„Magasan száll, aztán földet ér” –
A Fish! zenekar videoklip-esztétikája

A Fish! zenekar énekesével, Kovács Krisztiánnal és gitárosával, Gajda Mátyással a legutóbbi szegedi koncertjük előtt a Rongy kocsmában beszélgettem. Az interjú során azt a kérdést jártuk körül, hogy a zenéjükre jellemző szarkasztikusság és folyamatos változatosság mennyire jelenik meg a videoklipjeikben, valamint ennek kapcsán videoklip-esztétikájuk is szóba került.

Kothencz Arnold: Milyen céllal készítitek a klipeket? Próbáltok valami mélyebb tartalmat hozzáadni a számokhoz, vagy inkább egyfajta reklámként funkcionálnak?

Gajda Mátyás: Ugyanúgy gondoljuk, mint minden zenekar. A Beatles csinált először videoklipet, mivel nem tudtak eljutni egy koncertre, és helyette magukról küldtek el egy képi anyagot a rajongók számára. Egyébként többnyire vicces videókat készítünk, de most legutóbb készült egy nagyon hálás képi világú videó [Nyomot hagy], ami nem rólunk szól, hanem egy hölgyet mutat be, ahogy bringázik. Egy komolyabb hangvételű dalhoz egy komolyabb hangvételű klip dukál.

Kovács Krisztián: Tehát egyébként a kérdésedre válaszolva, mindegyik felvetés megállja a helyét. Az első körben nyilván kiegészítjük egy hangulati elemmel a mondanivalót. Ha megnézed a Gyere ki a rétre klipjét, az egy balfaszkodás. Ugyanakkor egy lendületes és kurvára a szöveghez és a dalhoz passzoló valami, tehát ez egy sima vizuális kiegészítése a dalnak. A Nyomot hagy egy művészibb alkotás, de az is egy hangulatot közvetít. Annál szarabb nincsen, ha valaki a szöveggel párhuzamosan konkrétan ugyanazt a cselekményt lejátssza, hiszen szájbarágós lesz az egész. Mi az úgynevezett imidzsvideóinkat is úgy próbáljuk megalkotni, hogy közvetítsenek valami hangulatot. Az a klip, amikor állsz és zenélsz, senkit nem érdekel. Nyilván mindig kell, hogy cirkuláljon valami a megjelenésben. Van egy új dalod, csinálsz hozzá klipet, és ez olyan aktualitás, amire fel tudsz húzni valamit. Utána ezekből pedig koncepciót lehet készíteni. Most a turnénk a Nyomot hagy címszóval fut. A nyári fesztiválszezonunknak pedig a Gyere ki a rétre gyakorlatilag a himnusza lett.

Gyere ki a rétre

KA: Mindig mással dolgoztok, vagy inkább próbáltok állandó stábbal együttműködni?

KK: Pont most váltottunk. Az egészen kezdeti időkben nem is voltak még ilyen ismerőseink, nem voltunk képben a filmes arcokkal. A Keep Your Secretet Lóránt Demeter csinálta, aki azóta már nem foglalkozik klipekkel. Aztán ismerkedtünk meg Lengyel Andorral, akivel jó pár klipet készítettünk [You vs Me, Majdnem Kalifornia, Gyere ki a rétre]. A Magasan száll is ebben az időben volt, ami egy fílingvideó. Nem egy úttörő történet, sima fekete-fehér klip, utána viszont nagyon sok mindenkinek lett itthon is ilyen turné videoklipje. Szerintem kurva jól néz ki ez a cucc, amit a Studio-X segítségével forgattunk le, akik sokkal nagyobb és komolyabb költségvetésű klipeket raktak össze már akkor is, viszont ez nekik is jó lehetőség volt, hogy kijöhettek kicsit a stúdióból.

Magasan száll

KA: A Kamuban is felfedezhető az a roadmovie jelleg, ami a Magasan száll kapcsán. Tudatos volt a koncepció folytatása ebben az esetben?

KK: Az ötlet az volt, hogy csináljunk egy hasonlót, mert az totál rendben volt. Nem úgy mentünk neki, hogy másoljuk le, hanem hogy dokumentáljuk ezt az utunkat is. Azt például Kovács J. Dávid haverunk, amatőrfotós/filmes csinálta. Neki volt egy terve, hogy készít egy klipet, és jött az ötlet, hogy miért ne velünk.

KA: A Nyomot hagy klipjében többek között drónt is használtatok a felvételek elkészítéséhez. Hogyan született meg ehhez a videóhoz az elképzelés?

KK: Ez a legújabb történet, amiben együttműködtünk a Suzukival, amelynek keretében különböző rendezőkkel lehetett dolgozni. Mi Tokaji Petit választottuk, aki népszerű a videoklip- és reklámszakmában, és így egy teljesen új szín jelent meg a klipjeinkben. Nem ragaszkodunk senkihez, sőt szeretünk új dolgokat kipróbálni, de a kontrollt azért megtartjuk magunknak. A drón használata pedig természetes véletlen volt. Egy Epstein Márk nevű arccal szoktunk együtt dolgozni, kis fílingvideókat összehozni. Filmes csávó, és nekik van a legjobb drónjuk most Magyarországon. Nekem nagyon benne volt már a fejemben, hogy valami kurva látványos dolog történjen egy videónkban. Azt tudni kell, hogy nagyon sokszor beleugatok mindenbe, így a klipekbe is, és Peti volt az, aki azt mondta, hogy jó, legyen a drón. Mint rendező ő hozta össze az én elképzeléseimet, mert én nyilván nem értek ehhez. A végeredményről azt kell mondjam, hogy teljesen azt sikerült összehoznia, mint amit én elképzeltem.

Nyomot hagy

KA: A világ végén szövegvideótok nem mindennapi képi világát hogyan sikerült megalkotni?

KK: Annál a klipnél GoPro-t használtunk. Itt meg kell említenem Bedőt [Bende Imre], aki szintén egy nagyon jó barátunk. Hála istennek ilyen arcokkal vagyunk körülvéve. Neki volt az ötlete, hogy csináljunk olyan érdekes mozgásokat, amik nem merülnek ki abban, hogy a gitárra, a dobra, és az énekes fejére helyezünk el kamerákat, hiszen ilyet láttunk ötmilliószor. Imrének olyan ötletei vannak, amikre nem is gondolsz. Vett olcsón a kínai boltban távirányítós játékautókat, és azokra szereltük fel a GoPro kamerákat. Annak rendje és módja szerint én le is tapostam kettőt a koncert alatt. Az egészet úgy vettük fel, hogy a backstage-ben álltak barátok, akik irányították a kis autókat a felvételek közben. Ha vannak jó ötleteink, akkor mindent meg lehet csinálni fillérekből. Persze nekünk is vannak ilyen gondolataink, hál’ istennek, de ez inkább a barátainknak köszönhető. Példának okáért, ott a Ki van kivel videoklipje. Nagyon szerettem volna már egy ilyen telefonos klipet, amit Lengyel Andorral közösen találtunk ki. Akkoriban még nem volt divat az, hogy egy iPhone-ra halszem optikát raksz, és akkor azt hiszik az emberek, hogy a videó egy rendes kamerával forgott. Egyszer lehet látni a klipben, hogy az valójában csak egy telefonnal lett rögzítve, amikor elhaladok egy kirakat előtt. Az ilyen apró dolgok azok, amiket egyébként nem is sokan vesznek észre, amit egy picit sajnálok. A Konzervzenének a szövegében és zenéjében is rengeteg apró utalás található, ami sokaknak alig tűnik fel, viszont az kurva jól esik, hogyha valaki ezeket észreveszi.

KA: A szövegvideóitok kapcsán elmondható, hogy sohasem csak a felirat látható, hanem mindig megpróbáltok valami egyediséget vinni ezeknek a képi világába. Hogyan készítitek ezeket a klipeket?

KK: Ha én megbízok valakit valamivel, akkor általában 100%-ig megmondom, hogy mit szeretnék, mert eléggé kontrollbuzi csávó vagyok. De ha például nem annyira fontos a mögöttes szándék a zenekar részéről, amit meg akarunk jeleníteni a klip világában, akkor kíváncsiságból szabad kezet adunk az alkotónak. És a Bedőnek például az Édesről egyből az jött, hogy kávé, amiben benne van a kockacukor. Ő erre reflektált, és ha megnézed, jól passzolnak a sztorihoz a beemelt kávéreklámok. Miközben mi megírjuk a számot, fogalmunk sincsen, hogy vizuálisan mit képzelnénk ahhoz el. Mint ahogy a Nyomot hagyhoz sem ezt gondoltam volna, vagy például a Kelj felhez sem, amit ugyancsak a Bedő készített, és kurva vicces a képregényes feliratokkal.

KA: A Sok a szó esetében is az volt a célotok, hogy valami nem mindennapi legyen a végeredmény?

KK: Ott annyi volt az ötletem, hogy legyen egy kazetta, és arra menjen rá a felirat. Ezt a Porkoláb Norbi például tökéletesen megcsinálta. Hozzáadott olyan pluszokat, meg olyan gegeket, amiktől nem csak egy sima szövegvideó lett, hogy megy a kazetta, és alatta ott a szöveg. Nekem az is elég lett volna, de ő összerakta magától, ihletet kapott és kurva jó lett ez a videónk. És ha már volt ez a kazetta, akkor jött az ötlet, hogy legyen egy kazettás pólónk. Oké, hogy az sem új, láttál már ötmilliót, még a Bad Religion-nek is volt. De így tulajdonképpen minden mindenre visszavezethető. Tök jó, hogyha valakinek beugrik, hogy van az a kazettás klip, itt meg a póló, és tudat alatt összekapcsolja. Tehát manipulálunk kurvára.

Sok a szó

KA: A dalszövegekben sokszor találkozunk önreflexióval, amikor visszautalsz egy-egy korábbi számotokra. A klipek kapcsán megfigyelhető ilyen tendencia?

KK: Én a szövegekben nagyon szeretem, ha van egy ilyen önreflexív vonulat, és egy kicsit van azért a klipekben is. Felfedezhetőek nálunk olyan apró jegyek, amik visszatérnek. Például a Kamu és a Nyomot hagy is az én lakásomban kezdődik. Tehát fel lehet nálunk fedezni koncepcionalitást, de nem biztos, hogy mindig pont úgy akarjuk. Meg ugyanazt a négy hangot használjuk tíz éve, úgyhogy ez előfordul.

GM: Biztos recept alapján dolgozunk.

KK: Igen, ezt az AC/DC fejlesztette ki, mi meg elbasztuk. Egy egészen kerek történet az, amit csinálunk. Nem feltétlen tudatos ez, tehát annyira azért nem szoktunk előre gondolkodni. De rengetegszer rám szólnak a többiek a zenénél is, hogy figyelj, ez a hang már benne volt ugyanígy egy előző számban. Olyankor mindig azt mondom, hogy ki a faszt érdekel? Azt is mi hoztuk össze, akkor nem mindegy?

GM: Kár, hogy nincs még kész az új klipünk, mert abban aztán lesznek kortárs utalások, igaz, nem önmagunkra.[1]

KK: Nagyon régóta készül az a videó, már olyan mintha kész lenne, de még nem teljes. Képi világában és tartalmában is nagyon súlyos lesz. Annyira, hogy lehet meg kell cenzúrázni magunkat. Totál abszurd és szürreális, ami történik benne, de megbotránkoztatónak nem mondanám, mert 2014 végén már nincs az, ami megbotránkoztatná az embereket. Kellőképp Fish!-es lesz, és képi világában illik ahhoz, amit a zenekar élőben vállal. Tehát ez a pikírt, szemét, de semmiképp sem bántó hozzáállás az, amit szeretnénk. Olyan lesz, amilyenek vagyunk, pellengérre állító, szatirikus valami.

GM: Azon gondolkoztam, hogy ott már annyira súlyos a kép, hogy nekem el is viszi a figyelmemet a zenéről. Hiszen általában nyilván a zene van előtérbe helyezve, viszont itt pont fordítva lesz.

Konzervzene

KA: A megbotránkoztatás kapcsán kijelenthető, hogy a Sav számhoz készült klipetek is igen meghatározó pont a zenekar életében. Hogyan jött az ötlet, hogy egy ilyen durva videót készítsetek?

KK: Azt már annyira durvának találták, hogy cenzúrázták, vagyis korhatáros lett a YouTube-on. Akkor is az volt, hogy Andorral beszélgettünk, már nem tudom ki dobta fel a témát, de konkrétan öt perc alatt leforgattuk az egyperces klipet. Utána elmentem a dokimhoz elkérni a saját gyomortükrözésemnek az eredményét, amit sajnos nem adott oda, mivel már letörölték. Úgyhogy az valójában nem az enyém, és nyilván trükkel van megoldva, hiszen egy ilyen vizsgálatot nem végzünk el egy pincében, főleg nem ezekkel a fiatalemberekkel. Bár nagyon szeretjük egymást, de azért nem engedem, hogy bármit ledugdossanak a torkomon.

Sav

KA: Ki lehet akkor jelenteni, hogy a folytonos megújulásra törekedtek, mind a zene, mind a klipek terén?

GM: Persze, különben meg van baszva az egész.

KK: Igen, mi így szoktuk mondani, és próbálunk mindig fejlődni. A klipekben és a zenében egyaránt. Bár úgy tűnik, hogy mindig egyszerűsödik a zenénk, valójában nem. Én azt szoktam mondani, hogy letisztul. Nyilván nem vagyunk Beethovenek, de nekünk is igényünk van rá, hogy új dolgokat próbáljunk ki. Mindig egy picit trükkösebb, technikásabb dolgokat akarunk csinálni. Ezért is lesz most egy hosszabb szünet a koncertezés terén, mivel nem szeretnénk, hogy rutinná váljon ez a dolog. Új dolgokat akarunk kipróbálni, megnézni, hogy össze tudunk-e hozni egy lemezt két hét alatt. Csomó ilyen lehetőséget meghagyunk magunk előtt… mert különben… meg van baszva az egész.