Ahogy egy korábbi videoklip-elemzésemben megjegyeztem[1], a belga előadó, Stromae nem csak hazájában örvend népszerűségnek, hanem Európa jelentős részében és Észak-Amerikában is. Sikerét dalai nyerő szintipop-hangzásán túl a hozzájuk készített videoklipeknek is köszönheti, melyek egytől egyig a mindennapokban felmerülő problémákkal, társadalmi jelenségekkel foglalkoznak. A Formidable-ban a szerelemmel és a szakítással, a Papaoutaiban az apa nélküli gyermekkorral[2], a Tous les mêmesben a női-férfi szerepekkel és azok megítélésével, a Carmenben pedig a közösségi média, kiemelten a Twitter embereken való elhatalmasodásával, élősködésével foglalkozik.

Videoklipjeit tekintve hasonló helyet foglal el a palettán, mint Lady Gaga. Egyrészt azért vonható párhuzam a két előadó között, mert klipjeikben hasonlóan állnak ki egy-egy társadalmi kérdés, Gaga esetében főként a homoszexuális, leszbikus, biszexuális és transzszexuális szubkultúrák mellett. Az általuk fontosnak tartott jelenségek megjelenítésére olyan videoklipekben szerepelnek, melyek a téma közepébe vágnak. Valamint mindketten rendkívül komplex képi világgal dolgoznak, a látványt saját kreatív csapatukkal hozzák létre, Gaga a Haus of Gagaval, Stromae pedig a Mosaert-tel. A következőkben Stromae 2015 szeptemberében megjelent klipjével, a Quand C’est?-vel[3] foglalkozom, melyet a mögötte álló Mosaert készített.

1.

A Quand C’est? [Mikor?] című klipben Stromae ismét egy általános társadalmi problémával foglalkozik, nevezetesen a rákos megbetegedések okozta elmúlással, halállal. A dal első soraiban azt hallhatjuk, hogy a rák korábban már megkörnyékezte a történet szereplőjének anyját, akinek elvitte a melleit, majd az apja tüdejéért jött, így újra és újra azt kérdezi, hogy érte mikor fog jönni? A dalszövegben körvonalazódik a rákos beteg küzdelme, aki tudni akarja, mikor és ki következik, kit ragad el a halál legközelebb. Stromae a dalban „felszólítja” a rákot, hogy ne játssza tovább az ártatlant, hiszen gyerekeken élősködik, ne tegyen úgy, mintha csak a dohányzás okozná a halált. Olyan kérdéseket tesz fel a ráknak, hogy mikor pihen meg, unja meg játékát a halálhozó betegség, mikor szabadulhat meg tőle az emberiség? A Quand C’est? nem mellékesen homofón kapcsolatban áll a rák francia hangalakjával, így már a dal címével is témájára utal.

2.

Kortárs probléma ide vagy oda, a dalszöveg nem túl bonyolult, sok ismétléssel él („mikor?”, „ki a következő?”), pusztán egyszerűségének nem köszönhetné népszerűségét és hatását. A Xavier Reyé által rendezett videoklip rendkívül húsbavágó, találó, mégis meglepően minimalista látványvilággal teszi erőteljessé és magával ragadóvá a Quand C’est?-t. A videó egyetlen élő szereplője az énekes által alakított karakter, aki a történet során a rákkal viaskodik egy kihalt színházterem színpadán. Stromae fehér háttér előtt kezdi jól megkomponált koreográfiáját, fekete ruhája éles kontrasztot képez a fehérrel, szinte árnnyá alakítva őt. Mozdulatai finomak, a koreográfia, mely először a kézmozdulatokra koncentrál, a rák elragadó, halálhozó karjait, ágait jeleníti meg, majd amikor már egész teste megmozdul, „életre hívja” a rákos beteg lopakodó, óvatos lépteit. A koreográfia hol a betegség árnyait idézi meg, hol az áldozat küzdő-rejtőző mozdulatait. A rák ágszerű nyúlványai, melyek újra és újra alattomosan el akarják ragadni Stromaet, számítógépes animációnak köszönhetően jelennek meg, de mozgásuk az énekeséhez igazodik, azt követik le, hogy megkaparinthassák. A ráknak sikerül kijátszania az ügyesen mozgó Stromaet, haláltusáját pedig újfent kreatívan koreografálta meg Marion Motin, hiszen mind a küzdelmet, mind az életet elhagyó lelket megjelenítik a mozdulatok. Hasonlóan Stromae korábbi klipjeihez – például a Tous les mêmes-hez – a Quand C’est?-ben is nagy hangsúlyt kap a jelentésalkotásban a koreográfia.

3.

A látványvilág fontos részét képezi a haláltusát követően felerősödő színvilág, ami továbbra is erősen kontrasztos fekete-fehér. Több értelmezési lehetőséget is ad ilyen szempontból a látvány, legerőteljesebben azt, hogy a halál nem válogat. A ráknak teljesen mindegy, hogy milyen embert ragad el, jót vagy rosszat, időset vagy fiatalt, válogatás nélkül élősködik gyermekeken – ahogy a dalszövegben is hallhatjuk. Másrészt mivel a fekete a betegséghez, a rosszhoz kapcsolódik, így a fehér fog a jóhoz, amit jelen esetben talán az emberi lét testesít meg. Konkrétan a fehér az emberhez, az emberi lélekhez kapcsolódik vizuálisan, hangsúlyosan a haláltusa után, amikortól fehér alakok garmadáját láthatjuk egy szövevényes, ágas-bogas fekete szervezetben, ahol fogságban világítanak a lelkek. A fekete ennek következtében a rákot szimbolizáló szövevényes szerkezethez kapcsolódik. Ennek képe emlékeztethet minket egy fás gyökérszerkezetre, burjánzó kúszónövényre, valamint a kátrányos tüdő képét is felidézheti, de a legerőteljesebb konnotáció a rákos sejtek mindent behálózó szövete, mely valamennyi testet felemészti. Ez figyelhető meg a klip helyszínét képező előadóteremben is, ahol a székek között burjánzanak a fekete ágak, élősködnek az egykori közönségen – bár nem látjuk őket, de feltételezhetjük, hogy már elragadott lelkek maradványait emésztik fel –, és behálózzák az egész termet. Ahogy egyre beljebb hatol a klip során a látvány a rákos szervet hálózatába, elragadott és fogvatartott lelkek tömegét látjuk, mintha ezek táplálnák a betegséget, ami mindent felfal.

4.

Stromae klipje a rák végeláthatatlan terjeszkedését szimbolizálja, egy olyan problémát, ami a világ minden pontján áldozatokat szed, az ellene folytatott harcban pedig nap mint nap esnek el emberek.


[1] Török Katalin: A kettős nemi identitás a Tous les mêmes-ben. Apertúra Magazin. URL: https://magazin.apertura.hu/media/a-kettos-nemi-identitas-a-tous-les-memes-ben/6726/ (2015.12.06.)

[2] Uo.

[3] Quand C’est? (Xavier Reyé, 2015) URL: https://www.youtube.com/watch?v=8aJw4chksqM (2015.12.06.)