A szegedi REÖK Palota 2013 októberében egy „arculatváltás” keretén belül nyitotta meg a HATOS Szoba nevű látványműtermet Árnyas Koppány Ákos fiatal szegedi képzőművész vezetésével. Az azóta eltelt majd’ két év alatt számos képzőművész megfordult az alkotói térben, illetve különböző programok, kiállítások is várták az érdeklődőket. Árnyassal a kezdetekről, a kapcsolatokról, a látványműterem tértípusáról és az ott kialakuló kommunikációs lehetőségekről beszélgettünk.

Gergely Borbála: Számodra mit jelent a látványműterem fogalma?

Árnyas Koppány Ákos: Számomra a látványműterem annyiban különbözik egy átlagos műteremtől, hogy az alkotói tér nyitottá válik a befogadók számára. Számos példát lehet erre látni a nyugat-, illetve észak-európai városokban, ahol a kis kézműves műhelyek egyszerre funkcionálnak boltokként is. Koppenhágában találkoztam először nyitott festőműteremmel, amely egy galériákkal teli utcában volt. Ott a művész egyszerre festette és árusította képeit. Más kontextusba helyeződik az alkotói munka egy nyitott műteremben, amelyet sok alkotó nehezen vagy egyáltalán nem tudna elviselni. Úgy vélem, hogy nagyon fontos egyfajta alkotói tudatosság, illetve egy jól kialakított munkamódszer, amelyeknek segítségével nem, vagy legalábbis nehezen billenthető ki az ember az alkotási folyamatból. Alkotóként tudom, hogy körülbelül mennyi idő kell ahhoz, hogy elérkezzek az első ecsetvonásig, és mennyi az a minimum idő, amely alatt érdemi munka történik a vásznon. Ha ezek nincsenek meg, nincs értelme elkezdeni festeni. A kávéfőzés, az ecsetmosás, a munkaruha, a festékek, eszközök előkészítése is meghatározza a napi munkát. Ha az ember hozzászokik a műtermi rutinokhoz, rugalmasabban tudja kezelni az idejét egy nyitott műteremben, ahol a látogatók esetleg kérdéseket tesznek fel. Izgalmas és kihívásokkal teli lehetőségként élem meg a nyitott műteremben való alkotást.

Árnyas Koppány Ákos a látványműteremben, festményeivel

Árnyas Koppány Ákos a látványműteremben, festményeivel

G.B.: Hogyan kezdődött a projekt? A REÖK oldaláról mik voltak a megvalósítandó célok?

Á.K.Á.: Herczeg Tamás, a REÖK Palota igazgatója keresett meg azzal a lehetőséggel, hogy egy műtermet lehetne nyitni a Palota egyik szobájában, a HATOS-ban. Nekem mint pályakezdő alkotónak nagy lehetőség volt egy önálló műterem létrehozása. Már az első alkalommal nagyon pozitív volt az igazgató és az intézmény hozzáállása az új projekthez. Az intézmény részéről az alapvető házszabályok betartása mellett csupán az volt az elvárás, hogy a műterem szombatonként látogathatóvá váljon a REÖK Palota vendégei számára. Ők nem csupán új látványosságot szerettek volna létrehozni a műteremmel, hanem egy teljes arculatváltást reprezentált a nyitott műterem gondolata. A HATOS műteremmel párhuzamosan egy fotószalon is beköltözött a Palotába Dusha Béla fotóművész vezetésével. Az eltelt több mint egy év során számtalan színes programmal gazdagodott a kínálat. A kortárs művészeti galéria több interaktív programmal (palotaséta, éneklő hoszteszek stb.) és interdiszciplináris tevékenységgel (színházi előadások, koncertek stb.) szolgált a látogatók számára.

Árnyas Koppány Ákos temesvári vendégművészekkel a REÖK Palota előtt

Árnyas Koppány Ákos temesvári vendégművészekkel a REÖK Palota előtt

G.B.: És mik voltak a te egyéni elképzeléseid?

Á.K.Á.: Az igazgatósággal történt egyeztetés során már az első alkalommal jeleztem, hogy szeretném a lehetőséget más kollégáimmal is megosztani. Mint a stArt Plein Air Nemzetközi Művésztelep szervezője, fontosnak tartom a művészeti közösségek építését. Számomra a HATOS Szoba egy olyan új lehetőség volt, ahol alkalmat tudtam biztosítani fiatal, kortárs alkotótársaimnak a közös munkálkodásra. Így ez a lehetőség nem csak számomra vált nyitottá, hanem más művészek bevonásával egy folyton változó szellemi műhely alakult ki. A közös munka során rengeteg inspirációt és reflexiót kap az alkotó. Az eltelt lassan másfél év alatt számos programmal gazdagodott a műterem és sok kiváló alkotó megfordult ott hosszabb-rövidebb ideig. Az alapvető koncepcióban fontosnak tartottam, hogy a HATOS Szoba a stArt Plein Air Nemzetközi Művésztelep részeként, annak egy újabb lehetőségeként legyen feltüntetve. Már a HATOS-logó megtervezésében is fontos szempont volt a stArt Plein Air logójával való egyezés. A stArt-os logó valójában egy dinnyét szimbolizál, amelyet az egyik szponzorunktól kaptunk még az első művésztelep alkalmával. Ez a dinnye szerepelt az első bemutatkozó kiállításunkon is. A logó számunkra a kezdetet szimbolizálja, illetve a természetközelséget. A műteremben eddig bemutatott alkotók nagy része átfedésben van a művésztelepre meghívott művészekkel, de igyekszünk mindkét alkotóbázist új emberekkel bővíteni.

A HATOS Szoba logója 1013910_459414587481480_641356190_n (1)

G.B.: Milyen sűrűn látogatják a HATOS Szobát?

Á.K.Á.: A látogatók száma nagymértékben függ a művészeti intézmény aktuális programjától, illetve az általunk szervezett programoktól. Számomra érdekes élmény volt megtapasztalni, hogy az intézménynek melyek azok a programjai, amelyek nagyobb tömegeket vonzanak be. Eltekintve a számtalan egyszeri programoktól (koncertek, rendezvények, színházi előadás stb.), a hétköznapok gyérebben látogatottak, de a hétvége felé egyre több ember van a Palotában. A HATOS műteremben igyekszünk újabb kiállításokkal, vendégalkotókkal hozzájárulni a REÖK Palota programkínálatához, valamint a kötelező szombati nyitva tartáson túl, ha hétköznap bent dolgozunk, mindig nyitva áll az ajtónk az érdeklődők számára.

G.B.: Mennyire jellemző, hogy a látogatók kérdéseket tesznek fel vagy beleszólnak egy-egy éppen készülő műbe? A látogatók reakciói (szavai, arckifejezései stb.) befolyásolják az alkotófolyamatot, az adott mű alakulását?

Á.K.Á.: Alapvetően izgalmas dolog szembesülni a látogatók véleményével a mű keletkezése során is. Úgy gondolom, az alkotónak kell annyira tudatosnak és önállónak lennie, hogy egy-egy ilyen találkozás ne billentse ki a művészeti elképzeléséből. Természetesen minden egyes interakció hatással tud lenni egy-egy kép alakulására. Sokszínű és érdekes visszajelzésekkel találkozunk a HATOS-ban, amelyek mind adnak egy kis pluszt számunkra, legyen az akár kritikai hangvételű.

Munka közben

Munka közben

G.B.: Mennyire és miben más a HATOS-ban alkotni, mint egy saját, privát műteremben?

Á.K.Á.: Ez elsősorban egy kollektív műterem. Jelenleg négy alkotónk dolgozik bent. Ennek van előnye és hátránya is, de ha egy jó közösség alakul ki, akkor gördülékenyen folyhat a munka itt is, akár egy privát műteremben. Én mindig egy kicsit emelkedett hangulatban lépek be ebbe a gyönyörű szecessziós épületbe. Számomra már a helynek is van egy különleges légköre és rengeteg inspirációs forrást tartalmaz a különböző kiállítások által. Abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy akár a galéria zárása után is bolyonghatunk a termekben. Számtalan alkalommal tettem sétát munka közben, ha kellett egy kis pihenőt tartanom. Talán ettől igazán különleges ez a műterem számunkra.

G.B.: A REÖK Palota miben és mennyire szól bele a HATOS Szoba működésébe?

Á.K.Á.: Alapvetően nem szólnak bele a munkánkba, pusztán az intézmény működésével kapcsolatos technikai kérdések merülnek fel. Ezek inkább tájékoztató jellegű dolgok. A REÖK Palota teljes mértékben partner, támogat minket. Számos rendezvényünkkor nyújtott segítséget a stábjuk, illetve a programjaink reklámozásában is mindig segítettek.

Munkaeszközök

Munkaeszközök

G.B.: Szerinted megváltoztat(hat)ja-e a befogadót a látványműteremben tett látogatás a kész művekhez, a kiállítótér falain látott alkotásokhoz való hozzáállásban? Közelebb kerülnek ezáltal a festészethez?

Á.K.Á.: A találkozások 70-80 százalékánál kapunk visszajelzéseket a látogatóktól arról, hogy sokkal közelebb kerültek egy kis beszélgetés után egy-egy alkotáshoz. Az embereknek sokszor szükségük van egy-egy vizuális élmény verbális úton való megközelítésére, befogadására. Bár a nyitott műterem csak egy kis szegmensébe nyújt bepillantást a képzőművészetnek, mégis egy jó múzeumpedagógiai módszer arra, hogy segítsük a látogatókat a befogadásban.

G.B.: Szerinted a HATOS kiállító-, alkotó- vagy látványosságtér?

Á.K.Á.: Szerintem olyan alkotói és kiállítói tér, amely látványos.

Árnyas Koppány Ákos a HATOS-ban

Árnyas Koppány Ákos Hajóval jöttem című kiállításáról

Az interjúsorozat második része: beszélgetés Laczkó Andreával

 

Hozzászólások

hozzászólás