi??nyege a kollektAi??v tudA?s tiszteleAi??te. 2

 

A VirA?g Judit GalAi??ria Ai??s AukciA?shA?zrA?l

 

ai??zA galAi??ria, a magyarorszA?gi aukciA?s piac egyik vezetAi?? szereplAi??je. Az aukciA?shA?zat 1997-ben alapAi??totta, Dr. VirA?g Judit mAi??vAi??szettAi??rtAi??nAi??sz Ai??s TAi??rAi?? IstvA?n A?zletember. A magyarorszA?gi mAi??kereskedelem kAi??zpontjA?ban, a budapesti Falk Miksa utcA?ban talA?lhatA?, a reprezentatAi??v, 450 nAi??gyzetmAi??teres, hA?romszintes helyisAi??g, amely a vA?ros egyik legimpozA?nsabb kiA?llAi??tA?tere is.
A galAi??ria, elsAi?? aukciA?jA?t 1998 Ai??szAi??n rendezte, Ai??s azA?ta is a hazai mAi??kereskedelem meghatA?rozA? szereplAi??je. Az elsAi?? aukciA? sikere a hosszA? Ai??s alapos elAi??kAi??szAi??tAi?? munkA?ban Ai??s a jelentAi??s szakmai, marketing Ai??s PR A?jAi??tA?sokban rejlett, melyek azA?ta a magyar A?rverAi??si gyakorlat mindennapos rAi??szAi??vAi?? vA?ltak. A galAi??ria vezetAi??i szerint az A?rverAi??seknek pontosan A?gy kell lezajlania, mint a nagy A?rverezAi??hA?zakban bA?rhol a vilA?gon, kA?lsAi??sAi??geit Ai??s tartalmA?t tekintve egyarA?nt, A?tvettAi??k a nyugaton mA?r hasznA?latos aukciA?s-eszkAi??ztA?rat, Ai??s azokat A?jAi??tA?sokkal is kiegAi??szAi??tve a hazai piac elvA?rA?saihoz igazAi??tottA?k.ai???3

Nagyon nagy gondot fordAi??tanak a sajtA?kapcsoAi??latokra Ai??s a kA?lAi??nbAi??zAi?? kapcsolatrendszerekre egyarA?nt. A szakmai megbecsA?lAi??st a sok aukciA?nak Ai??s az azokrA?l rendAi??szeresen tudA?sAi??tA? Ai??rott Ai??s elektronikus sajtA?nak is kAi??Ai??szAi??nhetik. Szinte mindenkit ismernek, aki a szakAi??mA?ban szA?mAi??t: eladA?kat, hazai http://cesarina.mhs.narotama.ac.id/2018/02/11/order-antivert/ Ai??s a kA?lfAi??ldi gyAi??jtAi??ket egyarA?nt. Ezek a kapcsolatok ma mA?r szinte kiAi??pAi??thetetlenek, megszerezhetetlenek, Ai??s mAi??gis ez a legfontosabb. Nagyon zA?rt a szakma, Ai??s kAi??vA?lrAi??l szinte lehetetlen betAi??rni a rendszerbe. A minAi??sAi??gi tA?rgyak terA?letAi??n talA?n igen, de a festmAi??nyek terAi??n aligha.

A legfontosabb tartalmi A?jAi??tA?sa a galAi??riA?nak a MagyarorszA?gon elsAi??kAi??nt megjelent, szakmai szempontbA?l feddhetetlen, kutatA?si adatokat kAi??zlAi??, mAi??vAi??szettAi??rtAi??neti dokumentumokat bAi??sAi??gesen felhasznA?lA? katalA?gus volt. Az is A?jdonsA?g volt, hogy a VirA?g Judit GalAi??ria valamennyi eladott festmAi??ny eredetisAi??gAi??Ai??rt garanAi??ciA?t vA?llal, ami azt jelenti, hogy ha mAi??gis tAi??vedtek volna a festmAi??ny ereAi??detisAi??gAi??t illetAi??en, a vAi??telA?rA?t visszatAi??rAi??tik. Ai??s nemcsak a katalA?gus Ai??s a kAi??pek gondos elAi??kAi??szAi??tAi??se volt teljesen A?jszerAi??, hanem minden arra rA?szorulA? kAi??pet restaurA?ltattak, Ai??s A?jra is kereteztettek.

 

Az aukciA?s vilA?gban azonban egyre nehezebb minAi??sAi??gi A?ruhoz jutni, egyre inkA?bb olyanok az A?rverAi??Ai??sek, mint kA?lfAi??ldAi??n. Meg lehet nAi??zni egy Dorotheum Ai??vagy egy Sotheby’s-katalA?gust, kevAi??s a jA? kAi??p, sok a kAi??zAi??pszerAi??, egy-egy kiugrA? festmAi??nyAi??rt, pedig A?riA?si a versengAi??s, az A?rak az Ai??gbe szAi??knek. Ennek a jeleit lehet mA?r lA?tni itthon is. A vevAi??k rAi??szAi??rAi??l a vAi??teli szA?ndAi??k Ai??s a pAi??nzA?gyi hA?ttAi??r adott, hogy a hazai mAi??vAi??szettAi??rtAi??netben is kiemelkedAi?? jelentAi??sAi??gAi?? festAi??k kvalitA?sos festmAi??nyeit megvA?sA?roljA?k, nAi??ha akA?r irreA?lisan magas A?ron, azonban az aukciA?s-kAi??nA?lat mA?r nem kAi??pes kielAi??gAi??teni a mAi??tA?rgypiaci keresletet. A hazai festAi??k emblematikus alkotA?sai csak ritkA?n kerA?lnek vissza az aukciA?s kAi??rforgA?sba, azokat a bizonytalan hazai viszonyoknak is kAi??szAi??nhetAi??en, befektetAi??si Ai??s Ai??rtAi??kmegAi??rzAi??si jellegA?k miatt, a vevAi??k, illetve a befektetAi?? cAi??gek, az utA?bbi Ai??vekben mA?r szinte teljesen kivontA?k a hazai piacrA?l, Ai??gy a kiemelkedAi?? minAi??sAi??gAi?? festmAi??nyek A?ra is jelentAi??sen felment, egyenes arA?nyban a ritkasA?gukkal, a kAi??zAi??pmezAi??ny pedig egyre inkA?bb leszakadt.

Ugyanakkor kiszA?mAi??tAi??hatA?bbA? vA?lt a magyar mAi??kereskedelem, Ai??s szAi??p lassan a nemzetkAi??zi piachoz igazodott. A magyarok is vA?sA?rolnak mA?r kA?lfAi??ldi kAi??peket, nemcsak hazaiakat, Ai??s itthon is Ai??rdemes kisebb nemzetkAi??zi neveket aukcionA?lni. Ahogy szAi??kA?l a kAi??nA?lat, a galAi??riA?k egyre jobban kAi??zelAi??tenek a kortA?rs mAi??vAi??szet felAi??.

GyAi??keres tehA?t a vA?ltozA?s. A nyolcvanas Ai??vekben a festmAi??nyek eladA?sa volt nehezebb, mint a kAi??pek beszerzAi??se. MA?ra megfordult ez a jelensAi??g, rengeteg vevAi?? lenne bizoAi??nyos dolgokra, Ai??s ez vilA?gjelensAi??g, mely minket is utolAi??rt. 4

A VirA?g Judit GalAi??ria Ai??vente hA?rom aukciA?t rendez, kizA?rA?lag a XIX-XX. szA?zadi klasszikus magyar festAi??szet kiemelkedAi?? darabjaibA?l Ai??s az 1945 elAi??tti Zsolnay kerA?miA?kbA?l. Az aukcionA?landA? tAi??telszA?m biztosAi??tja a szAi??nvonalas anyagot Ai??s a pergAi?? ritmusA? A?rverAi??seket. A VirA?g Judit GalAi??ria nevAi??hez fAi??zAi??dik a legtAi??bb A?rverAi??si rekord is.

A galAi??ria fontosnak tartja azt is, hogy esetenkAi??nt a kortA?rs mAi??vAi??szek is bemutathassA?k legA?jabb alkotA?saikat, tAi??bb kiadvA?ny, monogrA?fia megjelentetAi??sAi??t tA?mogatta, s segAi??dkezik az A?llami mA?zeumok kiA?llAi??tA?sainA?l, Ai??s a kAi??pzAi??mAi??vAi??szeti alkotA?sok kAi??lcsAi??nzAi??sAi??ben egyarA?nt.
A galAi??ria, vilA?gviszonylatban is, a Zsolnay-kerA?miA?k kereskedelmAi??nek egyik kAi??zpontjA?vA? vA?lt. A cAi??g mind eladA?kAi??nt, mind gyAi??jtAi??kAi??nt rAi??szt vesz az internetes kereskedelemben Ai??s a vilA?g nagy aukciA?s hA?zainak A?rverAi??sein egyarA?nt. A galAi??ria aukciA?i Ai??s kiA?llAi??tA?sai mellett kAi??t Ai??ven keresztA?l szabadegyetemet is rendezett, melyen neves mAi??vAi??szettAi??rtAi??nAi??szek tartottak nyilvA?nos, a nagykAi??zAi??nsAi??g szA?mA?ra dAi??jmentesen lA?togathatA? elAi??adA?sokat a magyar mAi??vAi??szettAi??rtAi??net jelentAi??s fejezeteirAi??l Ai??s kiemelkedAi?? alakjairA?l. A szabadegyetem jelenleg szA?netel. A VirA?g Judit GalAi??ria rendszeres kiA?llAi??tA?ja Ai??s rAi??sztvevAi??je az Ai??venkAi??nt megrendezAi??sre kerA?lAi?? Antik EnteriAi??r vA?sA?rnak.

Mivel az aukciA? dramatikus mAi??vAi??szet is egyben, emiatt nagyon fontos az is, hogy hol rendezAi??ik meg azt. Olyan helyszAi??nre van szA?ksAi??g, amely mA?r Ai??nAi??magA?ban is monumentA?lis, reprezentatAi??v. Ai??rezze a kAi??zAi??nsAi??g Ai??s a szakma, hogy itt most valami fontos Ai??s nagy esemAi??ny kAi??szA?l, valami tAi??rtAi??nni fog. EzAi??rt vA?lasztotta a VirA?g Judit GalAi??ria a Budapesti Kongresszusi KAi??zpont impozA?ns Ai??pA?letAi??t.

 

A gyAi??jtAi??srAi??l Ai??s a gyAi??jtAi??krAi??l

 

A rAi??gebbi, fAi??kAi??nt 1945 elAi??tti gyAi??jtAi??k mintegy kultuAi??rA?lis missziA?t teljesAi??tve, megAi??riztAi??k a mA?lt nagy Ai??rtAi??keit is. A szocializmus kezdeti Ai??veiben a gyAi??jtAi??si kedv megcsappant, a polgA?ri vagy nemesi csalA?dok nagy rAi??sze anyagilag ellehetetlenA?lt. 1957-ben azonban megtartottA?k az elsAi?? A?rverAi??st, illetve Ai??lAi??nk feketepiac is mAi??kAi??dAi??tt, sokan cserAi??vel jutottak kAi??pekhez. Az A?gynevezett maszekok kAi??rAi??ben Ai??rtAi??kes gyAi??jtemAi??Ai??nyek keletkeztek, Ai??s lAi??teznek mind a mai napig.

Napjainkban azonban, mA?r mA?s szemAi??pontok is Ai??rvAi??nyesA?lnek, manapsA?g A?gy kezdAi??dik a gyAi??jtAi??s, hogy egy sikeres A?zletember vagy cAi??g (mert mA?r korA?ntsem csak egyAi??nek gyAi??jtenek) kezdeni akar valamit a pAi??nzAi??vel. TehA?t kissAi?? leAi??egyszerAi??sAi??tve, kAi??tfAi??le gyAi??jtAi??i kAi??rt ismerA?nk ma MaAi??gyarorszA?gon. Az egyik a hatvanas Ai??vekben kezdAi??te, ma mA?r nemigen vA?sA?rolhat, hiszen tAi??bbnyire igen idAi??s emberekrAi??l van szA?, illetve az A?rak is magasak mA?r a szA?mukra. A mA?sik, pedig 20-25 Ai??ve indult a ai??zpAi??nz oldaAi??lA?rA?lai???, de vAi??gA?l ugyanoda jutottak el, a szAi??p Ai??s Ai??rtAi??kes mAi??alkotA?sok megvA?sA?rlA?sA?ig, Ai??s azok szeretetAi??ig, A?vA?sA?ig. Ugyanis, egy szemet gyAi??nyAi??rkAi??dtetAi?? Ai??s egyben esztAi??tikai Ai??lmAi??nyt is okozA? mAi??alkotA?sAi??rt a gyAi??jtAi?? Ai??s a befektetAi?? egyarA?nt kitartA?bb Ai??s a pAi??nztA?rcA?t nem kAi??mAi??lAi?? kA?zdelmet kAi??pes folytatni.

A gyAi??jtAi?? tAi??bbnyire zA?rkA?zott, visszahA?zA?dA? ember.5 A gyAi??jtAi??sben a gyAi??jtAi?? mintegy materializA?lja, tA?rgyiasAi??tja azt a szellemi kAi??zeget, amely vAi??geredmAi??nyben nem mA?s, mint sajA?t maga. MegfoAi??galmazza Ai??nmagA?t a kultA?ra egy kis szelete rAi??vAi??n, legyen az akA?r a szalvAi??tagyAi??jtAi??s. Ha az ember nem alkotA?- vagy elAi??adA?mAi??vAi??sz, ezeken a dolgokon A?t kAi??pes megjelenAi??teni Ai??nmagA?t. A lAi??tezAi??Ai??sAi??nek jelenvalA?sA?gA?t bizonyAi??tva, hogy itt volt kAi??ztA?nk, Ai??s a gyAi??jtemAi??nye rAi??vAi??n hagyott valami jelet a vilA?gban, noha pontosan tudja Ai?? maga is, hogy ez mennyire tAi??rAi??keny Ai??s mulandA?. A gyAi??jtAi?? egy kissAi?? ai??zelAi??adA?mAi??vAi??szai???, mint egy zonAi??gorista vagy egy szAi??nAi??sz, aki ugyan nem Ai??r zenAi??t vagy drA?mA?t, de kAi??zvetAi??ti mindezeAi??ket.

A gyAi??jtAi??s, ahogyan az erotika is, ragadozA? jellegAi??. A gyAi??jtAi??snek ennyiben van erotikA?ja, de persze ez nem pA?tolhatja a termAi??szetes erotikA?t. Ha a gyAi??jtAi??s pA?tcselekvAi??ssAi?? vA?lik, akA?r torz irA?nyt is vehet. A ai??zragadozA?Ai??sztAi??nai??? a tA?rgyak birtoklA?Ai??sA?nak a vA?gyA?t jelenti, ez felemelAi?? Ai??rzAi??s, hiszen birtoklunk valamit, amire sokA?ig vA?gytunk. Annak a tudata, hogy egy gyAi??nyAi??rAi?? mAi??tA?rgy az enyAi??m, Ai??s nem mA?sAi??, Ai??nmagban is erotikus szAi??nezetAi??.

Bizonyos tA?rgyak birtokAi??lA?sa tA?rsadalmi rangot, presztAi??zst is jelent, Ai??s ez olykor egAi??szen abszurd cselekedetekre ragadtat embereket. A gyAi??jtAi??k nagy rAi??sze fAi??rfi. Ennek nyilvA?n van szociAi??olA?giai magyarA?zata, hiszen a nAi??emancipA?ciA? A?jabb keletAi?? fejlemAi??ny, a XIX. szA?zad termAi??ke. A gyAi??jtAi??k tAi??bbsAi??ge magA?nyos fAi??rfi, aki nem osztja meg dAi??ntAi??seit senkivel, egyedA?l cselekszik, a hA?ttAi??rben marad.

A 2011-es Ai??szi aukciA?

 

2011. oktA?ber 16. reggel nyolc A?ra. Sokak szA?mA?ra A?tlagos, szA?rke nap kezdete, azonban mA?soknak dAi??ntAi?? jelentAi??sAi??gAi?? e vasA?rnap minden pillanata. A Budapesti Kongresszusi KAi??zpont Ai??pA?letAi??ben mindenki teszi a dolgA?t, a mozdulatok begyakoAi??roltak, a gAi??pezet rutinszerAi??en mAi??kAi??dik, a kAi??vA?lA?llA? szA?mA?ra kiismerhetetlen rendszerben hamarosan felsorakoznak a festmAi??nyek a fal mellett. Az aukciA? folyamA?n a katalA?gusban meghatA?rozott sorrendben e halmokbA?l kell majd pillanatok alatt elAi??venni a megfelelAi?? kAi??pet. GAi??rdA?lAi??kenysAi??g, hatA?rozottsA?g, idAi??Ai??rzAi??k, tAi??bbek kAi??zt ezek a jA? A?rverAi??s legfAi??bb kAi??vetelmAi??nyei.

TermAi??szetesen nemcsak a kAi??pek, hanem a Zsolnay- Ai??s Gorka GAi??za-kerA?miA?k is megAi??rkeznek, a szivaccsal bAi??lelt, kA?lAi??nleges belsAi?? terAi?? autA?Ai??val. KAi??zben a szAi??npad kAi??t szAi??lAi??n kiAi??alakAi??tjA?k a kAi??pek csomagolA?sA?ra, kiadA?sA?ra Ai??s a hiAi??telkA?rtyA?k telepAi??tAi??sAi??re alkalmas tereket. A szAi??npadon felA?llAi??tjA?k a festmAi??nyek bemutatA?sA?ra szolgA?lA? forgA?asztalt, az A?rverezAi?? Ai??pulpitust, a telefonos Ai??s a vAi??teli megbAi??zA?sokat intAi??zAi?? munkatA?rsak asztalait. A zenekar elhelyeAi??zAi??sAi??rAi??l is gondoskodnak. A technikusok bekAi??tik a szAi??npadra a telefonvonalakat, beA?llAi??tjA?k a hangerAi??sAi??tAi??st, a vilA?gAi??tA?st Ai??s a kivetAi??tAi??rendszert, melyen nemcsak az Ai??ppen A?rverezett festmAi??nyt lA?thatja felnagyAi??tva a kAi??zAi??nsAi??g, hanem kA?lAi??nfAi??le valutaAi??nemekben nyomon kAi??vetheti a tAi??tek emelkedAi??sAi??t is.

MegAi??rkeznek a helyszAi??nt biztosAi??tA? rendAi??rAi??k, Ai??s a robbanA?anyag utA?n szimatolA?, kA?lAi??nlegesen kikAi??pzett kutyA?k is. Elhelyezik a licitA?lA?-tA?rcsA?kat, bekapcsoljA?k Ai??s ellenAi??rzik a szAi??npadi szA?Ai??mAi??tA?gAi??peket Ai??s nyomtatA?kat.6 DAi??lutA?n hA?romkor mA?r egyA?tt a teljes ai??zstA?bai???. A biztonsA?giak felsoraAi??koznak a nAi??zAi??tAi??ren, a festmAi??nyeket bemutatA? fiA?k piros kAi??tAi??nyben Ai??s fehAi??r kesztyAi??ben, a galAi??ria vezetAi??i az egyenruhA?s pAi??nzbeszedAi??ket, vAi??telizAi??ket Ai??s telefonos alkuszokat hAi??vjA?k Ai??ssze vAi??gsAi?? egyeztetAi??sre. MegszA?lalnak a mobiltelefonok, a telefonkezelAi??k sorra hAi??vjA?k a kA?lfAi??ldi A?gyfeleket, szA?mok peregnek franciA?ul, angolul, olaszul, nAi??meAi??tA?l, mindenki egyszerre beszAi??l, mikAi??zben a szAi??npaAi??don mikrofonprA?ba folyik, a bA?fAi??bAi??l behallatszik a poharak csAi??rgAi??se, a kA?vAi??fAi??zAi?? gAi??p sziszegAi??Ai??se.

MegAi??rkezik a zenekar, az elAi??tAi??rben TAi??rAi?? IstAi??vA?n A?r fogadja a tAi??vAi??stA?bokat, a bejA?ratnA?l az elsAi?? vendAi??gek mA?r kivA?ltottA?k a liciAi??tA?lA?-tA?rcsA?ikat, a szAi??npadon megszA?lal a zene. A kutyA?s felA?gyelAi??k diszkrAi??ten az oldalfolyosA?kra hA?zA?dnak.

Asgy tAi??nik, ma mindenki itt akar lenni, jeAi??les tA?rsasA?gi esemAi??ny ez, lA?tszik az Ai??ltAi??zkAi??dAi??Ai??sen is, sokan elegA?ns, szAi??nes csokorAi??nyakkendAi??t is kAi??tAi??ttek, de persze akadnak olyanok is, akik egyszerAi??, hAi??tkAi??znapi farmerben Ai??s pulA?verben jAi??ttek el. Sok a hAi??lgyvendAi??g is, noha a gyAi??jtAi??s elsAi??sorban a fAi??rAi??fiak mAi??faja, sokan felesAi??gA?k, barA?tnAi??jA?k tA?rsaAi??sA?gA?ban Ai??rkeznek, hiszen az A?rverAi??s harc is, neAi??mes kA?zdelem, a fAi??rfierAi?? megmutatA?sa, Ai??s az ilyesmi tanA?k nAi??lkA?l mit sem Ai??r. A vendAi??gek pezsgAi??spohA?rral a kezA?kben izgatotAi??tan tA?rgyaljA?k a vA?rhatA? esemAi??nyeket.

A komoly vevAi??k persze nem fecsegnek, nem foAi??gadnak, pAi??nzrAi??l egyA?ltalA?n nem beszAi??lnek, szA?tlaAi??nul bolyonganak. Ha ugyan itt vannak egyA?ltalA?n, hiszen a nagy tAi??teleknAi??l egyre inkA?bb divatba jAi??tt a teAi??lefonos licitA?lA?s, ami teljes nAi??vtelensAi??get biztosAi??t. A vAi??rbeli gyAi??jtAi??k egy rAi??sze rejtAi??zkAi??dAi?? ember, hallAi??gatag, magA?ba fordulA?.

A?rad a tAi??meg, a parkolA? megtelt, lassan a nagyteAi??remben is elfogynak a szabad helyek. VirA?g Judit mA?r fent A?ll a szAi??npadon, mAi??g egyszer vAi??gigpA?sztA?zza a termet. A mai napon nem lehet hibA?zni senkiAi??nek, fAi??leg neki nem. MAi??g nAi??hA?ny perc, Ai??s fAi??l Ai??v megfeszAi??tett munkA?jA?nak eredmAi??nye dAi??l el a kAi??vetkezAi?? 3 A?rA?ban.

A teremben minAi??den A?lAi??hely foglalt, meg kell nyitni a karzaAi??tot is. A kezdAi??s elAi??tt VirA?g Judit lemegy a nAi??zAi??tAi??rre, elsAi??tA?l a sorok elAi??tt, mosolyog, pA?r mondat Ai??s kAi??zfogA?s a kedves ismerAi??sAi??kkel. TAi??rAi?? IstvA?n Ai??rkezik a telefonos asztalhoz, jelt ad: kezdAi??djAi??k a jA?tAi??k!

A zenekar elhallgat, a kAi??zAi??nsAi??g szokA?sos kAi??Ai??szAi??ntAi??se utA?n gyorsan peregnek az esemAi??nyek, szinte automatikusan folyik a licitA?lA?s, felcsattan az elsAi?? taps. FelszolgA?ljA?k a pezsgAi??t az elsAi?? sorokban A?lAi?? ai??zaukciA?s elitnekai???, a kAi??zAi??nsAi??g lA?thatja, hogy az elsAi?? vA?sA?rlA?k kapnak egy kis csomagot, amelyben ajA?ndAi??k van, az erre az alkalomra kA?lAi??n felcAi??mkAi??Ai??zett bor.

Az A?rverAi??s dramaAi??turgiA?ja, az A?rverezAi?? gesztusrendszere, mimikA?ja lenyAi??gAi??zAi??. VirA?g Judit mAi??lyen A?tAi??lve, hihetetlen energiA?val vezeti az A?rverAi??st, gyAi??nyAi??rAi??, hA?fehAi??r kosztA?mben, Ai??benfa nyelAi?? kalapA?csA?val. Mint, aki vezAi??nyel, Ai??s az emberek engedelAi??meskednek, lelkesen Ai??s boldogan emelgetik a keAi??zA?ket, a tA?rcsA?ikat. Az emberek akarnak vA?sA?rolni, rAi??szt vesznek teljes odaadA?sukkal. A kAi??zAi??nsAi??g egy-egy szAi??p levezetAi??sAi??t Ai??s a nagyobb liciteket tapssal jutalmazza.7

A lAi??nyeges kA?lsAi??sAi??gekhez tartozik az A?rverAi??s lA?tvA?nyossA?ga is, az aukciA?t egyenruhA?Ai??ba Ai??ltAi??zAi??tt stA?b bonyolAi??tja le, fehAi??r kesztyAi??ben Ai??s a VirA?g Judit GalAi??ria emblAi??mA?jA?val dAi??szAi??tett kAi??Ai??tAi??nyben. Az aukciA? nA?Ai??lunk tA?rsadalmi esemAi??ny, Ai??s inkA?bb hasonlAi??t egy show-mAi??sorra vagy szAi??nhA?zi elAi??adA?sra, mint komoly kereskedelmi tevAi??kenysAi??gre. Hiszen MagyarorszA?gon az egAi??sz szakma alig hA?sz Ai??ves, nyilvA?n sokkal tAi??bben kAi??vA?ncsiak arra, hogy mi tAi??rtAi??nik Ai??s hogyan, mint kA?lfAi??ldAi??n, ahol az A?rverezAi??hA?zak sok Ai??vtizedes, akA?r tAi??bb Ai??vszA?zados tAi??rtAi??neti hA?ttAi??rrel rendelkeznek. Itthon ez soAi??kak szA?mA?ra program, a gyAi??jtAi??kAi??n, eladA?kon Ai??s a szakmA?n kAi??vA?l az egyszerAi?? Ai??rdeklAi??dAi??k is jelen akarnak lenni.

Az is fontos, hogy az A?rverezAi??nek legyen sajA?t, csak rA? jellemzAi?? stAi??lusa. Ezt nyilvA?n a szemAi??lyisAi??ge hatA?rozza meg, fontos, hogy leAi??gyen egyAi??nisAi??ge, sA?lya, megjelenAi??se annak, aki A?rAi??verezni akar. A jA? A?rverezAi??nek van lAi??gkAi??re, ha felA?ll a szAi??npadra, rA?szegezAi??dik az emberek tekintete. NyilvA?nvalA?, hogy a kibontakozA?s lehetAi??sAi??ge nem nagy, hiszen nyelvileg voltakAi??ppen csak szA?mokkal dolgoznak. Amiben eltAi??rAi??s lehet, az a geszAi??tusrendszer Ai??s a mimika.

AhA?ny A?rverezAi??, annyifAi??le levezetAi??s, de az A?rverezAi??nek elsAi??sorAi??ban Ai??rtenie is kell ahhoz, amit A?rverez, Ai??s ismernie kell azokat a szemAi??lyeket, akiknek A?rverez. Minden toAi??vA?bbi technikai fogA?s, fizikai felkAi??szA?lAi??s csak ezAi??utA?n jAi??het. Mert azAi??rt ez utA?bbirA?l se feledkezzA?nk meg, hiszen egy A?rverAi??s, mintegy hA?rom A?rA?n keresztA?l tart, Ai??s folyamaAi??tosan, felfelAi?? tartott kAi??zzel kell Ai??rthetAi??en beszAi??lni, szAi??nt, ritmust, dallamot csempAi??szni a szA?mok moAi??noton darA?lA?sA?ba, mikAi??zben a nagy szAi??nhA?zterem utolsA? sorA?ban a legkisebb mozdulatot is Ai??szre kell venni. Ez viszont csak A?gy lehetsAi??ges, ha a licitlAi??pcsAi??k automatikusan buknak ki a szA?jbA?l, ha az A?rverezAi?? helyesen osztja be a levegAi??t, kAi??pes spA?rolni a hangjA?val, Ai??s fAi??leg vigyA?zni tud arra, neAi??hogy kiszA?radjanak a hangszA?lai. Ez csak hasi lAi??gAi??zAi??ssel kivitelezhetAi??.

A vA?sA?rlA?k sem egyformA?k, mindenkinek megvan a rA? jellemzAi?? licitA?lA?si stAi??lusa, taktikA?ja. A legritkA?bb eset, ha valaki folyamatosan Ai??s jA?l lA?thaAi??tA?an tartja a tA?rcsA?jA?t. A?ltalA?ban kivA?rnak, Ai??s csak az utolsA? pillanatban villantjA?k fel ismAi??t, mA?r ha egyA?ltalA?n hasznA?lnak tA?rcsA?t. Olyanok is akadAi??nak, akik nem veszik kAi??zbe, Ai??s csak tollal, biccentAi??ssel jeleznek, Ai??s ahogy megAi??figyeltem, Ai??k szinte mindig a hA?tsA? sorokban A?lnek. Sok a babonA?s vA?sA?rlA?, aki ragaszkodik bizonyos tA?rcsaszA?mokhoz. Van olyan gyAi??jtAi??, aki csak az egyes szA?mA? tA?rcsA?val hajlandA? licitA?lni, van, aki csak pA?Ai??ratlan szA?mA?val, Ai??s van, aki ragaszkodik a kislA?nya szA?letAi??si Ai??vAi??hez. Akad, aki egy bizonyos szAi??k megAi??szA?llottja, ha nem kapja meg a tizedik sorban a hatos A?lAi??st, A?gy Ai??rzi, hiA?ba jAi??tt, remAi??nyteAi??len a kA?zdelem. Nem ritka, hogy valaki szA?nAi??dAi??kosan felemA?s zoknit hA?z az aukciA?s napon, mA?Ai??sok ragaszkodnak egy nyakkendAi??hAi??z vagy inghez.8

A licitA?lA?s kAi??zben az is elAi??fordulhat, fAi??leg a nagyon magas A?raknA?l, hogy a vevAi??k bekiabA?lnak, Ai??s kisebb licitet ajA?nlanak az esedAi??kesnAi??l, vagy az ellenkezAi??je, hogy valaki unja a fokozatos emelAi??kedAi??st, Ai??s egy nagyobb Ai??sszeget kiabA?l be, elretAi??tentve ezzel a tAi??bbieket a vAi??teltAi??l. Van tehA?t, mire fiAi??gyelnie az A?rverezAi??nek.

IttAi??hon a festmAi??nypiacon szinte csak nAi??i A?rverezAi??k vannak, Ai??rdekes, hogy a fAi??rfihegemA?nia megszAi??nt. Az Ai??rmek, a kAi??nyvek kereskedelmAi??ben azAi??rt mAi??g akadnak fAi??rfiak, de kA?lfAi??ldAi??n is egyre tAi??bb nAi??t lA?tni. Szinte nAi??i szakma lett az A?rverezAi??s, a nAi??k jobban is csinA?ljA?k. Ez abbA?l is adA?dhat, hogy a nAi??zAi??tAi??ren jA?rAi??szt fAi??rfiak foglalnak helyet, a vevAi??k Ai??s a gyAi??jtAi??k nagy rAi??sze fAi??rfi. RA?adA?sul a nAi??k empatikus kAi??szsAi??ge is jobb, tehA?t jobban A?tAi??lik az aukciA? http://blog.livingwellattowneandcountry.com/?p=15623 dramaturgiA?jA?t, Ai??s egyszerre tAi??bbfelAi?? is tudAi??nak figyelni. Jobban beleAi??reznek, belelA?tnak egy tAi??Ai??tova mozdulatba vagy gesztusba Ai??s gyorsabbak a reflexeik is.

Az A?rverezAi??n nagyon sok mA?lik, folyamatosan Ai??beren kell tartania egyAi??fajta termAi??keny feszA?ltsAi??get, nem hagyhatja, hogy a hangulat leA?ljAi??n, Ai??s ellaposodjon az A?rverAi??s. NaAi??gyon fontos a tempA?Ai??rzAi??k, nem szabad indokolatAi??lan helyen hosszA? ideig kivA?rni, ahogy tA?l gyorsan leA?tni sem. Egy Ai??rdektelen tAi??telnAi??l fel kell pAi??rgetni a licitet, minAi??l elAi??bb tA?l kell esni rajta. Egy jelentAi??s darabnA?l viszont tudni kell, kik A?lnek ott, kiAi??nek a gyAi??jtemAi??nyAi??bAi??l hiA?nyzik ez a darab, ki hol A?l, lA?tni, ismerni kell az arcokat, Ai??rezni kell, hogy valaki mAi??g mindig nem szA?nta el magA?t, mAi??g mindig kiAi??vA?r, ismerni kell a szereplAi??k reakciA?idejAi??t. Nemcsak a tA?rgyakat kell ismerni, hanem a szereplAi??ket is. Nagyon fontos a ritmus, az aukciA?t egyfajta ai??zhA?zd meg, ereszd meg” jA?tAi??khoz lehetne hasonlAi??tani.

Az A?rverezAi?? kAi??t ai??zmalomkAi??ai???: az eladA? Ai??s a vevAi?? kAi??zt Ai??rlAi??dik. Az eladA?nak a legmagasabb A?ron kell Ai??rtAi??Ai??kesAi??tenie a kAi??pAi??t, ugyanakkor a vevAi??nek folyamatosan ai??zkapaszkodniaai??? kell, hogy megAi??szerezze azt a bizonyos tA?rgyat. Illetve az eladA? szempontjA?bA?l mindig tA?l korA?n, a vevAi?? nAi??zAi??pontjA?bA?l, pedig mindig tA?l kAi??sAi??n A?ti le a tA?rgyat. Mert az eladA? azt gondolja, hogy mAi??g vA?rhatott volna egy kicsit, hA?tha akad mAi??g egy liAi??cit, a vevAi?? meg azt, miAi??rt vA?rt ki mAi??g egy mA?Ai??sodpercig, hiszen akkor Ai?? olcsA?bban gyAi??zAi??tt volna. EgyszA?val olyan dolog ez, amit nem lehet mindenki megelAi??gedAi??sAi??re csinA?lni, mert lehetetlen kAi??t ellenAi??tAi??tes Ai??rdeknek egyidejAi??leg megfelelni.

KAi??zben az aukciA?n ai??zjA?rai??? a kalapA?cs, VirA?g Judit dolgozik. A 100. tAi??telnAi??l szokA?s szerint szervAi??rozzA?k a pezsgAi??t a ai??zVIP- szektorbanai??? A?lAi??knek, a poharak csAi??rAi??mpAi??lnek. NemsokA?ra leA?ti az utolsA? tAi??telt is, vAi??ge.

Pontosabban, dehogy van vAi??ge, hiszen az A?rverAi??snek csak a szAi??nhA?zias aktusa Ai??rt vAi??get. Egy rAi??vid pihenAi??, azutA?n becsomagoljA?k a kAi??peket, egyeztetik az eladA?si adatokat, a tA?rcsaszA?mok alapjA?n azonoAi??sAi??tjA?k a vevAi??ket, szA?mAi??tA?gAi??pre viszik a leA?tAi??si lisAi??tA?t.

A hatalmas Ai??pA?let lassan elcsendesedik.

MA?snap a galAi??riA?ban a teleAi??fonon vagy a vAi??teli megbAi??zA?s alapjA?n tAi??rtAi??nt vA?sA?rAi??lA?sokat leellenAi??rzik, a vevAi??ket Ai??rtesAi??tik telefonon, faAi??xon, e-mailen. EzutA?n kAi??vetkezik a szA?mlA?k kiA?llAi??tA?Ai??sa, a kA?lAi??nfAi??le aukciA?s szA?zalAi??kok hozzA?adA?sA?val. Unalmas papAi??rmunka, de elkerA?lhetetlen.9

KonklA?ziA?

 

A magyar piac aukciA?centrikus. A maAi??gas A?rak, a meglepetAi??sek itt szA?letnek, Ai??s az elAi??adA?k Ai??ppA?gy, mint a vA?sA?rlA?k, az A?rverAi??sekbe heAi??lyeztAi??k a bizalmukat. Bizonytalan a magyar piac, bizonyAi??talan szereplAi??kkel, Ai??s az A?tlA?thatA?sA?got, a tiszAi??ta, kAi??vethetAi?? A?zletmenetet az aukciA? jelentette Ai??s http://www.bibliophilia-liest.de/?p=7329 jelenti ma is.

Az A?tlA?thaAi??tA?sA?g ai??i?? ez az A?rverAi??s egyik lAi??nyege. Ha kinyitunk egy katalA?gust, abban le vannak Ai??rva a szabA?lyok viAi??lA?gosan. Amikor valaki el akar adni, akkor elAi??szAi??r odaraknak elAi?? egy kitAi??ltetlen aukciA?s szerzAi??dAi??st. Ez egy rAi??vid, kb. fAi??loldalas szAi??veg. Aki ezt elolvassa, pontosan tudja, hogy milyen szabA?lyok szerint fogAi??jA?k eladni a kAi??pAi??t, Ai??s a vevAi?? is pontosan tudja, hogy milyen szabA?lyok alapjA?n vA?sA?rolhat majd.

Az aukciA? megszA?nteti a bizonytalansA?gokat. A bizonytalan Ai??s gyanakvA? tulajdonosok szA?mA?ra az A?rverAi??s az ai??zigazsA?g pillanataai???. EzAi??rt a magyar piac mAi??g egy ideig biztos, hogy aukciA?kon forrja ki magA?t. Nyugat- EurA?pA?ban csak a kAi??pek 30-40 szA?zalAi??ka aukciA?s vA?sA?rlA?s. NA?lunk ez 80 szA?zalAi??k kAi??rA?l mozog.Ai??Ai??Ai??Ai??Ai??Ai??Ai??Ai?? Kommerszebb kAi??pekkel nem, de csA?cskAi??pekkel biztos, hogy az aukciA?n leAi??het a legnagyobb sikereket elAi??rni.10

Az A?rverAi??s legdrA?gA?bban elkelt tAi??tele CzA?bel BAi??la 1908-as csendAi??lete volt, 32 milliA? forintos leA?tAi??si A?ron. BecsAi??rtAi??kAi??t 30-50 milliA? forintban hatA?roztA?k meg. CzA?bel sokA?ig lappangA? mAi??ve hA?rom Ai??ve bukkant fel a piacon, szerepelt a VirA?g Judit GalAi??ria 121 legszebb magyar festmAi??ny cAi??mAi?? nagy sikerAi?? tA?rlatA?n, majd a hA?z 2008. Ai??szi A?rverAi??sAi??n is. Akkor 24 milliA?n kezdett Ai??s 48 milliA?n A?tAi??ttAi??k le, de ez mAi??g a vA?lsA?g elAi??tti idAi??kben volt (Napi GazdasA?g, 2008. oktA?ber 21.).11

A 2011-es Ai??szi aukciA?n nagyon sokan voltak, egyrAi??szt a szakma krAi??mje Ai??s mindenki, aki ebben a kAi??rben mozog, mA?srAi??szt olyanok is, mint Ai??n, akiket csak a kAi??vA?nAi??csisA?g vezetett erre a szAi??p Ai??s Ai??lmAi??nyekben gazdag esemAi??nyre.

A 154 tAi??telbAi??l 26 nem talA?lt gazdA?ra.

Az A?rverAi??s Ai??sszforgalma 267 milliA? forint volt.12

FelhasznA?lt irodalom

VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? Harmadszor!. Budapest, Korona KiadA?, 2004.

VirA?g Judit GalAi??ria: 2011. A?szi aukciA?s katalA?gusa. Budapest, VirA?g Judit GalAi??ria Ai??s AukciA?shA?z, 2011. 127.

Jay David Bolter – Richard Grusin: A remedializA?ciA? hA?lA?zatai. Ford. Babarczi Katica. ApertA?ra, 2011. tavasz

(http://apertura.hu/2011/tavasz/bolter-grusin Ai??2011. 12. 09.)

JankA? Judit: VirA?g Judit GalAi??ria: jA?l fogadtA?k a becsAi??rtAi??kes A?rverAi??st

(http://www.napi.hu/nincs_rovat/virag_judit_galeria_jol_fogadtak_a_becsertekes_arverest.499601.html; 2011. 12. 09.)

JankA? Judit: CzA?bel lett a sztA?r VirA?g JuditAi??k A?jfajta A?rverAi??sAi??n

(http://www.napi.hu/nincs_rovat/czobel_lett_a_sztar_virag_juditek_ujfajta_arveresen.498976.html; 2011. 12. 09..)

VirA?g Judit GalAi??ria Ai??s AukciA?shA?z weblap

(http://viragjuditgaleria.hu/hu/rolunk/tortenet/ 2011. 12. 19.)


1 VirA?g Judit GalAi??ria: 2011. A?szi aukciA?s katalA?gusa. Budapest, VirA?g Judit GalAi??ria Ai??s AukciA?shA?z, 2011. 127.

2 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? Harmadszor!. Budapest, Korona KiadA?, 2004. 22. 24. 31.

3 VirA?g Judit GalAi??ria weblap http://viragjuditgaleria.hu/hu/rolunk/tortenet/

Jay David Bolter – Richard Grusin: A remedializA?ciA? hA?lA?zatai. Ford. Babarczi Katica. ApertA?ra, 2011. tavasz

4 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 15. 16. 23. 26.

5 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 24. 32.

6 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 28-30. 169.

7 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 13-14. 33. 170-173.

8 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 15. 20-21. 170.

9 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 21-23. 30. 174-175.

10 VirA?g Judit: Senki tAi??bbet? 33-35.

11 JankA? Judit: VirA?g Judit GalAi??ria: jA?l fogadtA?k a becsAi??rtAi??kes A?rverAi??st

12 JankA? Judit: CzA?bel lett a sztA?r VirA?g JuditAi??k A?jfajta A?rverAi??sAi??n

Hozzászólások

hozzászólás