A debreceni ZOOM filmelmAi??leti Ai??s filmkritikai kAi??nyvsorozat feltett szA?ndAi??ka, hogy kAi??zelAi??tse egymA?shoz a nemzetkAi??zi Ai??s hazai filmkutatA?st. E hiA?nypA?tlA? kezdemAi??nyezAi??s rAi??szekAi??nt jelent meg KalmA?r GyAi??rgy Testek a vA?sznon (Test, film, szubjektivitA?s) cAi??mAi?? kAi??nyve, amely ai??i?? ahogyan azt a cAi??me is mutatja ai??i?? a filmen tAi??rtAi??nAi?? testA?brA?zolA?s Ai??s a filmes szubjektum kAi??lcsAi??nhatA?sA?t kAi??vA?nja bemutatni tAi??bb vizuA?lis produktum elemzAi??sAi??n keresztA?l. HiA?nypA?tlA? ez a mAi?? egyrAi??szt azAi??rt, mert a hazai Ai??s a nemzetkAi??zi filmtudomA?ny kAi??zAi??tt nagyon sokA?ig szakadAi??k tA?tongott, A?m az utA?bbi Ai??vekben egyre tAi??bb olyan tanulmA?ny szA?letik MagyarorszA?gon, amely nAi??vekvAi?? mAi??rtAi??kben tA?maszkodik a nemzetkAi??zi tudomA?nyos vilA?gban alkalmazott interdiszciplinA?ris filmtudomA?nyi megkAi??zelAi??tAi??sre. HiA?nypA?tlA? a kAi??tet azAi??rt is, mert (ahogyan erre KalmA?r GyAi??rgy maga is rA?mutat), ai??zkevAi??s szerzAi?? kAi??pes A?gy Ai??sszekAi??tni az esetleges filmes (vagy szAi??veges) mAi??kAi??dAi??s elemzAi??sAi??t egy A?ltalA?nosabb kultA?rtAi??rtAi??neti vagy kultA?rkritikai horizont hangsA?lyos mAi??kAi??dtetAi??sAi??vel, hogy az elemzAi??sek produktAi??v, szerteA?gazA? jelentAi??sbAi??sAi??ge ne essen A?ldozatul egyfajta redukciA?nak Ai??s jelentAi??sszAi??kA?lAi??snek.ai???[1] A kAi??nyvben fellelhetAi?? tanulmA?nyok tehA?t a filmtudomA?ny sokfAi??le tudomA?nyterA?letet felAi??lelAi?? lA?tA?smA?djA?nak eredmAi??nyei: ezen elemzAi??seket (sok mA?s filmes szAi??veggel ellentAi??tben) a filmek kAi??pisAi??ge hozza mAi??kAi??dAi??sbe, Ai??gy a kAi??tet szintetizA?lja a filmelmAi??let, a pszichoanalAi??zis, a fenomenolA?gia, a dekonstrukciA? Ai??s a testelmAi??letek fAi??bb gondolatait. A kAi??nyv tehA?t egy olyan szubjektumelmAi??leti vizsgA?lA?dA?s, amely a konkrAi??t filmes pAi??ldA?kbA?l kiindulva (a romantikus komAi??diA?tA?l a videoklipen A?t egAi??szen a slasher horrorfilmig) feltA?rja a ai??ztest-ember-kAi??pai??? hA?rmasA?nak problematikus mivoltA?t, felbontva Ai??s elAi??nk tA?rva az Ai??nkAi??p megformA?l(A?d)A?sA?nak konvencionA?lis Ai??s rendhagyA? mA?dozatait egyarA?nt.

01A szerzAi?? korA?bbi munkA?it Ai??s doktori Ai??rtekezAi??seit a filozA?fia Ai??s az irodalomtudomA?ny hatA?rozta meg, Ai??gy Ai??rtelemszerAi??en ezt a szAi??vegkAi??zpontA? szemlAi??letet Ai??s elmAi??leti megkAi??zelAi??tAi??st alkalmazta a primAi??r filmszAi??vegek olvasA?sakor. A kAi??nyv alapvetAi??en kAi??t rAi??szre bonthatA?: egy rAi??videbb elmAi??leti ismertetAi??, illetve egy hosszabb, elemzAi??sekre Ai??pA?lAi?? rAi??szre. A kAi??nyv a tanulmA?nykAi??tetek logikA?jA?t kAi??veti, azaz tAi??bb, kA?lAi??nA?llA? tanulmA?nybA?l Ai??s az Ai??ket Ai??sszekapcsolA? elmAi??leti hA?ttAi??r felvA?zolA?sA?bA?l A?ll. A tanulmA?nykAi??tet hat film (Micsoda nAi??! [Pretty Woman. Garry Marshall, 1990]; Farkasember [The Wolfman. Joe Johnston, 2010]; RAi??mA?lom az Elm utcA?ban [A Nightmare on Elm Street. Wes Crave, 1984]; Halloween – A rAi??mA?let Ai??jszakA?ja [Halloween. John Carpenter, 1978]; A szakA?cs, a tolvaj, a felesAi??g Ai??s a szeretAi??je [The Cook, the Thief, His Wife & Her Lover. Peter Greenaway, 1989]; Karambol [Crash. David Cronenberg, 1996]) Ai??s egy Lady Gaga videoklip elemzAi??sAi??bAi??l tevAi??dik Ai??ssze. A kAi??tet egyik legnagyobb erAi??ssAi??ge, hogy a filmek elmzAi??sAi??hez rendkAi??vA?l gazdag Ai??s alapos elmAi??leti A?ttekintAi??st nyA?jt. A vizuA?lis alkotA?sok vizsgA?lata sorA?n KalmA?r GyAi??rgy ai??za testreprezentA?ciA?k Ai??s a test jelentAi??seinek az elemzAi??sAi??hez (ai??i??) alapvetAi??en egy pszichoanalitikus Ai??s genderkritikai Ai??rdekeltsAi??gAi?? posztlacani, posztszemiotikai megkAi??zelAi??tAi??stai??? hasznA?l.[2] KAi??nyvAi??ben tehA?t Ai??tvAi??zi a lacani pszichoanalAi??zis, a dekonstrukciA? Ai??s a fenomenolA?gia hagyomA?nyA?t a kortA?rs filmelmAi??lettel, illetve a kultA?ra- Ai??s testelmAi??letekkel. Ehhez az olvasA? rAi??gtAi??n kAi??t bevezetAi??st is talA?l a kAi??nyv elejAi??n, amelyek vilA?gos elmAi??leti kerettel szolgA?lnak a kAi??sAi??bbi elemzAi??sekhez. A kAi??nyv elAi??nye tovA?bbA?, hogy nagyon jA? elmAi??leti kidolgozA?sA?t adja a body studies diszciplAi??nA?jA?nak, amely itthon egyre terjedAi??, A?m a vizuA?lis mAi??vAi??szetekben mAi??g kevAi??ssAi?? alkalmazott megkAi??zelAi??tAi??s. HabA?r a szerzAi?? a posztlacani szubjektumelmAi??lettAi??l a kortA?rs horrorfilm-kritikA?n A?t az irodalom- Ai??s kultA?raelmAi??let jelentAi??s szAi??vegeit hasznA?lja, a bevezetAi??seknek kAi??szAi??nhetAi??en az olvasA? nem vAi??sz el ezeknek a dzsungelAi??ben: a szerzAi?? A?ltal megvilA?gAi??tott Ai??svAi??ny egyenes, elAi??remutatA?, az elemzett filmszAi??vegek pedig jA?l illeszkednek a megjelAi??lt irA?nyhoz. A vizuA?lis alkotA?sok elemzAi??se gazdag, a gondolatmenet sorA?n a szerzAi?? fokozatosan nyit a mainstream, idealizA?lt testkAi??p reprezentA?ciA?jA?tA?l (Micsoda nAi??!) a felsAi??rtett test Ai??s felfejtett szubjektumhatA?rok kAi??pei felAi?? (Farkasember, Halloween, RAi??mA?lom az Elm utcA?ban).

02

Az elemzett horrorfilmes alkotA?sokat a Lady Gaga You and I (2011) cAi??mAi?? videoklipjAi??ben felbukkanA? szAi??rnyAi??sAi??gek vizsgA?lata vezeti fel. A kAi??tet vAi??gA?l elAi??rkezik Peter Greenaway Ai??s David Cronenberg alkotA?saihoz (A szakA?cs, a tolvaj, a felesAi??g Ai??s a szeretAi??je; Karambol), amelyekben a hagyomA?nyos humanista testA?brA?zolA?s formA?i bomlanak meg, illetve az emberi test kAi??pe kiegAi??szA?l a gAi??pek kAi??peivel, az emberkAi??p pedig Ai??sszeolvad a mechanikus vilA?g rendszerAi??vel.

04KalmA?r GAi??rgy elemzAi??seit az alkotA?sok kAi??pisAi??ge hatA?rozza meg: nagyon gyakran egy-egy, az adott filmre jellemzAi?? kAi??pkivA?gA?s, kameraA?llA?s a meghatA?rozA?, A?m nem ritka az sem, hogy a gondolatmenet a hasonlA? vagy visszatAi??rAi?? szimbA?lumok, szAi??nek, formA?k, tA?rgyak vizsgA?latA?bA?l indul ki. A szoros olvasA?s ezen stratAi??giA?ja teszi lehetAi??vAi?? a szerzAi?? elsAi??dleges tAi??rekvAi??sAi??nek kiteljesedAi??sAi??t, nevezetesen azt, hogy egy, a filmvA?sznon felbukkanA?, szembetAi??nAi?? rAi??szletbAi??l sorozatos kAi??pi asszociA?ciA?kon keresztA?l eljusson az adott alkotA?s test- Ai??s emberkAi??zpontA? olvasatA?hoz. KalmA?r GyAi??rgy a test-ember-kAi??p vA?lsA?gA?nak felvA?zolA?sakor legnagyobb rAi??szben a Hans Belting A?ltal tA?rgyalt reprezentA?ciA?s vA?lsA?g jelensAi??gAi??re Ai??pAi??t. A szerzAi?? Ai??rvelAi??sAi??ben hangsA?lyozza, hogy a problAi??ma abbA?l gyAi??kerezik, hogy a filmeken testeket nAi??zA?nk, viszont embereket lA?tunk, azaz ai??zaz embert a teste jelenAi??ti megai???.[3] E gondolat mentAi??n feltA?rul az emlAi??tett hA?rom fogalom vA?lsA?gA?nak tAi??bb jele is, amely megkAi??veteli a jelensAi??g ai??zkultA?rtAi??rtAi??neti, elmAi??leti Ai??s bAi??lcseletiai??? Ai??rtelmezAi??sAi??t is.[4] KalmA?r GyAi??rgy szerint a poszthumanista szubjektumelmAi??letek megjelenAi??sAi??vel az ai??zemberai??? fogalma elvesztette korA?bbi zA?rt Ai??s egysAi??ges meghatA?rozottsA?gA?t. Ezzel egyidAi??ben a szubjektum megkonstruA?lA?dA?sA?nak egyik alappillAi??re, a test hatA?rai szintAi??n elmosA?dtak, Ai??s annak formA?lhatA?sA?ga, anyagtalansA?ga alapvetAi??en meghatA?rozza a testkAi??p alakulA?sA?t: ahogyan a szerzAi?? fogalmaz, ai??zaz az ember, aki a testrAi??l kAi??szA?lt kAi??pben alkotja meg magA?t, mindig is vA?lsA?gban Ai??lAi?? lAi??nyai???.[5]

A kAi??nyv rendkAi??vA?l gazdag Ai??s egysAi??ges, A?m a tovA?bbiakban nAi??hA?ny olyan gondolatot fogalmaznAi??k meg, amely a tanulmA?nyok Ai??s a felvetett test-ember-kAi??p vA?lsA?gA?nak tovA?bbgondolA?sa szempontjA?bA?l is hasznos lehet. A kAi??nyv egyik nagy elAi??nye egyben egy kicsit hA?trA?nya is: a szerzAi?? tAi??bb helyen is hangsA?lyozza, hogy semmikAi??ppen sem kAi??vA?n egy mA?r lAi??tezAi?? elmAi??letet pusztA?n rA?vetAi??teni a filmekre, hanem igyekszik az alkotA?sok kAi??pisAi??gAi??bAi??l kAi??vetkezAi?? elemzAi??seket adni. A kAi??nyv mAi??gis rAi??gtAi??n kAi??t bevezetAi??ssel indul, amelyek mind szigorA?an az elmAi??leti hA?ttAi??rhez adnak eligazAi??tA?st. Ez az elmAi??leti keret kAi??tsAi??gkAi??vA?l nagyon jA?l hasznA?lhatA?, jA?l Ai??rtelmezhetAi?? Ai??s szA?ksAi??ges is a tovA?bbiak Ai??rtelmezAi??sAi??hez, A?m hiA?nyolom annak magyarA?zatA?t, miAi??rt Ai??ppen ezeken az alkotA?sokon keresztA?l mutatja be a szerzAi?? a test-ember-kAi??p hA?rmasA?nak problAi??mA?jA?t, illetve hogy a kivA?lasztott filmek milyen hatA?ssal vannak koruk befogadA?i kAi??zegAi??re. HabA?r a szerzAi?? jelzi, hogy nem szA?ndAi??ka sem filmtAi??rtAi??neti, sem mAi??diaelmAi??leti A?ttekintAi??st nyA?jtani, mAi??gis fontos lenne az alkotA?sokat beA?gyazni a kAi??zvetlen kulturA?lis kontextusba. Ai??rdekes kAi??rdAi??s ebbAi??l a szempontbA?l a horrorfilm, kA?lAi??nAi??skAi??ppen a slasher horror mAi??fajA?nak vizsgA?lata: a slasher mA?ra a mainstream filmek sorA?ba emelkedett, A?m gyAi??kerei a marginA?liskAi??nt, alsA?bbrendAi??kAi??nt kezelt giallo Ai??s splatter filmekhez nyA?lnak vissza, amely A?gy vAi??lem, igen nagy szerepet jA?tszik a megbomlott testkAi??p kortA?rs horrorfilmbeli reprezentA?ciA?jA?ban. Egy ilyen jellegAi?? A?ttekintAi??s azAi??rt is lett volna hasznos, mert a szerzAi?? maga is hangsA?lyozza, hogy a filmes alkotA?sok folyamatosan jA?tszanak a nAi??zAi?? szubjektumformA?lA?si stratAi??giA?ival, Ai??s egyre nyitottabb, hatA?rtalanabb szubjektumstruktA?rA?knak adnak teret. A filmes reprezentA?ciA? terAi??n valA?ban egyre nyitottabbak Ai??s elfogadA?bbak vagyunk, Ai??s a filmek is egyre tAi??bb http://cocodrilo.synaptium.net/?p=14011 mindenre nyitjA?k ki a szemA?ket (lencsAi??jA?ket), amely elkerA?lhetetlenA?l megkAi??rdAi??jelezi a befogadA? (esetlegesen passzAi??v) pozAi??ciA?jA?t a kortA?rs kultA?rA?ban, ezAi??rt lett volna izgalmas nAi??mi kitekintAi??st nyA?jtani az elemzett alkotA?sok kulturA?lis beA?gyazottsA?gA?ra.

05

Ahogyan azt korA?bban is emlAi??tettem, a tanulmA?nyok fokozatosan bontjA?k ki/fel az egysAi??ges testkAi??pet, egyre mAi??lyebbre Ai??s mAi??lyebbre A?sva az emberi testben, Ai??s egyre kAi??zelebb kerA?lve az idealizA?lt emberkAi??p teljes szAi??thullA?sA?hoz. Asgy vAi??lem azonban, hogy a SzimulA?lt szAi??rnyAi??sAi??gek Ai??s a szimulA?krum szAi??rnyAi??sAi??ge cAi??mAi?? Ai??rA?s kissAi?? kilA?g ebbAi??l a folyamatbA?l. HabA?r tematikA?jA?ban kAi??tsAi??gkAi??vA?l illeszkedik az elAi??tte Ai??s utA?na A?llA? tanulmA?nyokhoz (tovA?bbviszi a Micsoda nAi??!-ben megkezdett gondolatot a nAi??i test formA?lA?sA?rA?l, Ai??s felvezeti a kAi??sAi??bb tA?rgyalt szAi??rnysAi??g motAi??vumA?t is), kAi??t szempontbA?l mAi??gis kilA?g a sorbA?l. EgyrAi??szt ez az egyetlen elemzett mAi??, amely nem film. KalmA?r GyAi??rgy azzal magyarA?zza a videoklip beemelAi??sAi??t a test-ember-kAi??p hA?rmasA?nak vizsgA?latA?ba, hogy a kortA?rs tudomA?nyos Ai??let egyre komolyabban Ai??rdeklAi??dik a videoklip mAi??diuma irA?nt, illetve hogy ai??zAi??pp nAi??pszerAi??sAi??ge, valamint a televAi??ziA?ban Ai??s az interneten valA? kAi??nnyAi?? hozzA?fAi??rhetAi??sAi??ge folytA?n sokkal inkA?bb egyA?tt Ai??l az adott kor kultA?rA?jA?val, Ai??s sokkal kAi??zvetlenebbA?l formA?lja is azt, mint a legtAi??bb hagyomA?nyos kulturA?lis formaai??? http://jntinc.co.kr/how-much-lady-era/ [6]. Ez Ai??nmagA?ban teljesen helytA?llA?, viszont (Ai??s ez a kAi??vA?lA?llA?sA?g mA?sik oka) ez a szAi??veg az egyetlen, amely ilyen mA?don kitekintAi??st nyA?jt a mAi??dium kulturA?lis beA?gyazottsA?gra, amelynek hiA?nyA?t az elAi??zAi??ekben jeleztem. Mivel a szerzAi?? itt ad nAi??mi mAi??dia- Ai??s kultA?raelmAi??leti hA?tteret, a szAi??veg emiatt egyedA?l marad a tAi??bbi kAi??zAi??tt. Asgy gondolom, tAi??bb szempontbA?l is hasznos lett volna az elemzett alkotA?sok mindegyikAi??hez egy rAi??vid kultA?ra- Ai??s mAi??diatAi??rtAi??neti hA?tteret csatolni. Egy ilyen keret kidolgozA?sa nem csupA?n gyakorlati tAi??ren szintetizA?lnA? az elemzett mAi??veket, de rendkAi??vA?l izgalmas utat nyitna meg a nemzetkAi??zi tudomA?nyos Ai??letben is egyre nAi??pszerAi??bb kAi??rdAi??sek felAi??, A?gy, mint a digitA?lis kultA?ra termAi??keinek hatA?sa az emberre vagy a virtuA?lis valA?sA?g szubjektumformA?lA?si mA?dozatai. Ezek a kAi??rdAi??sek pAi??ldA?ul elsAi??dlegesek Lady Gaga videoklipjAi??nek vizsgA?latakor, mivel annak elemzAi??se tAi??bb Ai??zben Ai??rinti ezeket a terA?leteket: a szerzAi?? problAi??mafelvetAi??sei (femininitA?s-maszkulinitA?s, hibriditA?s, a mechanikus lAi??t poszthumA?n A?brA?zolA?si formA?i) mA?r Ai??nmagukban pA?rhuzamba A?llAi??thatA?ak a kortA?rs vizuA?lis vilA?g test-ember-kAi??p vA?lsA?gA?val. RA?adA?sul mindez egy olyan vizuA?lis produktum kAi??pein keresztA?l Ai??r el hozzA?nk, amely (a hagyomA?nyos vizuA?lis mAi??vAi??szetek mellett) magA?ban foglalja Ai??s kiteljesAi??ti az online felhasznA?lA? A?ltal generA?lt tartalmak Ai??s az elgAi??piesedAi??s kortA?rs problematikA?jA?t is. Ez utA?bbiak bevezetAi??se rA?vilA?gAi??tott volna az A?jmAi??dia test-ember-kAi??p vA?lsA?gA?nak formA?ira Ai??s lehetsAi??ges Ai??rtelmezAi??seire is, amelyekkel a szAi??vegek csak emlAi??tAi??s szintjAi??n foglalkoznak.

06

KalmA?r GyAi??rgy kAi??nyvAi??ben az elemzAi??sek kreatAi??v nyelvi kifejezAi??smA?ddal pA?rosulnak, amelyek rendkAi??vA?l inspirA?lA?an hatnak a befogadA?ra. Az elemzAi??sek sorA?n azt kapjuk, amit a szerzAi?? Ai??gAi??r: kizAi??kkenti a hagyomA?nyos filmelemzAi??si mA?dokat, amelyek a hazai filmtudomA?nyban megragadtak, Ai??s nyit a nemzetkAi??zi, interdiszciplinA?ris megkAi??zelAi??tAi??s felAi??. A kAi??tet dinamikusan Ai??tvAi??zi az elemzett filmeket az elmAi??leti hA?ttAi??rrel, Ai??s ha csak Ai??rintAi??legesen is, tAi??bb olyan problAi??makAi??rt emlAi??t, amellyel Ai??rdemes mAi??g foglalkozni, akA?r egy kAi??vetkezAi?? tanulmA?nykAi??tetben, akA?r kA?lAi??nA?llA? Ai??rA?sokban. PerspektAi??vA?t nyA?jthat a test-ember-kAi??p problAi??mA?jA?nak tovA?bbgondolA?sa az A?jmAi??dia tA?krAi??ben, ahol a szubjektumelmAi??leti krAi??zist mA?s, a kortA?rs vizualitA?st is felAi??lelAi?? jelensAi??gek is alakAi??tjA?k, A?gy, mint a digitA?lis http://waigo.108km.com/?p=5045 kAi??pisAi??g, a YouTube-kultA?ra, az online lAi??tezAi??s, Ai??s egyA?ltalA?n a test mindenfajta nem materiA?lis formA?ban tAi??rtAi??nAi?? meghatA?rozA?sa. Asgy vAi??lem, a kAi??nyvet haszonnal forgathatjA?k a filmesztAi??tA?k, a filmes szakemberek Ai??s filmes diA?kok egyarA?nt, izgalmas lehet a kultA?ratudomA?nyok irA?nt Ai??rdeklAi??dAi??k szA?mA?ra, de az A?jszerAi?? megkAi??zelAi??tAi??si mA?dok vAi??gett az irodalomtudomA?nnyal foglalkozA?knak is Ai??lvezetes olvasmA?ny lehet. KalmA?r GyAi??rgy kAi??tetAi??ben egyszerre tanAi??tja meg olvasA?jA?t a filmszAi??vegek produktAi??v Ai??rtelmezAi??sAi??re, mikAi??zben rA?vilA?gAi??t, hogy valA?jA?ban hogyan kAi??zelAi??thetAi?? meg a test, a film Ai??s a szubjektivitA?s hA?rmasa, hogy ezekbAi??l hogyan szA?letnek kAi??rdAi??sek, vA?laszok, vAi??gA?l pedig kAi??nyv.

KalmA?r GyAi??rgy: Testek a vA?sznon. (Test, film, szubjektivitA?s). Debrecen, Debreceni Egyetemi KiadA?, 2012.


[1] KalmA?r GyAi??rgy: Testek a vA?sznon. (Test, film, szubjektivitA?s). Debrecen, Debreceni Egyetemi KiadA?, 2012. 134-135.

[2] Uo. 16.

[3] Uo. 11.

[4] Uo. 11.

[5] Uo. 12.

[6] Uo. 50.

Hozzászólások

hozzászólás