OktA?ber 3-A?n mutattA?k be az Ai??rAi??kmozgA? FilmmA?zeumban a Metropolis legA?jabb, Robert Altmannak szentelt szA?mA?t, http://arveeproject.com/?p=44000 mely elsAi??sorban az 1970-es Ai??vekben kAi??szA?lt filmjeire koncentrA?l, a kritikai gyakorlatnak megfelelAi??en. A szerzAi??rAi??l PA?pai Zsolt, RAi??z AndrA?s Ai??s SoA?s TamA?s beszAi??lgettek, a moderA?tor Varga BalA?zs volt. Az esemAi??nyen kAi??szA?lt hangfelvAi??telt az alA?bbi ikonra kattintva hallgathatjA?k meg:

metropolis

metro_altman_lapbem

PA?pai Zsolt filmtAi??rtAi??nAi??sz, akinek Ai??rA?sa az A?j szA?mban http://uydusistemleriumraniye.ymsayfam.com/over-the-counter-nasonex-alternative/ olvashatA?, Altman kapcsA?n elsAi??sorban a tAi??bbi rendezAi??re gyakorolt kAi??zvetlen Ai??s kAi??zvetett hatA?sokat emelte ki. A szerzAi??t azAi??rt tartja kA?lAi??nlegesnek, mert filmjeiben A?gy valA?sul meg a mAi??fajisA?g tagadA?sa, hogy az egyes alkotA?sok egyszerre tAi??bb, egymA?ssal Ai??sszeegyeztethetetlennek tAi??nAi?? mAi??faj jegyeit is felmutatjA?k. Emellett egy mA?sik, szintAi??n a modernsAi??gre utalA? stAi??luselem a narrA?ciA? Ai??sszetettsAi??ge, az egyetlen ai??znagyai??? narratAi??va tagadA?sa is.

RAi??z AndrA?s filmesztAi??ta szA?mA?ra Altman neve az eredetisAi??g Ai??s a minAi??sAi??g zA?logA?vA? vA?lt ai??i?? Ai??ppen ezAi??rt nem Ai??rA?l neki, hogy a lap szinte kizA?rA?lag a 70-es Ai??vekben kAi??szA?lt filmekkel foglalkozik. Szerinte ugyanis Altman a kAi??sAi??bbiekben is kivA?lA? mAi??veket alkotott, melyek csupA?n a ai??zhollywoodi fenegyerekekai??? (mint Spielberg, Coppola, de Palma) monumentA?lis kasszasikerei (pl. CA?pa) miatt szorultak hA?ttAi??rbe. Kiemelte tovA?bbA?, hogy a rendezAi?? A?gy rombolja le az amerikai mAi??toszokat, hogy kAi??zben nem veszi magA?ra a mindentudA?s A?larcA?t, hanem a provokatAi??v hangnem Ai??s az irA?nia dacA?ra finom Ai??rzAi??kenysAi??grAi??l tesz tanA?bizonysA?got. RAi??z AndrA?s tovA?bbA? kitAi??rt a tAi??bb szA?lon futA? narrA?ciA?ra, aminek kAi??vetkeztAi??ben tulajdonkAi??ppen a fAi??szereplAi?? helye betAi??ltetlen marad, nagymAi??rtAi??kben megnehezAi??tve a nAi??zAi??i azonosulA?st ai??i?? ami korA?bban egy hollywoodi filmben elkAi??pzelhetetlen lett volna.

A mA?sik szerzAi??, aki cikket Ai??rt AltmanrA?l http://www.ukulele-smuk.com/?p=7857 a Metropolis szA?mA?ra, SoA?s TamA?s, azt tartja kA?lAi??nAi??sen Ai??rdekesnek a rendezAi??ben, ahogyan az a sajA?t szA?ja Ai??ze szerintire alakAi??tja az alapanyagot ai??i?? legyen az irodalmi alkotA?s vagy forgatA?kAi??nyv. Asgy gondolja, hogy a fiatalabb korosztA?ly szA?mra Altman filmjei egy olyan alternatAi??v elbeszAi??lAi??smA?dot mutathatnak meg, mely radikA?lisan szemben A?ll a hollywoodi hagyomA?nyokkal. A klasszikus elbeszAi??lAi??filmeken szocializA?lA?dott korosztA?ly Ai??gy rA?dAi??bbenhet arra, hogy a tAi??rtAi??netmesAi??lAi??snek nem csupA?n egyetlen lehetsAi??ges mA?dja van, valamint hogy a mAi??faji keretek tiszteletben tartA?sa nem felrA?ghatatlan szabA?ly.

http://www.youtube.com/watch?v=rcp8xjaFfb8

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

A Szegedi Tudományegyetem végzős kommunikáció-magyar szakos hallgatója vagyok. A filmelméti és filmtörténeti speciális képzésen 2008-ban végeztem. Érdeklődésem középpontjában az adaptáció, a narratológia, illetve a vizuális kultúra áll.

4 Responses

  1. Gollowitzer Dia

    Örülünk, hogy örülsz :-)
    Ebből a továbbiakban szeretnénk gyakorlatot csinálni, szóval aki hallja, adja át!

    Válasz