Az afro-amerikaiak A?ltalA?nosan elterjedt Ai??s vA?ltozA? mAi??rtAi??kAi?? elnyomA?sA?nak szAi??gyenletes emlAi??kezete meglehetAi??sen szAi??les spektrumA? zsA?nerfilmes termAi??st eredmAi??nyezett a nAi??mafilmektAi??l napjainkig. A hetvenes Ai??vekbeli blaxploitation tAi??pusA? mozik, pAi??ldA?ul a Mandingo (Mandingo. Richard Fleischer, 1975) explicit agresszivitA?sa vagy Spike Lee az afro-amerikai identitA?s kulturA?lis, politikai helyzetAi??t vizsgA?lA? mAi??vei mind a tA?rsadalmi rehabilitA?ciA? jegyAi??ben fogantak. Viszont akadt olyan is, amely az Ai??rem mA?sik oldalA?t kAi??pviselte. Az Egy nemzet szA?letAi??se (The Birth of a Nation. D. W. Griffith, 1915) cAi??mAi?? rasszista, dAi??lpA?rti opus A?ta eltelt kAi??zel szA?z Ai??v alatt szinte az Ai??sszes nAi??zAi??pont, illetve aspektus vA?szonra kerA?lt. Ez azonban korA?ntsem jelenti azt, hogy a tAi??mA?t sikerA?lt kimerAi??tAi??en feldolgozni. Ai??pp ezAi??rt a kAi??zelmA?lt filmjeit szA?mba vAi??ve is talA?lunk jA? pA?rat, amelyek tA?rgyukhoz eltAi??rAi??en viszonyulva, de szintAi??n a tAi??rtAi??ntekkel prA?bA?lnak szembenAi??zni. ElAi??g, ha a Django elszabadulra (Django Unchained. Quentin Tarantino, 2012), a Lincolnra (Lincoln. Steven Spielberg, 2012) vagy a most tA?rgyalt filmA?nkre, a 12 Ai??v rabszolgasA?gra (12 Years a Slave. Steve McQueen, 2013) gondolunk.

A Django elszabadulban Tarantino a kAi??pregAi??nyesztAi??tika lobbanAi??kony karikatA?rA?ival tAi??ltAi??tte meg a mitologikus western megtorlA?s-tAi??rtAi??net kereteit, Ai??s ezA?ltal a nemzeti traumA?t szA?ndAi??koltan stilizA?lt miliAi??ben Ai??s dA?htAi??l forrA?, Ai??zes aranykAi??pAi??sek kAi??zAi??tt hAi??vta ki pA?rbajra. Ezt a tAi??rtAi??nelmi szAi??gyenfoltot az abszurd humor, illetve a popkultA?ra, de mindenekelAi??tt egy hAi??ssAi?? vA?lA? rabszolga viszonylag magA?nyos perspektAi??vA?jA?n keresztA?l tette lA?thatA?vA?. Steve McQueen harmadik rendezAi??se, a 12 Ai??v rabszolgasA?g szintAi??n a tA?rsadalmi terA?pia jegyAi??ben fogant. A brit szA?letAi??sAi?? direktor Ai??s a fAi??bb szerepekben feltAi??nAi?? honfitA?rsai ugyanolyan – ha nem nagyobb – Ai??rzAi??kenysAi??ggel nyA?lnak a tAi??mA?hoz, mint pAi??ldA?ul Spielberg didaktikus, tipikusan a korabeli amerikai (fehAi??r) vezetAi??s retorikA?jA?t tA?krAi??zAi?? tAi??rtAi??nelemleckAi??je, a Lincoln. A Solomon Northup memoA?rjA?t adaptA?lA? 12 Ai??v rabszolgasA?g forrA?shAi??sAi??ge okA?n mindent elkAi??vet, hogy tA?llAi??pjen a mA?lt szA?ksAi??gszerAi??en torzAi??tA? A?jracselekmAi??nyesAi??tAi??sAi??n Ai??s egy morA?lisan egyetemes szemszAi??gbAi??l tegye meg a tAi??rtAi??nelmi trauma feldolgozA?sA?hoz szA?ksAi??ges lAi??pAi??seket. AlapvetAi??en olyan kAi??rnyezetet Ai??s helyzetet tA?r elAi??nk, amely nem direkt mA?don Ai??tAi??li el az amerikai igazsA?gszolgA?ltatA?st, a korabeli jogrendszert vagy Ai??pp a mandingo-harcokon meggazdagodA? fehAi??rek A?zleteit, hanem a rabszolgasA?g kAi??rdAi??sAi??t lecsupaszAi??tja elnyomA?s Ai??s alA?vetettsAi??g jA?val A?ltalA?nosabb dualizmusA?ra. AnAi??lkA?l, hogy a rabszolgasA?g intAi??zmAi??nyAi??t mutatnA? be, illetve az azt lehetAi??vAi?? tAi??vAi?? kor dokumentumakAi??nt szolgA?lna, inkA?bb a kAi??t oldalon rAi??sztvevAi?? emberek sorsA?ra, a humA?numra gyakorolt hatA?sA?t reprezentA?lja.

MCDTWYE FS008

McQueen az eddigi nagyjA?tAi??kfilmjeitAi??l eltAi??rAi??, szokatlan stratAi??giA?t kAi??vet: sokkal jobban tAi??rekszik a nAi??zAi?? megnyerAi??sAi??re, mint kAi??t korA?bbi munkA?jA?ban (Ai??hsAi??g. Hunger, Steve McQueen, 2008; Shame - A szAi??gyentelen. Shame, Steve McQueen, 2011). A kAi??t emlAi??tett film statikus, nagy mAi??rtAi??kben A?llA?kAi??pekre tA?maszkodA? formanyelve szA?ndAi??koltan sarokba szorAi??totta magA?t az embert, fAi??hAi??sei Ai??gy ideolA?giai vagy szomatikus kAi??nyszerAi??sAi??gek szorAi??tA?jA?ban vergAi??dAi??, passzAi??v-agresszAi??v nem-cselekvAi??kkAi?? vA?ltak. MarginA?lis lA?tA?smA?djaik eleve meggA?toltak mindenfAi??le nAi??zAi??i empA?tiA?t, Ai??s azonosulA?st. BA?r a 12 Ai??v rabszolgasA?g szintAi??n a fAi??szereplAi?? Solomon (Chiwetel Ejiofort) figurA?jA?t, az esemAi??nyeket elszenvedAi?? szubjektum alaphelyzetAi??t Ai??s alA?rendeltsAi??gAi??t helyezi elAi??tAi??rbe, viszont Solomon abszolA?t alA?vetettsAi??ge mA?s, mint a kAi??t elAi??zAi?? – Michael Fassbender A?ltal alakAi??tott – karakterAi??. Az IRA harcosA?t sajA?t eszmAi??i, elvi meggyAi??zAi??dAi??se (Ai??hsAi??g), a jA?l szituA?lt felsAi??-kAi??zAi??posztA?lybeli fAi??rfit pedig sajA?t szexuA?lis kAi??sztetAi??sei ( http://poradnia.eu/buy-skunk-seeds-with-paypal/ Shame – A szAi??gyentelen) kAi??tik gA?zsba. Ezekben a filmekben a szellem Ai??s a test individuum felett gyakorolt elnyomA? hatalmA?rA?l van szA?, amely ilyenkAi??ppen eltAi??rAi?? korok (70-es Ai??vek, illetve 21. szA?zad) destruktAi??v ideolA?giai mintA?zatairA?l is mesAi??l.

MAi??g az Ai??hsAi??g Ai??s a Shame – A szAi??gyentelen fAi??szereplAi??it belsAi?? kAi??sztetAi??seik uraljA?k, addig Solomon kA?lsAi??, (fehAi??r) hatalom A?ltali alA?vetettsAi??gAi??t a puszta Ai??letAi??sztAi??n, az Ai??lethez, szabadsA?ghoz valA? emberi jogok megtagadA?sa eredmAi??nyezi. A 12 Ai??v rabszolgasA?g ugyanis egy szabad, Ai??szak-amerikai hegedAi??mAi??vAi??sz tAi??rtAi??nete, akit kAi??zAi??nsAi??ges rabszolga-kereskedAi??k egyszerAi??en elrabolnak, megfosztjA?k nevAi??tAi??l Ai??s szellemi, mAi??vAi??szi kAi??pessAi??geinek gyakorlA?sA?tA?l, egyszA?val identitA?sA?tA?l.

12.years.3

A fAi??hAi??st eleinte semmi mA?s nem vezAi??rli, mindent az A?ltala legegyszerAi??bben megfogalmazott, A?m leginkA?bb embert prA?bA?lA? tA?lAi??lAi??s Ai??rdekAi??ben tesz. A rabszolgaszA?llAi??tA? hajA?n felmerA?lAi?? lA?zadA?s lehetAi??sAi??gAi??t elutasAi??tja Ai??s igyekszik csendben meghA?zni magA?t. Viszont helyzetAi??be valA? lA?tszA?lagos beletAi??rAi??dAi??se ellenAi??re nem vA?lik passzAi??v figurA?vA?. Elfogadja A?j nevAi??t, de nem felejti el a rAi??git. Amint elkerA?l Ford http://ifnurcahyo.staff.mipa.uns.ac.id/2018/02/12/cialis-equivalente-generico/ gazda (Benedict Cumberbatch) birtokA?rA?l Eppshez (Michael Fassbender), megkAi??sAi??rel segAi??tsAi??gkAi??rAi?? levelet Ai??rni szeretteinek, Ai??gy maga az Ai??rA?s az ellenA?llA? intellektus, a csalA?dja pedig a civilizA?lt vilA?gba vetett hit szimbA?lumA?vA? vA?lik. A hegedAi?? – melyet FordtA?l kapott embersAi??ge, tisztelete jelekAi??nt – ugyanA?gy a csalA?d Ai??s a mAi??ltA?sA?g elvA?laszthatatlan jelAi??lAi??je lesz (bele is vAi??si hozzA?tartozA?i nevAi??t a hegedAi??be). EzekbAi??l a komponensekbAi??l (nAi??v, csalA?d, szellem) A?ll Ai??ssze a szubjektum, amit Northup – a tA?lAi??lAi??s jegyAi??ben – igyekszik felszAi??nen tartani. Solomon tehA?t individuA?lisan prA?bA?l meg lA?zadni, nem pedig tAi??nylegesen. A dramaturgia ennek megfelelAi??en az Ai?? egyAi??ni lA?tA?smA?djA?n keresztA?l valA?sul meg (elrablA?sakor a sAi??tAi??tzA?rkA?ban McQueen erAi??s fAi??nnyel emeli ki a szerencsAi??tlen fAi??rfit, Patsy megkorbA?csolA?sakor vagy a temetAi??skor pedig premier plA?nokkal.) Mindezt anAi??lkA?l, hogy egy percre is demagA?ggA? vA?lna, hiszen McQueen Solomon figurA?ja rAi??vAi??n terjeszti ki a dehumanizA?lt elnyomA?s toposzA?t a kAi??zAi??ssAi??gre. Solomon szociA?lis Ai??rtelemben ambivalens, mivel intelligenciA?ja Ai??s tartA?sa rAi??vAi??n egyfelAi??l elhatA?rolA?dik a rA?erAi??ltetett rabszolgaszereptAi??l Ai??s Ai??gy sorstA?rsaitA?l is, mA?sfelAi??l pedig fokozatosan rAi??szAi??vAi?? vA?lik ennek a csoportnak, amit a tA?rsuk temetAi??sAi??t kAi??vetAi?? kAi??zAi??s Ai??neklAi??s tesz egyAi??rtelmAi??vAi??.

Az egyAi??ni nAi??zAi??pont a kAi??pi megjelenAi??tAi??sben is tetten Ai??rhetAi??. A hosszan kitartott nagytotA?lok ezA?ttal is szerepet kapnak, de sokkal visszafogottabban hasznA?lja Ai??ket McQueen, mint a korA?bbi alkotA?saiban, a hangsA?ly pedig – fAi??leg a film elejAi??n – a rabsA?g A?ltal leszAi??kAi??tett terekre helyezAi??dik. A plA?nmAi??retek Ai??s a kontrasztos fAi??nykezelAi??s a szemAi??lyessAi??g Ai??lmAi??nyAi??t adjA?k vissza (pl. szuperkAi??zeli a hegedAi??rAi??l vagy a rabszolgaszA?llAi??tA? hajA? csakis premier plA?nban lA?thatA? lapA?tjai). A rendezAi??tAi??l szokatlan mA?don igen feszes, flashbackekre Ai??s pA?rhuzamos montA?zsra Ai??pAi??tett expozAi??ciA?t kapunk, amely a fix nAi??zAi??pontA?, egyszerAi?? csalA?di helyzetkAi??pek Ai??s Solomon elrablA?sA?nak korbA?csA?tAi??sszerAi??en pergAi??re vA?gott, felkavarA? szekvenciA?ja kAi??zAi??tt vA?ltakozik. McQueen hatA?sosan http://issykkul.univerpress.com/2018/02/13/maxalt-price-south-africa/ elkerA?li a vizuA?lis eufemizmust Ai??s nem fukarkodik a brutalitA?s naturalisztikus, hosszan kitartott kAi??peivel. A?gy a film realizmusA?t erAi??sAi??tik az olyan egysnittes, kiemelt jelenetek, mint pAi??ldA?ul Solomon felakasztA?sa, amikor a fAi??hAi??sbe szA? szerint erAi??szakkal belefojtjA?k a szA?t, a narrA?ciA? lehetAi??sAi??gAi??t. A?tvitt Ai??rtelemben pedig a rabszolgasA?g tAi??rtAi??nelmi narratAi??vjA?nak feketAi??k A?ltali lAi??trehozA?sA?t, vAi??gsAi?? soron szuverenitA?sukat vitatja el a jelenet. Ekkor csupA?n a jA?tszadozA? gyerekek hangjA?val – az A?ltetvAi??ny valA?sA?gA?val – kevert fuldoklA?s, az individuum halA?ltusA?ja – az elbeszAi??lhetAi??sAi??g kudarca – hallhatA?.

12.years.4

A kAi??pkeret a nyitA? kompozAi??ciA?ban az Ai??sszeterelt rabszolgA?k faltA?l falig terjedAi??, agresszAi??ven homogenizA?lt csoportjA?t fogja kAi??zre, de a kAi??sAi??bbiek sorA?n Solomon lAi??rai portrAi??i olykor megszakAi??tjA?k a dokumentarista igAi??nnyel bemutatott, kommentA?rfosztott helyzeteket. McQueen reflektA?l az interpretA?ltsA?g tAi??rvAi??nyszerAi?? korlA?taira, illetve a tA?rsadalmi pszichAi?? Ai??s a tAi??rtAi??nelmi traumA?k lassan varasodA? viszonyA?ra. KAi??t beA?llAi??tA?s is szerepel a filmben, melyek sorA?n Solomon megviselt arccal, vAi??gsAi?? kilA?tA?stalansA?gA?ban kinAi??z a kAi??pkereten tA?lra, a kAi??zAi??nsAi??gre. Egy Ai??zben pedig – mivel Ai??pp elhantoljA?k egyik tA?rsukat – egy lapA?t fAi??ldet dob a kamera, vagyis a tAi??rtAi??nelmi tA?vlat biztonsA?gA?ban A?lAi?? nAi??zAi?? objektAi??vnek vAi??lt, kA?lAi??nfAi??le retorikai rAi??tegek alA? temetett perspektAi??vA?jA?ra. Ezek a mozzanatok arra utalnak, hogy – mikAi??nt a holokausztrA?l – a rabszolgatartA?srA?l is kizA?rA?lag a tA?lAi??lAi??k beszA?molA?i lehetnek autentikusak. (MA?s kAi??rdAi??s, hogy az emlAi??kiratokbA?l kAi??szA?lt film milyen mAi??rtAi??kben kAi??pes a valA?sA?g szikA?r A?brA?zolA?sA?ra, ugyanis a Northup hazatAi??rAi??se utA?n egy Ai??vvel megAi??rAi??kAi??tett tortA?ra mA?r Ai??nmagA?ban egy cselekmAi??nyesAi??tAi??s, tehA?t az ebbAi??l kAi??szA?lt film tAi??rtAi??nete kAi??tszeres kAi??zvetAi??tettsAi??gen esik A?t.)

McQueen mAi??ly moralizA?lA?s, kAi??nosan tA?lnyA?jtott hegyi beszAi??dek helyett inkA?bb okosan csak a reprezentA?ciA?ra, megmutatA?sra tAi??rekszik, hiszen a lA?tvA?ny A?hatatlanul kivA?ltja minden (jA?Ai??rzAi??sAi??) nAi??zAi??bAi??l a kellAi?? emA?ciA?t. Ugyanakkor nem dolgozik vAi??gletes fekete-fehAi??r kontrasztokkal, egyszerAi?? jA?k-rosszak szereposztA?sokkal sem. PAi??ldA?ul a Benedict Cumberbatch A?ltal megformA?lt embersAi??ges gazda (Ford) a lehetAi??sAi??gekhez mAi??rten tAi??rAi??dik rabszolgA?ival. A film cinikus felhangjA?t erAi??sAi??tve azonban mAi??g Ai?? sem annyira filantrA?p, hogy ne szabadulna meg tAi??lA?k rAi??gtAi??n, amint anyagi helyzete A?gy kAi??vA?nja. (A film azt a tAi??rtAi??neti idAi??szakot A?brA?zolja, amikor a feketAi??k mAi??g mentoraik szemAi??ben is csupA?n rabszolgA?nak szA?mAi??tottak, Ai??s pontosan a permanens lAi??tbizonytalansA?g, illetAi??leg a teljes mAi??rtAi??kAi?? kiszolgA?ltatottsA?g miatt vA?lik ez a korszak a civilizA?lt vilA?g egyik legrAi??misztAi??bb idAi??szakA?vA?.) Az elnyomA?s tehA?t konstans, mindAi??ssze a mAi??rtAi??ke vA?ltozA?, Ai??s erre idAi??vel Solomon is rA?dAi??bben. A FordtA?l ajA?ndAi??kba kapott hegedAi?? elpattanA? hA?rja nagyon hatA?sos szimbA?lumA?vA? vA?lik annak a mAi??lysAi??ges kiA?brA?ndultsA?gnak, amely a kultA?rA?jA?t Ai??nkAi??nt vagy kAi??nyszerbAi??l levedlAi?? emberisAi??g spontA?n barbarizmusA?nak megtapasztalA?sA?bA?l ered. A 12 Ai??v rabszolgasA?g hemzseg az ehhez hasonlA?, nem tolakodA? vizuA?lis szimbA?lumoktA?l, hozzA?teszem, nagyon helyesen. Ilyen pAi??ldA?ul a Solomon A?ltal faragott mAi??kAi??dAi??skAi??ptelen toll, vagy a megkorbA?csolt lA?ny lA?ba elAi??tt porban heverAi?? fehAi??r szappan.

12.years.5

McQueen bravA?rosan kerA?li el az Ai??rzelmek unalmas, egyoldalA? szA?jbarA?gA?sA?t. PA?r momentumot – pAi??ldA?ul a tAi??rtAi??net megoldA?sA?t, Solomon hazatAi??rAi??sAi??t – giccskAi??zeli mA?don A?brA?zolja ugyan, de szAi??nAi??szei egytAi??l egyig McQueen segAi??tsAi??gAi??re vannak abban, hogy a 12 Ai??v rabszolgasA?g Ai??sszessAi??gAi??ben ne csak egy Oscar-dAi??jra doppingolt, manipulatAi??v Ai??rzelgAi??ssAi??ggel operA?lA? film legyen. Chiwetel Ejiofort (Solomon) remek munkA?t vAi??gez, Lupita Nyongo (Patsey) hA?sbavA?gA?an hiteles az agyonkAi??nzott lA?ny szerepAi??ben, de a prAi??met nA?lam mAi??gis Michael Fassbender (Edwin Epps) minden mAi??rce szerint undorAi??tA? figurA?ja vitte. Az A?ltala megformA?lt A?ltetvAi??nyes karaktere mAi??g akkor is taszAi??tA?an fAi??lelmetes, amikor rAi??szegen, primitAi??v nihilizmusba sA?llyedve mered maga elAi??, mikAi??zben a neje ostorozza, amiAi??rt Patseyt szereti. KAi??nnyAi?? lenne kijelenteni, hogy egy ilyen velejAi??ig redneck fazont pofonegyszerAi?? eljA?tszani, csakhogy Fassbender aprA?nkAi??nt gyalulja tragikus Ai??rA?lttAi?? a figurA?t, akinek vAi??gA?l olyannyira agyA?ra megy a rabszolgahajcsA?r-szerep Ai??s veszik el Ai??nmagA?ban, hogy mAi??g a szerelmAi??t is kAi??pes – kis hAi??jA?n – halA?lra korbA?csolni. Nem kAi??rdAi??s, hogy ez az alakAi??tA?s lazA?n tA?lszA?rnyalja Fassbender korA?bbi, McQueen munkA?iban nyA?jtott teljesAi??tmAi??nyeit.

A szAi??nAi??szeknek hA?la, a mozi elejAi??tAi??l vAi??gAi??ig feszA?lt figyelmet generA?l, egyA?ltalA?n nem laposodik el vagy lA?ncolja oda magA?t tehetetlen Ai??s semmitmondA? mAi??vAi??szieskedAi?? kAi??zhelyekhez. BA?r kevAi??ssAi?? meglepAi?? mA?don az Ai??sszes kAi??telezAi?? kellAi??k elAi??kerA?l (gyapotfAi??ld, korbA?csolA?s, nemi erAi??szak), de mivel egymA?st Ai??rik a lebilincselAi?? alakAi??tA?sok, mAi??g azt is elnAi??zzA?k neki, hogy lAi??nyegAi??ben semmi radikA?lisan A?jat nem mond a rabszolgasA?g tortA?rA?jA?rA?l. Nem is ez McQueen (Ai??s Solomon) szA?ndAi??ka: a 12 Ai??v rabszolgasA?g - mainstream hangjA?val egyA?tt – megkerA?lhetetlenA?l autentikus emlAi??kezethelykAi??nt funkcionA?l, Ai??s mint ilyen, erAi??sen faktuA?lis, szembesAi??tAi?? alapA?llA?sa rAi??vAi??n felszAi??nen tartja a tA?rsadalmi felelAi??ssAi??g mindenkori problAi??mA?jA?t. Nem vA?daskodik – fAi??ni hagy minket a sajA?t levA?nkben.

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

Rendszeresen publikál filmkritikákat a KULTer.hu portálon és elvétve ír lemezkritikákat, valamint tudósításokat a prae.hu számára. Nagyra tartja Tarantino, Kubrick és Pálfi György munkáit. Kedveli a képregényeket, különösen Alan Moore és Frank Miller világát. Fő érdeklődési területe a Beatles és a hatvanas évek zenéje. Még keveset publikált a témában, de igyekszik. Ha minden áron könyvet akarna írni, hát erről.