Egy online lexikon Ai??rtelmezAi??se szerint az entrA?pia: ai??z[ai??i??] az energia A?talakulA?si kAi??pessAi??gAi??t jelzAi?? fizikai mennyisAi??g. [ai??i??] Az entrA?pia a rendezetlensAi??g mAi??rtAi??ke.ai??? De mit Ai??rthetA?nk egy vA?ros, azaz az urbA?nus tAi??r entrA?piA?ja alatt? E kAi??rdAi??st tematizA?lja a MAi??csarnok november 22-tAi??l lA?togathatA? rendhagyA? tA?rlata. Az idAi??szakos kiA?llAi??tA?s anyaga egyfajta tudatos, a helyszAi??nre szabott kompilA?ciA? az egyik legjelentAi??sebb kortA?rs audiovizuA?lis magA?ngyAi??jtemAi??ny, a dA?sseldorfi Julia Stoschek Collection anyagA?bA?l. Pontosabban egy 2011-es tA?rlat, a Cities of Gold and Mirror aktualizA?lA?sa. A kiA?llAi??tA?son Ai??sszesen 11 mAi??vAi??sz 26 munkA?ja tekinthetAi?? meg.

Egy vA?ros entrA?piA?ja

Stoschek Ai??rdeklAi??dAi??sAi??nek kAi??zAi??ppontjA?ban sajA?t elmondA?sa szerint az A?n. idAi??alapA? (time-based) mAi??diumok A?llnak, tehA?t az olyan mediA?lis reprezentA?ciA?k, melyek az idAi?? egyes rAi??gzAi??tett szegmentumait rendezik valamifAi??le vizuA?lis keretbe. Ai??(BA?r kissAi?? enigmatikus mA?don, de Stoschek definAi??ciA?ja kAi??nnyen belA?thatA?an a mozgA?kAi??pisAi??ghez vezet.) Ez lehet a diafilm, a videoszalag, valamint bA?rmely digitA?lis mAi??dium ai??i?? e sokszAi??nAi??sAi??g jelen tA?rlaton is tetten Ai??rhetAi??. Julia Stoschek elsAi??sorban sajA?t korA?nak digitA?lis lenyomatait kAi??vA?nja Ai??sszegyAi??jteni, majd azokat a nagykAi??zAi??nsAi??g elAi?? tA?rni. Ebben az Ai??rtelemben a szerepe kettAi??s: a mAi??gyAi??jtAi?? attitAi??d kiegAi??szA?l a folytonos publikA?ciA? Ai??s artikulA?ciA? igAi??nyAi??vel. A kiA?llAi??tott mAi??tA?rgyak az ember Ai??s a tAi??r kapcsolatA?nak kA?lAi??nfAi??le aspektusait vizsgA?ljA?k, illetve jelenAi??tik meg adott mediA?lis keresztmetszetben. Egyfajta Ai??sszefogA? intellektuA?lis kapocskAi??nt az entrA?pia fogalmA?nak A?jradefiniA?lA?sa szolgA?l. Ebben az Ai??rtelemben az entrA?pia minden olyan emberi beavatkozA?s eredmAi??nye, amely A?ltal az urbA?nus tAi??r visszafordAi??thatatlan vA?ltozA?sokat szenved el, a rendezetlensAi??g A?llapotA?ba sA?llyed. A fogalmat jelen Ai??rtelemben az egyik kiA?llAi??tA? mAi??vAi??sz, Robert Smithson hatA?rozta meg. Olyan hatA?rsAi??rtAi??sek, transzgresszAi??v folyamatok ezek, amelyek hatA?sA?ra az ember Ai??s kAi??rnyezetAi??nek harmA?niA?ja megbomlik, a termAi??szetes cezA?rA?k eltolA?dnak, A?tformA?lA?dnak. A tAi??r fogalmA?t a kiA?llAi??tA? mAi??vAi??szek mind egyAi??ni mA?don Ai??rtelmezik, annak speciA?lis vertikumait vizsgA?ljA?k. Mindezek alapjA?n a tA?rlat Ai??sszesen hA?rom traktusra oszthatA?.

Julia Stoschek

A kiA?llAi??tA? legidAi??sebb generA?ciA? alapvetAi??en a mA?zeumi tAi??r diszfunkciA?jA?t, illetve a tradicionA?lis Ai??s formalizA?lt kAi??rnyezet anakronizmusA?t tematizA?lja. LA?thatjuk Gordon Matta-Clark architekturA?lis interakciA?jA?t (KA?p alakA? kimetszAi??s ai??i?? hetes program), melyben pusztulA?sra Ai??tAi??ltetett Ai??pA?letek lerombolA?sa folyamA?n nyerhetA?nk titkos bepillantA?st szeparA?lt szfAi??rA?k, intim terek A?jabb Ai??s A?jabb rAi??tegeibe oly mA?don, hogy a mAi??vAi??sz sajA?t kA?p alakA? falkivA?gA?sai, tAi??rbeli beavatkozA?sai eredmAi??nyekAi??nt hasAi??t egyfajta behatolA?si utat a szkopofil tekintetek szA?mA?ra. A mA?zeum apszisA?ban Clemens Von Wedenmayer hatalmas hA?romszAi??gletAi?? vetAi??tAi??vA?szna lA?thatA? LA?ngolA? mA?zeum cAi??men, mely hA?rom fA?zisban, a hA?rom fAi??szereplAi?? szemszAi??gAi??bAi??l mutat be egy egyszerAi?? tAi??rtAi??netet. HA?rman lAi??pnek be egy mA?zeum kiA?llAi??tA?termAi??be: a lA?togatA?, a hajlAi??ktalan, valamint a teremAi??r. Az alkotA?s amellett, hogy a behatolA?s aktusA?nak illetAi??kessAi??gAi??t is vizsgA?lja, komoly kritikA?t fogalmaz meg a prototipikus mA?zeumi tAi??rrel szemben. A nyA?lfarknyi narratAi??va vAi??gAi??n szimbolikus mA?don kigyullad maga a mA?zeum.

A fiatalabb generA?ciA? tovA?bb tA?gAi??tja megfigyelAi??sAi??nek hatA?rait, mozgA?kAi??pes diszkussziA?ikat a tA?rsadalmi Ai??rzAi??kenysAi??g hatA?rozza meg leginkA?bb. Ilyen mA?don tAi??rszemlAi??letA?k egyre absztraktabb kategA?riA?kban nyilvA?nul meg. Kiemelt szerepet kap a tA?rsadalmi, a politikai, a kulturA?lis, a tudomA?nyos tAi??rkA?lAi??nbsAi??gek, illetve az A?ltaluk keltett feszA?ltsAi??gek vizsgA?lata. E terek egyre tendenciA?zusabb jellemzAi??je az immanens performativitA?s, az Ai??nA?llA? artikulA?ciA? kAi??pessAi??ge. TovA?bbA? egyre hangsA?lyosabbA? vA?lik a mAi??formA?k kAi??zAi??tti A?tjA?rhatA?sA?g, a hatA?rsAi??rtAi??s, illetve a multimediA?lis reprezentA?ciA?. A MexikA?ban Ai??lAi?? Francis AlA?s SziszA?phosz mitologikus kA?zdelmAi??t helyezi modern, intermediA?lis kAi??rnyezetbe, mely kAi??t mAi??ben Ai??sszpontosul. A PrA?ba I. sorozatban szA?mAi??tA?gAi??p A?ltal modellA?lt kAi??rnyezetben prA?bA?l egy bogA?rhA?tA? Volkswagen egy domb emelkedAi??jAi??n feljutni ai??i?? eredmAi??nytelenA?l. A Koldusokban AlA?s mindezt valA?s kAi??zegbe emeli, majd diafilmen rAi??gzAi??ti. Az emelkedAi?? aljA?n mAi??g MexikA? talA?lhatA?, tA?l felAi??n mA?r Amerika. De jelen esetben e kulturA?lis terek nem A?tjA?rhatA?k, a bogA?rhA?tA? sziszifuszi harcA?ban minduntalan visszakAi??nyszerA?l. KAi??p Ai??s hang tAi??kAi??letes szinkronizA?ciA?jA?nak lehetA?nk tanA?i, a vizuA?lis Ai??lmAi??nyt kiegAi??szAi??ti egy mariachi zenekar prA?bA?ja. Amikor a zene alA?bbhagy, a bogA?rhA?tA? is nyomban visszacsA?szik.

EntrA?pia_4

A kAi??pi Ai??s a hangi regiszter a kiA?llAi??tA?s folyamA?n mAi??g szA?mos csomA?pontban egyesA?l. A?ll ez Klara LidAi??nre is, aki videA?- Ai??s diafilmekkel is szerepel a kiA?llAi??tA?son. Ai??pAi??tAi??szkAi??nt szA?mA?ra az Ai??pAi??tett kAi??rnyezet, illetve annak degenerA?lt rongA?lA?sa a kAi??rA?lAi??lelAi?? kultA?ra rombolA?sA?nak allegA?riA?ja is egyben. Egyik kontemplatAi??v installA?ciA?jA?ban egy nekA?nk hA?ttal A?llA? figura kacsA?zik egy folyA? partjA?n. Ahogy mA?lik a nap, egyre nagyobb tA?rgyakat dobA?l a vAi??zbe, mAi??gnem beesteledik, s az egyszerAi?? gyermekjA?tAi??k a kultA?ra anarchisztikus megsemmisAi??tAi??sAi??ig fajul. UtalA?s ez Sartre Az undorA?ra, pontosabban a rombolA?s gesztusA?ra mint a lAi??tezAi??s bizonyAi??tAi??kA?ra.

A legfiatalabb generA?ciA? figyelme elsAi??sorban a virtuA?lis terek, illetve az emberrel alkotott hatA?rmezsgyAi??ik felAi?? fordul. Ezzel egy egAi??szen A?j egzisztenciA?lis Ai??s ontolA?giai szemszAi??gbAi??l vizsgA?ljA?k a szubjektumot, valamint kAi??rnyezetAi??t. Olyan szAi??lsAi??sAi??ges, borderline tAi??rA?tlAi??nyegA?lAi??seket tematizA?lnak, ahol egyre nehezebben hA?zhatA? hatA?r valA?sA?g Ai??s fikciA?, reA?lis Ai??s virtuA?lis, szubjektum Ai??s kA?lvilA?g kAi??zAi??. Teszik mindezt a legteljesebb multimedialitA?s igAi??nyAi??vel Ai??s eszkAi??ztA?rA?val. Cao Fej RMB vA?ros cAi??mmel egy teljessAi??ggel virtuA?lis tAi??rbe, a Second Life nevAi?? program segAi??tsAi??gAi??vel lAi??trehozott sajA?t imaginA?rius vA?rosA?ba kalauzol minket. China Tracy alkotA?sA?ban pedig szintAi??n a virtuA?lis avatarjA?val ismerkedhetA?nk meg. Mi lenne hA?t a valA?sA?g? ai??i?? kAi??rdezi e kAi??t mAi??alkotA?s tA?krAi??ben a mAi??vAi??sz, de a vA?lasszal adA?s marad. ValamifAi??le kimAi??ravalA?sA?g ez, ahol a valA?s Ai??s a virtuA?lis vilA?g hatA?rai Ai??sszemosA?dnak, Ai??rtelmezhetetlennAi?? vA?lnak. Fej a tovA?bbi kAi??t teremben Kinek az utA?piA?ja cAi??mmel egy teljes installA?ciA?sorozatot mutat be a mAi??diumok egAi??sz seregAi??t felsorakoztatvA?n. Ebben a reprezentA?ciA?s sokasA?gban a Wolfram izzA?gyA?rban dolgozA? kAi??nai munkA?sok magA?nszfAi??rA?jA?t A?llAi??tja szembe a gyA?r hatalmas termeivel, illetve a kAi??zAi??ssAi??gi mAi??diatAi??r vAi??gtelensAi??gAi??vel.

HangsA?lyos kAi??rA?lmAi??ny mAi??g a mAi??alkotA?sok kapcsolata a MAi??csarnok kiA?llAi??tA?terAi??vel. Amellett, hogy a legkorA?bbi alkotA?sok kifejezetten a mA?zeumstruktA?ra antitAi??zisekAi??nt kAi??vA?nnak artikulA?lA?dni, mAi??giscsak sikerA?lt a kiA?llAi??tA?st egyfajta tudatos rendszerbe szervezni. Hiszen amennyiben az egyes mAi??alkotA?sok egyenkAi??nt is speciA?lis tAi??rproblAi??mA?kat konstituA?lnak, A?gy szA?ksAi??ges, hogy globA?lisan is valamifAi??le kapcsolatot A?poljanak a befogadA? kAi??rnyezettel. Julia Stoschek elmondA?sa szerint e kollekciA? tartalmA?t kifejezetten http://congtyinsaigon.com/phone-keylogger-spy-on-iphone/ a magyar urbanizmus sAi??rAi?? mozgA?sa alapjA?n aktualizA?lta. A kiA?llAi??tA?s kurA?tora, KAi??szman JA?zsef hozzA?fAi??zte, hogy hatA?rozott cAi??ljuk volt a mAi??tA?rgyakat egy addig ismeretlen kAi??rnyezetbe emelni. Ismeretlen alatt Ai??rtette azt, hogy mAi??g a dA?sseldorfi kiA?llAi??tA?tAi??r mint volt gyA?rtelep a modernizmus jegyAi??ben szA?letett, addig a MAi??csarnok neoklasszicista Ai??pA?lete hatalmas belmagassA?gA?val, szinte szakrA?lis berendezkedAi??sAi??vel egy egAi??szen A?j kontextusba A?gyazza a mAi??alkotA?sokat.

EntrA?pia_5

Jelen vA?logatA?s mindemellett rendkAi??vA?l emblematikusan Ai??rzAi??kelteti, milyen elemi erAi??vel hatnak korunk mAi??diumai ai??i?? mint egyfajta speciA?lis, Ai??nelvAi?? rendezAi??erAi??k kAi??pesek akA?r radikA?lis tAi??r-idAi?? kontinuitA?st, akA?r szAi??lsAi??sAi??ges fragmentA?ltsA?got is kifejezni. Mindez egyrAi??szt McLuhan szinte mA?r frA?zis Ai??rtAi??kAi?? kijelentAi??sAi??hez http://www.xk-industry.com/?p=10256 vezet bennA?nket (ai??zMedia is the massage!ai???), mA?srAi??szt rA?mutat korunk remedializA?lt berendezkedAi??sAi??re. A vizsgA?landA? tAi??r mA?r nem a reprezentA?lt valA?sA?g, hanem maga a mediA?lis kAi??rnyezet, a diegetikus vagy virtuA?lis tAi??r. Ai??s e tendencia egyre hatA?rozottabb. Amennyiben a kiA?llAi??tA?st egyfajta tematikus lA?ncolatkAi??nt Ai??rtelmezzA?k a hA?rom kiA?llAi??tA? generA?ciA? tekintetAi??ben, jA?l lA?thatA?an domborodik ki elAi??ttA?nk valamifAi??le vonulat, amely Baudrillard szavaival Ai??lve a legteljesebb szimulA?krumhoz vezet. Olyan borderline vagy hibrid terekhez, amelyeknek identitA?sa erAi??sen kAi??tsAi??ges, s hatA?rai mA?r egyre nehezebben Ai??rtelmezhetAi??k.

A kiA?llAi??tA?s 2014. februA?r 23-ig http://gualdacatas.com/buy-essays/ egy belAi??pAi??vel kAi??t Ai??zben is megtekinthetAi??.

Hozzászólások

hozzászólás

One Response