Nemes Jeles LA?szlA? Oscar-dAi??jas alkotA?sa a holokauszt narratAi??v, illetve vizuA?lis megragadhatatlansA?gA?t igyekszik feloldani filmje dokumentarista precizitA?st tA?krAi??zAi?? formanyelvAi??n keresztA?l. MA?s szA?val A?brA?zolA?stechnikai kAi??rdAi??skAi??nt fordAi??tja le a realista perspektAi??va Ai??s a holokauszt absztrakt jellege kAi??zti feszA?ltsAi??get. Ennek eredmAi??nyekAi??nt a Saul fia audio-vizuA?lis reprezentA?ciA?s stratAi??giA?ja rAi??vAi??n paradox mA?don Ai??pp azA?ltal kAi??pes megmutatni tA?rgyA?nak diffA?z termAi??szetAi??t, hogy a kAi??pi megmutatA?s (elbeszAi??lAi??s) lA?tvA?nyos korlA?tozA?st szenved.

A film szinte vAi??gig a SonderkommandA?s Saul nAi??zAi??pontjA?n keresztA?l lA?ttatja a koncentrA?ciA?s tA?bor hAi??tkAi??znapjait. Ehhez mAi??rten a rendezAi?? 4:3-as kAi??parA?nyt, kis mAi??lysAi??gAi??lessAi??get, valamint folyamatos kameramozgA?st hasznA?l, tehA?t voltakAi??pp filmje technikai paramAi??terei mA?r magukban hordoznak egyfajta kettAi??ssAi??get. EgAi??sz pontosan a Saul perspektAi??vA?jA?ba valA? belehelyezkedAi??s ai??i?? tehA?t a fA?kuszA?lt nAi??zAi??pont ai??i?? Ai??s a perifAi??rikus, elmosA?dA? kontextus dialektikus viszonyA?rA?l van szA?. RAi??viden, az involvA?lA?dA?s, valamint az elidegenAi??tAi??s egyszerre valA?sul meg. A nyitA?jelenet (ami a teljes filmmel egyA?tt egyAi??bkAi??nt Nemes Jeles elAi??zAi?? munkA?ja, a TA?relem esztAi??tikai Ai??rAi??kAi??se) tAi??kAi??letesen tA?krAi??zi az elbeszAi??lAi??i pozAi??ciA? egyidejAi??leg kAi??zelAi??tAi?? Ai??s tA?volAi??tA? gesztusA?t. Egy homA?lyos, kivehetetlen tA?jat, valamifAi??le erdAi??rAi??szletet lA?tunk, amelybe besAi??tA?l ai??i?? Ai??s ezA?ltal Ai??lesedik ki ai??i?? Saul alakja. A homogAi??n, belA?thatatlan kAi??zeget, az esemAi??nyek kAi??zvetlen terAi??t a rendezAi?? vizuA?lisan eltA?volAi??tja, mAi??g a belehelyezett szemAi??ly szinte teljesen kitAi??lti a kAi??pet. A?gy egyfajta fluktuA?ciA? jellemzi a filmkAi??pet, amennyiben Nemes Jeles (illetve ErdAi??ly MA?tyA?s) kamerA?ja a holokausztra vonatkozA? objektAi??v, tA?rgyilagos A?brA?zolA?st szA?ksAi??gszerAi??en Saul szubjektAi??v, szAi??kAi??tett perspektAi??vA?jA?bA?l Ai??s a nAi??zAi?? szA?mA?ra ebbAi??l kibontakozA? Ai??rzAi??kelhetAi??sAi??g szintjAi??n valA?sAi??tja meg, mivel ai??za dolog Ai??s a dolog Ai??szlelete egy Ai??s ugyanaz [ai??i??] a kAi??pai???[1]. Deleuze a percepciA?t adott dolog egyoldalA? Ai??s szubjektAi??v megragadA?sakAi??nt Ai??rja le, ami A?genciA?t feltAi??telez, nevezetesen a beAi??rkezAi?? ingereket a befogadA? szelektA?lja Ai??s keretezi.[2] Bizonyos mAi??rtAi??kben reagA?l rA?juk, ekkor beszAi??lhetA?nk akciA?-kAi??prAi??l. A Saul fia esetAi??ben az esemAi??nyek sorozata azonban nem alakul akciA?-kAi??ppAi??, mivel a kAi??rnyezetbAi??l fakadA? permanens zaklatottsA?g (objektAi??v) A?llapottA? oldA?dik. Vagyis objektAi??v Ai??s szubjektAi??v Ai??szlelet folyamatos A?tmenetet kAi??peznek. A kAi??ptAi??pusok tA?rgyalA?sA?ra a kAi??sAi??bbiekben mAi??g visszatAi??rek.

Brody-Son-of-Saul-1200

A nAi??zAi?? tehA?t hiA?ba kerA?l szomatikusan kAi??zel a halA?ltA?borhoz, a fragmentA?lt optikai Ai??s auditAi??v (Deleuze-nAi??l op- Ai??s szon-) jelek rAi??vAi??n pusztA?n kAi??pzetei lehetnek a holokausztrA?l mint A?llapotrA?l. A direktor ebben az Ai??rtelemben jutott el a ai??ztA?volsA?g dialektizA?lA?sA?hozai???[3], vagyis a filmkAi??p instabilitA?sa a holokauszt mozgA?kAi??pi feldolgozA?sA?nak Ai??rvAi??nyes fA?kusztA?volsA?gA?ra, az esztAi??tikai megkAi??zelAi??thetAi??sAi??g fix pozAi??ciA?jA?ra kAi??rdez rA?. Didi-Hubermannal egyetAi??rtve mondhatjuk, hogy Nemes Jeles ezA?ltal kAi??pileg tA?llAi??p a rendezAi??s realizmusA?n[4], vagyis a direktor cAi??lja ebbAi??l kAi??vetkezAi??en nem a holokauszt minAi??l pontosabb, dokumentarista igAi??nyAi?? rekonstrukciA?ja, hanem a lA?tvA?ny fizikai korlA?tozA?sA?n keresztA?li elkAi??pzelhetAi??vAi?? tAi??tele. Ebben az Ai??rtelemben pedig nem tudja megkerA?lni a holokauszt absztrahA?lA?dA?sA?t. A mAi??lysAi??gAi??lessAi??g A?ltal megjelenAi??tett dialektizA?lt tA?volsA?gnA?l maradva: a radikA?lis kAi??zelsAi??g (konkrAi??t) egy ponton tA?volsA?gba (elvont) fordul, azaz Nemes Jeles a limitA?lt filmkAi??pet nyitja ki a tAi??ma egAi??szAi??re. A tAi??rtAi??net szintjAi??n ugyanezt tapasztaljuk. A Sonderkommando tagjai (ai??ztitkok tudA?iai???) a megsemmisAi??tAi??tA?bor A?zemszerAi?? mAi??kAi??dAi??sAi??be valA? tA?lzott bevonA?dA?suk okA?n vA?lnak teljesen kiA?resedett, embersAi??gA?ktAi??l elidegenedett gAi??pszerAi?? testekkAi??. EzA?ltal pedig nem sokban kA?lAi??nbAi??znek az A?ltaluk vonszolt holttestektAi??l. Erre utal Saul megjegyzAi??se: ai??zMA?r halottak vagyunk.ai??? A tAi??rtAi??net ezen mozzanatA?t, vagyis az Ai??rzelmi eltompulA?st ai??i?? mint lA?ttuk ai??i?? a film vizuA?lis reprezentA?ciA?ja, egAi??sz pontosan a mAi??lysAi??gAi??lessAi??gbAi??l fakadA? elbizonytalanAi??tA?s Ai??s a klausztrofA?b keretezAi??s kA?dolja.

VisszatAi??rve a nyitA?szekvenciA?hoz, a homA?lyos tA?j egyAi??rtelmAi??en a hiA?nyt, az optikai hozzA?fAi??rhetetlensAi??get jelenAi??ti meg. Ebbe Ai??rkezik meg Saul mint egyedA?li lA?tvA?ny, mint a filmkAi??p vizuA?lisan artikulA?lt komponense. MagyarA?n a filmi reprezentA?ciA? szinte kizA?rA?lag rA?, illetve a diffA?z hangokra, zAi??rejekre (op- Ai??s szon-jelekre) tA?maszkodik. EzAi??rt beszAi??lhetA?nk inkA?bb a Deleuze A?ltal definiA?lt tiszta audio-vizuA?lis szituA?ciA?rA?l http://fordonscenter.se/2018/02/11/seroquel-reviews-for-borderline-personality-disorder/ [5], annak ellenAi??re, hogy a film vizuA?lis Ai??rtelemben meglehetAi??sen szAi??ttagolt. Ennek megfelelAi??en a halA?ltA?bor, tehA?t a tAi??rtAi??net tere a kA?lAi??nbAi??zAi?? fizikai hatA?sok marginalizA?lt Ai??szleletAi??bAi??l, fragmentumaibA?l Ai??pA?l fel, ebbAi??l fakadA?an a rendezAi?? elkerA?li, hogy magA?t a holokausztot kelljen vizualizA?lnia. Helyette Saul lA?tvA?nyszerAi??sAi??gAi??t hangsA?lyozza a SonderkommandA?sok hA?tA?ra festett vAi??rAi??s X rAi??vAi??n. Jobban mondva Saul a deleuze-i paradigma Ai??rtelmAi??ben vA?lik lA?tvA?nnyA?, pontosabban a holokauszt op-jelAi??vAi??. TehA?t nem felfogja, hanem maga felAi?? hajlAi??tja a nAi??zAi??i tekintetet, valamint az esemAi??nyek, a tAi??rtAi??nAi??s terAi??t. Ezt A?gy Ai??rtem, hogy a nAi??zAi?? belekomponA?lA?sa Saul pozAi??ciA?jA?ba nem pusztA?n szubjektAi??v belehelyezAi??dAi??s, vagy szemlAi??lAi??dAi??s, hanem a nAi??zAi?? egyenesen tA?llA?t Saulon. A RAi??hrig GAi??za A?ltal megformA?lt karakter maga szolgA?l egyfajta fA?kuszA?lA? lencsekAi??nt, amely begyAi??jti a kAi??rnyezAi?? pokol perifAi??rikus esemAi??nyeit Ai??s azt a nAi??zAi?? felAi?? tA?krAi??zi. Azaz Saul nem szemlAi??lAi??je az esemAi??nyeknek, mivel ai??zinkA?bb regisztrA?l, semmint reagA?l.ai???[6] Ez az elbeszAi??lAi??stechnika ezAi??rt sem tekinthetAi?? percepciA?- vagy akciA?-kAi??pnek, hiszen a Sonderkommando tagjai (kA?lAi??nAi??sen Saul) nem Ai??rzAi??kelik az ipari precizitA?s formA?jA?t Ai??ltAi?? holokausztot. NyilvA?nvalA?an tisztA?ban vannak helyzetA?kkel, csupA?n arrA?l van szA?, hogy a percepciA?-kAi??p aktivitA?st implikA?l, amennyiben az Ai??rzAi??kelAi??s szAi??ri az ingereket Ai??s reagA?l rA?juk. A Saul fia szereplAi??i viszont ezzel Ai??pp ellentAi??tesen jA?rnak el, azaz nem a dologbA?l vonjA?k ki a szA?mukra fontos ingereket, hanem sajA?t magukat tA?volAi??tjA?k el a dologbA?l. Ennek kAi??vetkeztAi??ben helyettA?k a nAi??zAi?? ad szenzomotoros reakciA?t a lA?tottakra. EzAi??rt is mondhatjuk, hogy a szereplAi??kben kivA?ltott Ai??rzelmek helyett a nAi??zAi?? magA?t a halA?ltA?borban levAi??st mint korlA?tozott lA?tvA?nyt, optikai-auditAi??v helyzetet tapasztalja meg. Erre a kAi??zvetAi??tettsAi??gre utal Deleuze, amikor amatAi??r ai??zszAi??nAi??sz-mAi??diumokrA?lai??? beszAi??l.[7]

1401x788-Laszlo-Nemes-son-of-saul-review

PAi??ldakAi??nt emlAi??thetjA?k azt a jelentet is, amiben Saul egy rabbit keres a tAi??megben. Az Ai??sszefolyA? sokasA?g megkA?lAi??nbAi??ztethetetlen a filmkAi??p, vagyis a hA?ttAi??r homA?lyban hagyott textA?rA?jA?tA?l, ugyanakkor itt maga Saul is beleolvad a homogAi??n kAi??zegbe. A kamera szorosan a tarkA?jA?ra tapad, azonban tAi??bb nagyon erAi??s frontA?lis fAi??nyforrA?s miatt ugyanolyan sAi??tAi??tsAi??g lepi el, mint http://isentinel.biz/?p=13603 mindenkit. A karakterben ekkor mutatkozA? kAi??tsAi??gbeesAi??s nem a ai??i?? sikolyok, parancsszavak, lAi??vAi??sek zaja mentAi??n sejtetett ai??i?? mAi??szA?rlA?sra, hanem a rabbi hiA?nyA?ra vonatkozik. LA?tszA?lag tehA?t Saul tAi??rtAi??nete (a halott fiA? eltemetAi??se) Ai??s a kontextus kAi??zAi??tt nAi??mi feszA?ltsAi??get tapasztalhatunk. Mivel ekkor maga Saul is transzparenssAi?? vA?lik, zAi??mAi??ben a dekontextualizA?lt szon-jelek szervezik a jelenet terAi??t. A kAi??p Ai??s a hangsA?v aszinkron jellege azonban megbontja a film, pontosabban Saul tAi??rtAi??netAi??nek jelen idejAi??t, az ai??zitt Ai??s mostai??? Ai??rzetAi??t, Ai??s allegorikus szinten az emlAi??kezet elvont idejAi??be oldA?dik bele.

A kAi??zelsAi??g-tA?volsA?g kAi??rdAi??sessAi?? tAi??tele a reprezentA?ciA? szintjAi??n tehA?t analA?g Saul Ai??rzelemmentes automatizmusA?val, vagyis az ai??zinger Ai??s vA?lasz kAi??zAi??tti egyensA?ly megbomlA?saai???[8] rAi??vAi??n a Saul fiaAi?? tiszta optikai-auditAi??v kAi??pet valA?sAi??t meg. Fontos megjegyezni, hogy a direktor ezA?ltal nem misztifikA?lta a holokausztot, Ai??pp ellenkezAi??leg: Nemes Jeles a halA?lgyA?r hAi??tkAi??znapi esemAi??nyeit kAi??ppAi?? transzformA?lta, ami Ai??gy helyettesAi??ti, ezA?ltal pedig ai??i?? imaginA?rius szinten ai??i?? megteremti a nAi??zAi??ben annak realitA?sA?t, azaz ai??zkAi??pzelt Ai??s valA?sA?gos megkA?lAi??nbAi??ztethetetlenek lesznek.ai???[9] EzA?ltal a rendezAi?? minden dokumentarista intenciA?ja ellenAi??re a tAi??rtAi??net terAi??t a reA?lis-irreA?lis metszetAi??ben hatA?rozta meg. A kAi??pen tA?li absztrakciA?ra nyitott ai??i?? Didi-Huberman szavaival Ai??lve ai??i?? ai??zdokumentarista mesAi??tai???[10] kreA?lt a holokausztbA?l. Didi-Huberman azonban a filmi narratAi??va mAi??lyszerkezetAi??ben ragadja meg a Saul fia csodA?kra (Ai??s azok cA?folatA?ra) Ai??pA?lAi??, allegorikus elbeszAi??lAi??smA?djA?t, kezdve Saul kA?lvilA?got kizA?rA? monomA?niA?jA?tA?l, a hA?romszor felbukkanA? rabbi-figurA?n A?t, a haszid eredetmAi??toszt idAi??zAi?? folyA?ig. Noha meglA?tA?som szerint a film narratAi??v valA?szerAi??tlensAi??gAi??t ai??i?? a filmtAi??r vizuA?lis meghatA?rozhatatlansA?gA?n keresztA?l ai??i?? elsAi??sorban a formanyelvi eszkAi??zAi??k, pontosabban az op- Ai??s szon-jelek artikulA?ljA?k.

SaulFia_4K_FilmPhotos_14-feature-1600x900-c-default

Ennek kAi??vetkeztAi??ben Nemes Jeles elemeli Saul szubjektAi??v terAi??t a homA?lyban hagyott hA?ttAi??r valA?sA?gA?tA?l, Ai??s ai??zlebegAi??ai???[11] tAi??rkAi??nt a holokauszt, illetve a holokauszt kollektAi??v emlAi??kezetAi??nek idAi??-kAi??pAi??be[12] fordAi??tja A?t. A tAi??rtAi??net szintjAi??n, ha tagoltan is, de ehhez hasonlA?an megjelenik az idAi??beli elvonatkoztatA?s. Ahogy Saul cselekvAi??sAi??nek jelen ideje a halott temetAi??sAi??re, tehA?t a mA?ltra irA?nyul, a holttestek Ai??getAi??sAi??t lefotA?zA? rab (Pion IstvA?n) jelenete A?gy vonatkozik a jAi??vAi??re. Ez a szegmens azonban nem a kAi??zvetlen tA?lAi??lAi??s Ai??sztAi??nAi??t, hanem az emlAi??kezAi??s anyagi ellehetetlenAi??tAi??sAi??t tematizA?lja, illetve pontosan szAi??nre viszi a Nemes Jeles A?ltal megfogalmazott elbizonytalanAi??tA? lA?tA?smA?dot. A statikus beA?llAi??tA?sban megkomponA?lt jelenet a fAi??nykAi??pezAi??gAi??p A?tjA?t A?llA? fA?stAi??t mutatja, ami meggA?tolja, hogy az akciA? optikailag rAi??gzA?lhessen. Annak ellenAi??re, hogy ez a szegmens formanyelvi Ai??rtelemben megbontja a Saul fia A?brA?zolA?stechnikai koncepciA?jA?t[13], vAi??lemAi??nyem szerint megadja a kulcsot Nemes Jeles ars poeticA?jA?hoz. Ezek szerint a valA?s dokumentumokra Ai??pA?lAi?? rekonstrukciA?s tAi??rekvAi??st felA?lAi??rja a megAi??rAi??kAi??thetAi??sAi??g vizuA?lis akadA?lyozottsA?ga. A filmben alkalmazott reprezentA?ciA?s stratAi??giA?k voltakAi??pp szAi??tfeszAi??tik a realista megmutatA?s objektAi??v igAi??nyAi??t, Ai??s a formanyelv, a tAi??redAi??kes A?brA?zolA?s valA?sA?gkonstruA?lA? ereje valA?jA?ban a holokauszt ai??i?? mint tAi??rtAi??nelmi, kulturA?lis diskurzus ai??i?? diffA?z jellegAi??t reprezentA?lja. MA?s szA?val Nemes Jeles arrA?l tesz A?llAi??tA?st, hogy a holokausztot nem bizonyAi??tani kell, hanem elgondolhatA?vA? tenni. EbbAi??l kAi??vetkezik, hogy a tiszta optikai szituA?ciA? Ai??s a belAi??le kibomlA? emlAi??kezet, azaz a mentA?lis idAi??-kAi??p nem a dolgok vagy az akciA? kAi??zvetlen megmutatA?sA?ban gyAi??kereznek.

Az elAi??zAi?? pAi??ldA?bA?l vilA?gossA? vA?lt, hogy Nemes Jeles csak kiemelt esetekben hasznA?l statikus beA?llAi??tA?sokat, tehA?t a Saul fia alapvetAi??en nem a montA?zs rAi??vAi??n szintetizA?lja az idAi?? kAi??zvetett kAi??pAi??t, hanem a torz mozgA?son keresztA?l kAi??zvetlenA?l jelenAi??ti meg. Ez utA?bbi a kAi??zAi??ppont nAi??lkA?lisAi??g, illetve a megfigyelAi??si pont instabilitA?sa mentAi??n Ai??rhatA? le[14], vagyis a szAi??kAi??tett perspektAi??va, a tA?volsA?gok vizuA?lis egymA?sba oldA?sa, tehA?t a (torz) kAi??p rAi??vAi??n a film a fragmentumaiban lAi??tezAi?? holokausztot mint idAi??beli egysAi??get ragadja meg. Mint korA?bban utaltam rA?, a Saul fia Ai??pp ezen okok miatt tAi??bbet nyA?jt a puszta realista szemlAi??lAi??dAi??snAi??l. Didi-Huberman tulajdonkAi??ppen ugyanezt az optikai limitA?ciA?t vagy zaklatottsA?got Ai??rti a pA?nikkAi??p[15] alatt, magyarA?n az elmosA?dott kAi??p, a rohanA? kamera Ai??s az ebbAi??l adA?dA? megfigyelAi??s hiA?nya nem pontatlansA?g. EllenkezAi??leg: a kamera optikA?ja Ai??pp ezA?ltal Ai??lesedik ki olyannyira, hogy az akciA?n tA?li elvont egAi??szet ai??i?? Didi-Huberman szerint a fAi??lelmet ai??i?? is Ai??rzAi??kelhetAi??vAi?? tegye. Ennek tA?krAi??ben a Saul fia mind kAi??pi, mind tAi??rtAi??neti sAi??kon kimozdul a jelen idAi??bAi??l.

Nemes Jeles a direkt, rAi??sztvevAi?? filmezAi??s mA?dszerAi??vel Ai??l, azaz paradox mA?don az audiovizuA?lis formA?ba Ai??ntAi??tt A?brA?zolhatatlansA?gbA?l, tehA?t a mozgA?kAi??p vakfoltjain keresztA?l Ai??ri el a valA?sA?got. VAi??lemAi??nyem szerint ai??i?? minden dokumentarista autentikussA?ga ellenAi??re ai??i?? ebben A?ll a Saul fia megjelenAi??tAi?? ereje.



[1]Ai??Ai??Ai??Ai?? Deleuze, Gilles: A mozgA?s-kAi??p Ai??s hA?rom vA?ltozata. Metropolis, 1997/2. Ford. KovA?cs AndrA?s BA?lint.Ai??Ai?? (2016.04.26.)

[2]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo.

[3]Ai??Ai??Ai??Ai?? Didi-Huberman, Georges: TA?l a feketAi??n. Ford. ForgA?ch AndrA?s. Budapest, Jelenkor KiadA?, 2016. 24.

[4]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo.

[5]Ai??Ai??Ai??Ai?? Deleuze, Gilles: TA?l a mozgA?s-kAi??pen. In Az idAi??-kAi??p. Ford. KovA?cs AndrA?s BA?lint. Szerk. ZalA?n Vince. Palatinus, 2008.

[6]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo. 7.

[7]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo. 28.

[8]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo. 8.

[9]Ai??Ai??Ai??Ai?? Uo. 13.

[10]Ai??Ai?? Didi-Huberman, Georges: TA?l a feketAi??n. Ford. ForgA?ch AndrA?s. Budapest, Jelenkor KiadA?, 2016. 48.

[11]Ai??Ai?? Deleuze, Gilles: TA?l a mozgA?s-kAi??pen. In Az idAi??-kAi??p. Ford. KovA?cs AndrA?s BA?lint. Szerk. ZalA?n Vince. Palatinus, 2008. 10.

[12]Ai??Ai?? Deleuze terminusa. vAi??. uo. 25.

[13]Ai??Ai?? A rendezAi?? megenged magA?nak egy A?tAi??lezAi??st, amely sorA?n tisztA?n kivehetAi??vAi?? vA?lnak a hullahegyek, Ai??gy a kamera elsAi?? Ai??zben eltA?volodik SaultA?l.

http://www.blanketstories.net/order-lasuna-garlic-pills/ [14]Ai??Ai?? Deleuze, Gilles: TA?l a mozgA?s-kAi??pen. In Az idAi??-kAi??p. Ford. KovA?cs AndrA?s BA?lint. Szerk. ZalA?n Vince. Palatinus, 2008. 48.

[15]Ai??Ai?? Didi-Huberman, Georges: TA?l a feketAi??n. Ford. ForgA?ch AndrA?s. Budapest, Jelenkor KiadA?, 2016. 28.

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

Rendszeresen publikál filmkritikákat a KULTer.hu portálon és elvétve ír lemezkritikákat, valamint tudósításokat a prae.hu számára. Nagyra tartja Tarantino, Kubrick és Pálfi György munkáit. Kedveli a képregényeket, különösen Alan Moore és Frank Miller világát. Fő érdeklődési területe a Beatles és a hatvanas évek zenéje. Még keveset publikált a témában, de igyekszik. Ha minden áron könyvet akarna írni, hát erről.