HA?sz Ai??v mA?lva ai??i?? egy rAi??gi-A?j fesztivA?l dilemmA?i. Mediawave 2010

A?llAi??tA?lag SzombathelyrAi??l szA?rmazik Leopold Bloom, Joyce UlysessAi??nek fAi??hAi??se, rA?adA?sul a vA?ros fAi??terAi??n talA?lhatA? egy hA?z, ami a 19. szA?zadban egy bizonyos Blum csalA?d tulajdona volt. Azt, hogy mikAi??nt kerA?lt a messzi Dublinba ennek a szombathelyi csalA?dnak valamely sarja, nem tudjuk, az viszont tAi??ny, hogy a Mediawave GyAi??rbAi??l ai??i?? egyfajta Ai??nkAi??ntes szA?mAi??zetAi??s kAi??vetAi??en ai??i?? Szombathelyre kAi??ltAi??zAi??tt. A helyszAi??nvA?ltoztatA?s mindenkAi??ppen megrA?zkA?dtatA?st jelent a fesztivA?lnak, de sok tekintetben magA?ban hordozza a megA?julA?s lehetAi??sAi??gAi??t. Asj helyszAi??nen egy rAi??gi fesztivA?l: elemzAi??s Ai??s kAi??rkAi??p a legjobb filmekrAi??l.

mw_plakat_vertikalis3(1)

A filmprogramot Ai??s a Passport Control workshopok rAi??sztvevAi??it elnAi??zve az bebizonyosodott, hogy NovoszibirszkbAi??l vagy PA?rizsbA?l nAi??zve a GyAi??r Ai??s Szombathely kAi??zAi??tt lAi??vAi?? kb. 100 km-es tA?volsA?g teljesen lAi??nyegtelen. A Mediawave-en Ai??vek A?ta annak ellenAi??re erAi??s a filmes felhozatal, hogy http://fgaspari.com.br/?p=7041 a szervezAi??knek (talA?n tA?l) sok energiA?ja megy el az egyAi??b irA?nyA? esemAi??nyek tetAi?? alA? hozA?sA?ra. A szAi??les nemzetkAi??zi merAi??tAi??snek kAi??szAi??nhetAi??en (Ai??vente tAi??bb mint ezer filmbAi??l vA?logatjA?k ki a vetAi??tAi??sre kerA?lAi?? 50-100-at) mA?s fesztivA?lokhoz kAi??pest sokkal ritkA?bban Ai??rezzA?k, hogy nAi??zhetetlen fAi??rcmunkA?kat kell vAi??gigszenvednA?nk ai??i?? bA?r egy-kAi??t baki persze mindig becsA?szik. A Mediawave Ai??vek A?ta azon a hatA?ron van, hogy csupA?n nAi??hA?ny lAi??pAi??st kellene tennie annak Ai??rdekAi??ben, hogy tA?llendA?lve jelenlegi keretein rangos, kategA?riA?jA?ban (alternatAi??v, elsAi??sorban rAi??vid-, kAi??sAi??rleti- Ai??s dokumentumfilmekre specializA?lA?dott rendezvAi??ny) nemzetkAi??zi szinten szA?mon tartott filmes fesztivA?llA? nAi??je ki magA?t. Ez alapvetAi??en helyszAi??nfA?ggetlen kAi??rdAi??s, elsAi??sorban a szervezAi??k abbAi??li dAi??ntAi??sAi??n mA?lik, hogy el akarnak-e kAi??telezAi??dni mAi??g hatA?rozottabban a filmek mellett.

A programok http://bgcustom.com/ponstel-250-mg-price/ lA?togatottsA?ga sokkal inkA?bb helyszAi??nhez kapcsolhatA? problAi??ma, Ai??s ennek kapcsA?n egyelAi??re az lA?tszik, hogy a kAi??t vA?ros kAi??zAi??tti tA?volsA?g elsAi??sorban fejben dAi??l el: a PestrAi??l Ai??rkezett kritikusokkal, filmesekkel, szakemberekkel folytatott beszAi??lgetAi??sekben rendre elAi??jAi??tt a problAi??ma, a sokezer kilomAi??terrAi??l Ai??rkezetteket viszont ez nem foglalkoztatta. GyAi??rben pedig termAi??szetesen kAi??t Ai??vtized alatt erAi??s helyi beA?gyazottsA?ga lett a rendezvAi??nynek, ami Szombathelyen mAi??g hiA?nyzik. A?m az mA?r a fesztivA?l hete alatt folyamatosan emelkedAi?? nAi??zAi??szA?mokon is lA?tszott, hogy idAi??vel a szombathelyieket is meg lehet szA?lAi??tani ai??i?? pAi??ntek este vAi??gA?l Gil Scott-Heron mA?r az egAi??sz fAi??teret megtAi??ltAi??tte. Filmes helyszAi??nek szempontjA?bA?l pedig Szombathely magasan veri GyAi??rt, a Savaria mozi nagy- Ai??s kisterme vAi??gre kifogA?stalan vetAi??tAi??si Ai??s nAi??zAi??si kAi??rA?lmAi??nyeket biztosAi??t.

mediawave2010

A filmkAi??nA?latban az utA?bbi Ai??vekben egyre hangsA?lyosabban jelentek meg a jA?tAi??kfilmek, amelyek kAi??zAi??tt tAi??bbsAi??gben vannak a valamilyen szempontbA?l kA?lAi??nleges, A?ltalA?ban mifelAi??nk mozikba nem kerA?lAi?? alkotA?sok. EbbAi??l a kategA?riA?bA?l ki kell emelni a fesztivA?lon a kAi??sAi??rletifilm kategA?riA?ban indAi??tott, de jA?tAi??kfilmes idAi??tartamA? legA?jabb Greenaway filmet, mely az utA?bbi Ai??vek egyik legizgalmasabb intellektuA?lis kalandja ai??i?? valA?jA?ban egy mAi??vAi??szettAi??rtAi??neti thrillerrAi??l van szA?. A hagyomA?nyos mozit mA?r Ai??vekkel ezelAi??tt eltemetAi??, Ai??s azA?ta kA?lAi??nbAi??zAi?? kAi??sAi??rleti, hatA?rA?tlAi??pAi?? projektekkel foglakozA? Greenaway Rembrandt leghAi??resebb festmAi??nyAi??t, az Ai??jjeli Ai??rjA?ratot kutatja. A brit rendezAi?? ugyanis A?gy vAi??li, hogy az elmA?lt kAi??t Ai??vszA?zadban a textuA?lis kultA?ra uralmA?nak hatA?sA?ra annyira elszegAi??nyesedett vizuA?lis tudA?sunk, hogy kAi??ptelenek vagyunk megAi??rteni a komplex vizuA?lis informA?ciA?kat ai??i?? Ai?? ebben nyA?jt segAi??tsAi??get, Ai??s a kAi??pen lA?thatA? gondosan elhelyezett nyomok Ai??rtelmezAi??se rAi??vAi??n egy gyilkossA?ggal jA?rA? Ai??sszeeskA?vAi??sre derAi??t fAi??nyt. BA?r a szakemberek szerint nAi??hol meredek kAi??vetkeztetAi??seket von le, mA?sszor meg hazardAi??roz, a Rembrandtai??i??s Jai??i??Accuse…! (Ai??jjeli Ai??rjA?rat) mindenkAi??ppen az utA?bbi Ai??vek egyik kiemelkedAi?? alkotA?sa: a Greenaway-re jellemzAi?? bonyolult, sok rAi??tegAi??, egymA?sra montAi??rozott kAi??pek, feliratok Ai??s diagramok erdejAi??ben kell eligazodnunk, Ai??s egyszerre kell a bemutatott nyomozA?st, valamint az ehhez alkalmazott komplex vizuA?lis megoldA?sokat nyomon kAi??vetnA?nk.

http://www.youtube.com/watch?v=ZSAg5EqgiMI

A jA?tAi??kfilmprogramban kAi??t nagyon hasonlA? film szerepelt, rA?adA?sul egyikA?k (szerintem teljesen Ai??rthetetlen mA?don) fAi??dAi??jat nyert a nAi??hA?ny hete befejezAi??dAi??tt Titanicon. A holland A bAi??rAi??n is A?thatol (Kan door huid heen) hAi??snAi??je egy pizzafutA?r A?ltal elkAi??vetett, de komoly kAi??vetkezmAi??nyek nAi??lkA?li gyilkossA?gkAi??sAi??rlet Ai??s egy szerelmi csalA?dA?s kettAi??s traumA?ja utA?n egy lerobbant vidAi??ki hA?zat vA?sA?rol, a vilA?gtA?l valA? visszavonulA?s cAi??ljA?bA?l. Az ezutA?n kAi??vetkezAi?? mA?sfAi??l A?rA?ban a hA?z felA?jAi??tA?sA?val kaotikusan, rendszertelenA?l bAi??belAi??dAi?? nAi?? modoros szenvelgAi??seit nAi??zhetjA?k vAi??gig: Esther Rots rendezAi??nAi?? az Ai??ntetszelgAi?? eurA?pai mAi??vAi??szfilm minden olyan klisAi??jAi??t felvonultatja, amelynek kAi??szAi??nhetAi??en ezek az alkotA?sok elvesztettAi??k nAi??zAi??iket.

http://www.youtube.com/watch?v=jomMVK2skw0&feature=related

EnnAi??l viszont nagysA?grendekkel jobb a film ai??ztestvAi??rdarabjaai???: az Ai??r-holland koprodukciA? (Semmit magamrA?l, Nothing Personal, r. Urszula Antoniak) kAi??zAi??ppontjA?ban ugyancsak egy pA?rjA?t vesztett fiatal nAi?? A?ll, aki erre reakciA?kAi??nt ugyancsak a visszavonulA?st vA?lasztja. Ez a lA?ny viszont radikA?lisabb megoldA?shoz folyamodik: egy hA?tizsA?kkal Ai??s sA?torral jA?rja az esAi??A?ztatta Ai??r dombvidAi??ket. Egy elhagyatott hA?znA?l kAi??t ki, amelynek egyedA?lA?llA? idAi??s lakA?ja (Stephen Rea visszafogott, remek alakAi??tA?sa) kerti- Ai??s hA?zimunkA?Ai??rt cserAi??be Ai??telt ajA?nl. A kiAi??hezett, lelkileg megviselt hAi??snAi?? csak azzal a feltAi??tellel megy bele az A?zletbe, ha semmi szemAi??lyes kAi??rdAi??srAi??l nem esik szA? kAi??zAi??ttA?k, ha Ai??t nem kAi??rdezik, Ai??s nem kell a mA?sik szenvelgAi??seit hallgassa. Ez az alapszituA?ciA? menti meg a filmet mindattA?l a kAi??nos gyAi??trAi??dAi??stAi??l, ami az elAi??zAi?? filmet tAi??nkrevA?gta: itt azt kAi??vethetjA?k vAi??gig, hogy ez a kAi??t zA?rkA?zott ember az Ai??nmaguk A?ltal felA?llAi??tott merev kereteken belA?l hogyan kerA?l megismerAi??s nAi??lkA?l kAi??zelebb egymA?shoz. Az egAi??sz filmnek az a legnagyobb erAi??nye, hogy az Ai??rzelmi tAi??rtAi??nAi??seket nem direkt mA?don, hanem a mindennapi cselekvAi??sek leheletfinom A?talakulA?sai rAi??vAi??n mutatja be.

http://www.youtube.com/watch?v=PuNxINUR-R0

TAi??kAi??letesen megkomponA?lt hiA?nydramaturgiA?val dolgozik a jA?tAi??kfilmes program romA?n alkotA?sa, a CinePAi??csen tavaly mA?r vetAi??tett A mA?sik Irina. Fiatal pA?r mindennapjaiba nyerA?nk betekintAi??st, bevA?sA?rlA?kAi??zpontban Ai??jjeliAi??r a fAi??rfi, a nAi?? pedig cAi??gAi??tAi??l hA?rom hA?napos kairA?i kikA?ldetAi??st kap. A filmnek az a kA?lAi??nlegessAi??ge, hogy rendkAi??vA?l kevAi??s informA?ciA?val rendelkezA?nk, se narrA?ciA?, se dramaturgiai fogA?sok nem segAi??tenek bennA?nket abban, hogy pontosan megA?llapAi??tsuk, mi az alapszituA?ciA?, melyek a lAi??nyeges viszonyok. Kicsit a francia Claire Denis stAi??lusA?hoz hasonlA?an az az Ai??rzAi??sA?nk, hogy nem elsAi??dlegesen nAi??zAi?? szA?mA?ra konstruA?lt tAi??rtAi??netet lA?tunk, hanem az aprA? jelekbAi??l kell kinyernA?nk az informA?ciA?morzsA?kat. Amint az vA?rhatA?, a fordulatot a tAi??rtAi??netben a kairA?i kA?ldetAi??s jelenti, a tAi??rtAi??net drA?maisA?ga azonban abbA?l szA?rmazik, hogy a fAi??hAi??s nem veszi Ai??szre a felesAi??gAi??ben vAi??gbement vA?ltozA?sokat. InformA?ciA?-, szeretet- Ai??s bizalomhiA?nyrA?l szA?l ez a megdAi??bbentAi??, rendkAi??vA?l egyszerAi??en elmesAi??lt tAi??rtAi??net, ami egyszerre hordozza a kortA?rs romA?n filmtAi??l megszokott elemek nAi??melyikAi??t, Ai??s vA?ltoztat rajtuk valamelyest. A kAi??rnyezet pontos rajza, a gesztusokon, Ai??ltAi??zAi??keken, tA?rgyi vilA?gon keresztA?l tAi??rtAi??nAi?? jellemzAi??s tA?rsaihoz hasonlA?an Andrei Gruzsniczki rendezAi??nek is erAi??ssAi??ge, azonban Ai?? nem helyezi olyan hosszA?, Ai??lAi?? szituA?ciA?kba a szAi??nAi??szeit, mint a tAi??bbiek. FilmjAi??ben sokkal kevesebb a dialA?gus, nem hagyja a szereplAi??ket hosszan beszAi??lni, sajA?t helyzetA?kben lubickolni, hanem csak a tAi??rtAi??net szempontjA?bA?l lAi??nyeges villanA?snyira mutatja Ai??ket. KevAi??sbAi?? termAi??szetes hatA?sA?, de a tA?rsakAi??nA?l komplexebb hatA?st Ai??r el Ai??gy a filmmel.

http://www.youtube.com/watch?v=ayJxtXLb7KA

A kisjA?tAi??kfilmek kAi??zAi??tt kerA?lt versenybe a mA?r sokfele vetAi??tett Mama, M. TA?th GAi??za zseniA?lis Ai??lAi??szereplAi??s animA?ciA?ja (mely alA?bb teljese hosszA?ban megtekinthetAi??) ai??i?? hiA?ba a vilA?g minden tA?jA?rA?l Ai??rkezett filmecskAi??k jA?l-rosszul elmesAi??lt tAi??rtAi??netei, a tAi??rszerkesztAi??ssel jA?tszA?, a csipetnyi abszurdot nem dramaturgiai, hanem vizuA?lis szinten megvalA?sAi??tA? film a mezAi??ny legjobbjai kAi??zAi??tt volt.

Az elsAi?? kisjA?tAi??kfilmes blokkot spanyol ajkA? tA?rsadalmi drA?mA?k uraltA?k, azonban igazi szikrA?t egyetlen francia munkA?ban lehetetett felfedezni. A La PrAi??vention de lai??i??usure fAi??hAi??se egy fiatal fAi??rfi, aki ai??i?? mint kAi??sAi??bb kiderA?l ai??i?? egy hA?ztartA?si gAi??peket gyA?rtA? vA?llalat hasznA?lati utasAi??tA?sainak kAi??ltAi??i megfogalmazA?sA?Ai??rt felelAi??s. MA?r ennyibAi??l is Ai??rezhetAi??, hogy Gilles Charmant jA?tAi??kos irA?niA?val kAi??zelAi??ti meg a mindennapi rutinba belefA?radA? hAi??sei sorsA?t: a barA?tnAi?? az unalmassA? vA?lA? szexre panaszkodik, Ai??s egy harmadik fAi??l bevonA?sA?t tAi??zi ki kAi??telezAi?? feladatkAi??nt pasijA?nak. Mindez attA?l vA?lik igazA?n Ai??rdekessAi??, hogy a szereplAi??k a TA?ncos a sAi??tAi??tben-hez hasonlA?an rendszeresen dalra fakadnak a kAi??rnyezetA?kben lAi??vAi?? zajok hatA?sA?ra ai??i?? csak mAi??g amott mindennek drA?mai, itt vicces, gunyoros felhangja van. Aranyos poAi??nra kihegyezett, kreatAi??v rAi??vidfilm ez, amelynek legnagyobb erAi??nye a manapsA?g oly ritka kAi??nnyedsAi??g, felszabadultsA?g.

HasonlA?an a finom humor teszi kA?lAi??nlegessAi?? azt a grA?z filmet, amelynek tAi??mA?ja valA?jA?ban vAi??gletesen drA?mai: egy alapvetAi??en remek adottsA?gokkal megA?ldott orszA?g kipusztulA?sA?rA?l szA?l (Bedniereba, Felicita, r.Ai?? Salome Aleksi). GyA?sz van egy aprA? grA?ziai faluban: a szoba kAi??zepAi??n kiterAi??tve fekszik a fAi??rfi, akit nyugaton dolgozA? felesAi??ge telefonon sirat OlaszorszA?gbA?l. Az Ai??lelmes helyiek a siratA?s megfelelAi?? mAi??kAi??dAi??sAi??hez hangfalakat, erAi??sAi??tAi??t hoznak Ai??s a telefont kihangosAi??tjA?k, hogy ne csak a szobA?ban, hanem az udvaron is hallani lehessen a felesAi??g szomorA? vA?daskodA?ssal teli siratA?sA?t. A balkA?ni filmekhez hasonlA?an enyhAi??n abszurd a szitu, Ai??s bA?rmennyire tragikus is a helyzet, a felvonulA? falusiak kAi??zAi??tti aprA? gesztusokon tAi??bbszAi??r elmosolyodunk. A film pedig vAi??geredmAi??nyben arrA?l szA?l, hogy az elkAi??pesztAi?? szegAi??nysAi??gben tengAi??dAi?? GrA?zia 5 milliA? lakosA?bA?l legalA?bb 1 milliA? (fAi??leg nAi??k!) illegA?lisan dolgozik EurA?pA?ban. A miniatAi??r Ai??letkAi??p kA?lAi??nlegessAi??ge, hogy kAi??pes Ai??nmagA?n tA?lmutatva egy nagyon komplex, drA?mai helyzetre reflektA?lni.

A kisjA?tAi??kfilmek tAi??bbsAi??ge azonban inkA?bb iskolai munkA?knak tAi??ntek ai??i?? talA?n nem vAi??letlen, hogy az egyik vetAi??tAi??snek Mark Rance, a London Film School tanA?ra volt a vendAi??ge ai??i??, amelyekbAi??l az lA?tszik, hogy szerzAi??jA?k (esetenkAi??nt jA?l) tud filmet kAi??szAi??teni, de komplex mondanivalA?ja mAi??g nincs. A The Ground Beneath (Rene Hernandez) pAi??ldA?ul egy kisvA?rosi iskola gyerekei kAi??zAi??tt kialakulA? konfliktusrA?l szA?l, Ai??s talA?n nem is emlAi??keznAi??nk nagyon rA?, ha nem Ai??pAi??tenAi?? fel tAi??kAi??letesen a zA?rA? jelenetet, amelyben nAi??hA?ny percig kAi??ptelenek vagyunk eldAi??nteni, hogy az apai agressziA? hatA?sA?ra az iskolA?ban erAi??szakossA? vA?lA? gyerek mikAi??nt fog reagA?lni a helyzetre. HasonlA?an csupA?n jA? kiindulA?pontnak tekinthetAi?? a bolgA?r Fugata cAi??mAi?? kisfilm, amely remekA?l Ai??pAi??ti fel egy vonatszerelAi?? mAi??hely munkA?sainak vilA?gA?t, kAi??zAi??ppontban a mindig megalA?zott lA?zerrel ai??i?? Tsvetelin Yolov elsAi??sorban csavaros tAi??rtAi??netmesAi??lAi??si technikA?jA?val vAi??v ki elsimerAi??st. Jonathan Entwistle (Cotton Stones, Gyapot kAi??vek) pedig az angol film nagy realista mestereinek (Ken Loach, Mike Leigh) nyomdokaiba lAi??p, Ai??s elsAi??sorban a karakterek, valamint a kAi??rnyezet pillanatok alatt tAi??rtAi??nAi?? hajszA?lpontos megteremtAi??sAi??ben remekel. Azonban a film ott Ai??r vAi??get, ahol valA?jA?ban kezdAi??dnie kellene.

http://www.youtube.com/watch?v=qN8CSd3JOic&feature=related

A minden Mediawave-en nAi??pszerAi?? animA?ciA?k mezAi??nye ezA?ttal halvA?nyabbnak tAi??nt, mint mA?skor. Mintha egyre inkA?bb divattA? vA?lna a fellengzAi??s, vulgA?rfilozA?fikus antiutA?pia-narratAi??va, amelyet nagyon sok animA?tor trash-esztAi??tikA?val Ai??tvAi??zve tA?lal a fesztivA?lkAi??zAi??nsAi??gek elAi?? ai??i?? ilyenbAi??l tAi??bbet is lA?ttunk idAi??n, remAi??ljA?k hamarosa lecseng ez a http://the-dog.page-swiss.ch/?p=338041 trend. KAi??t filmet viszont mindenkAi??ppen ki kell emelni az idei Mediawave animA?ciA?s felhozatalbA?l.

Az egAi??sz fesztivA?l egyik csA?cspontjA?t jelentette a francia Pascal Guillon munkA?ja, amely egy rAi??gzAi??tett helyzetbe vitt sokrAi??tAi?? jelentAi??st, elkAi??pesztAi?? kreativitA?ssal Ai??s nagyon komplex vizualitA?ssal. Egy pA?rizsi metrA?A?llomA?son kezdAi??dik a Belleville, ahol egy kAi??t lA?bon jA?rA? egeret lA?tunk, amint jobbrA?l besAi??tA?l a tAi??rbe, Ai??s helyet foglal egy szAi??ken, majd felA?ll, Ai??s visszajAi??n ugyanA?gy. EzutA?n pedig beindul az egyre sAi??rAi??bbAi?? vA?lA?, egyre tAi??bb elemet felvonultatA? kavalkA?d. Asjabb Ai??s A?jabb antropomorfizA?lt A?llatfigura jelenik meg, mindegyikA?k egyetlen, A?llandA?an ismAi??tlAi??dAi?? rAi??vid cselekvAi??ssorral: a csiga gurulA?s bAi??rAi??ndAi??t vonszol, majd tesz be a szemkAi??zti falon talA?lhatA? kA?lAi??nbAi??zAi?? nyAi??lA?sokba, a pA?va a mosatlant hozza Ai??s pakolja a mosA?gAi??pbe, a bagoly kAi??pet szegez a falra, a kutya eszik stb. Mindez pedig attA?l igazA?n kA?lAi??nleges, hogy kAi??zben folyamatosan A?gy vA?ltozik a kAi??rnyezet, hogy a helyszAi??n struktA?rA?ja tAi??bbAi??-kevAi??sbAi?? megmarad. A metrA?A?llomA?sbA?l lerobbant lakA?sbelsAi??, majd vA?rA?terem, majd Ai??nkiszolgA?lA? mosoda, kAi??sAi??bb galAi??ria majd templom Ai??s ki tudja mAi??g mi minden lesz, kAi??zben pedig szA?molatlanul jelennek meg a tAi??rben a kulturA?lis utalA?sok, amelyeknek elsAi?? megnAi??zAi??skor csupA?n tAi??redAi??kAi??t lehet beazonosAi??tani. GyAi??nyAi??rAi??en kidolgozott, nagyon A?tgondolt Ai??s a realisztikus elemek, valamint helyszAi??nek ellenAi??re A?llandA?an absztrahA?lA? filmecske ez.

VisszafelAi?? sA?l el AriadnAi?? fonala ai??i?? jellemezhetnAi??nk egy rosszul sikerA?lt kAi??pzavarral az animA?ciA?s filmek mA?sik kiemelkedAi?? darabjA?t. BertA?ti Attila a klasszikus gAi??rAi??g tAi??rtAi??netet dolgozza fel az egyszerAi??, kontA?rrajzos animA?ciA? szA?mAi??tA?gAi??pjA?tAi??kokra jellemzAi?? kAi??pkompozAi??ciA?ba tAi??rtAi??nAi?? illesztAi??sAi??vel. A film legnagyobb Ai??rdeme, hogy kAi??pes a narratAi??vA?ban megtalA?lhatA? vA?ltA?sokat koherensen Ai??s kAi??vetkezetesen vizuA?lisan is megjelenAi??teni: a kAi??t fAi??hAi??s alternatAi??v tAi??rtAi??netvariA?ciA?it lA?tjuk kA?lAi??nbAi??zAi?? hA?ttAi??rszAi??nnel, majd pedig egy harmadikkal jelenik meg az, amit valA?sA?gkAi??nt Ai??rtelmezhetA?nk. Vicces befejezAi??s, enyhAi??n absztrahA?lt, parodizA?lt karakterek, tAi??kAi??letes feszA?ltsAi??gteremtAi??s egy kreatAi??v, filmes fogalmazA?shoz remekA?l Ai??rtAi?? animA?tor kezAi??bAi??l. A film a fesztivA?lon a kAi??zAi??nsAi??gdAi??jat nyerte el.

http://www.youtube.com/watch?v=hwlqykl9T-A

VAi??gA?l ejtsA?nk szA?t a Mediawave negatAi??v szenzA?ciA?jA?rA?l, a Szoknya napja cAi??mAi?? francia kudarcrA?l. A valaha csinos Ai??s tehetsAi??ges Isabella Adjani ebben az amatAi??rizmusig A?gyetlen Ai??s hiteltelen filmben elhAi??zottan Ai??s minden szAi??nAi??szi kAi??pessAi??gtAi??l mentesen jA?tszik. Egy ai??znehAi??zai??? kAi??rnyAi??ken talA?lhatA? iskola feminista Ai??s idegileg labilis tanA?rnAi??jAi??t alakAi??tja, aki elsAi??sorban fekete, valamint arab diA?kjai elAi??Ai??tAi??letein Ai??s viselkedAi??sAi??n kiakadva egy adott alkalommal rA?juk fogja a nA?luk talA?lt pisztolyt. Igazi tA?szdrA?ma kezdAi??dik tA?rgyalA?val Ai??s kommandA?sokkal, mikAi??zben hAi??snAi??nk a lehetAi?? legretrogrA?dabb pedagA?giai mA?dszerek rAi??vAi??n MoliA?re segAi??tsAi??gAi??vel prA?bA?l a gyerekeknek erkAi??lcsrAi??l papolni. Az Ai??rdekesnek tAi??nAi?? alapszituA?ciA? ellenAi??re a film rendezAi??je ai??i?? nevAi??t nem Ai??rom le, nehogy bA?rki is megjegyezze ai??i?? teljesen kAi??ptelen legalA?bb valamennyire elfogadhatA?an megjelenAi??teni mindezt. Az amA?gy sok vitathatA? dAi??ntAi??st hozA? zsAi??ri a legjobb vA?gA?nak jA?rA? dAi??jjal jutalmazta ezt a munkA?t, ami kicsit olyan, mintha a tAi??kutolsA?kAi??nt befutA? atlAi??tA?t dicsAi??rnAi??nk mutatA?s hajviseletAi??Ai??rt.

http://www.youtube.com/watch?v=lXVaK575oCc

Hozzászólások

hozzászólás