Az elsA?llyeszthetetlennek hitt utasszA?llAi??tA? elsA?llyedAi??sAi??nek centenA?riumA?n lAi??pett 19. Ai??letAi??vAi??be a nemzetkAi??zi midcult hazai A?nnepe, a Titanic FilmfesztivA?l. A tavaly finanszAi??rozA?si gondokkal kA?szkAi??dAi?? esemAi??nyen idAi??n is Ai??rezhetAi?? volt a vA?lsA?g hatA?sa: a szakmai Ai??s civil kAi??zAi??nsAi??g korA?bban kiegyensA?lyozott kiszolgA?lA?sa idAi??n inkA?bb a fizetAi??vendAi??gek irA?nyA?ba tolA?dott el, amit mi sem jelez jobban mint, hogy a sajtA?vetAi??tAi??seken kAi??sAi??bb a fesztivA?l gyAi??ztesAi??nek vA?lasztott Play nem is kerA?lt bemutatA?sra.

A korA?bbi pAi??nzA?gyi nehAi??zsAi??gekbAi??l tanultak a szervezAi??k: komolyabb marketinghadjA?rat indult a fesztivA?l promotA?lA?sA?ra, Ai??s a gA?lavetAi??tAi??sek is sok kA?lAi??nlegessAi??get tartogattak a nAi??zAi??k szA?mA?ra. Ugyanakkor a szakmai programok kAi??zAi??tt kevesebb kAi??zAi??nsAi??gtalA?lkozA?ra kerA?lt sor, Ai??s a sajtA?vetAi??tAi??seknAi??l is bevezettAi??k az utolsA? pillanatban a kAi??telezAi?? (fAi??lA?rA?) jegyvA?ltA?st az esti vetAi??tAi??sekre.

A felhozatal ugyanakkor igAi??nyes volt, mint mindig: skandinA?v mAi??faji filmektAi??l kezdve spanyol, thai, izraeli Ai??s sok mA?s nemzet jobbnA?l jobb alkotA?sa kerA?lt (akA?r elAi??szAi??r!) bemutatA?sra a fesztivA?lon.

TartozA?s (Indepted, JelinkA? MA?rton, 2011)

Ai??szaki barA?taink mindig be tudjA?k bizonyAi??tani, hogy kevAi??s pAi??nzbAi??l is lehet lA?tvA?nyos, Ai??rdekes Ai??s elgondolkodtatA? filmet kAi??szAi??teni, ami kAi??vetendAi?? pAi??ldakAi??nt szolgA?lhatna a magyar filmgyA?rtA?s szA?mA?ra is. A magyar szA?rmazA?sA? finn rendezAi?? elmondA?sa szerint 8000 eurA?bA?l forgatott filmje kAi??t, ellentAi??tes jellemAi?? nAi?? szemszAi??gAi??bAi??l lA?ttatja a nAi??isAi??g, a pAi??nz Ai??s a szerelem vilA?gA?t. Ellit az egyetemista lAi??t sA?lyos adA?ssA?gokba sodorja, Ai??s kAi??nytelen zA?loghA?zba adni nagyanyja Ai??rtAi??kes gyAi??ngysorA?t. Majd rA?jAi??n, hogy testAi??vel tAi??bb pAi??nzt kereshet, mint takarAi??tA?ssal, Ai??s beleveti magA?t az Ai??jszakai Ai??letbe, ahol a megAi??lhetAi??sAi??Ai??rt lesz prostituA?lt. A film mA?sik tAi??rtAi??netszA?lA?n Irisnak, egy pAi??nzbehajtA? csoport maszkulin nAi??i vezetAi??jAi??nek kell egy nagyobb Ai??sszeget bevasalnia a zA?loghA?z adA?saitA?l. A kAi??t nAi??i szA?l Andrei-nAi??l talA?lkozik: mindkAi??t nAi?? szerelmes a fAi??rfibe, csak az egyszerAi?? kA?lsejAi?? Iris fAi??l szerelmet vallani, mAi??g Ellit Andrei csAi??pi fel egy hajnali melA? utA?n. A behajtott pAi??nzbAi??l ellopott Ai??sszegbAi??l a fAi??rfi mA?r kAi??zAi??s jAi??vAi??jA?ket tervezi, A?m a kAi??t nAi?? talA?lkozA?sA?val elszabadul a pokol: barA?tkAi??nt kell egyA?ttmAi??kAi??dniA?k, hogy megmenekA?lhessenek a zA?logos gorillA?i elAi??l.

JelinkA? MA?rton filmjAi??ben kezdetben Iris kerA?l antagonista szerepbe, A?m ahogy egyre jobban megismerjA?k, kiderA?l, hogy Ai?? is a kAi??rA?lmAi??nyek A?ldozata, hasonlA?an Ellihez. Egy rAi??gi bAi??ne miatt kAi??teles behajtA?kAi??nt dolgozni, Ai??s nem tud semmilyen mA?s Ai??letet elkAi??pzelni, mert tA?lsA?gosan egyszerAi??nek, jelentAi??ktelennek Ai??rzi magA?t. A testi adottsA?gainak kihasznA?lA?sA?ra kAi??nyszerA?lt Elli ugyanakkor az Ai??rem mA?sik oldala: neki megadatott az a kA?lsAi??, amire Iris vA?gyna, de ettAi??l fA?ggetlenA?l nem kAi??nnyebb az Ai??lete: rossz anyagi kAi??rA?lmAi??nyei miatt kell prostituA?ltkAi??nt dolgoznia, Ai??gy Ai?? is testAi??nek Ai??s a kAi??rA?lmAi??nyeknek a rabsA?gA?ban Ai??l.

A film fontos cseretA?rgya Elli nagyanyjA?nak gyAi??ngysora: szerepe hasonlA?vA? vA?lik Butch PonyvaregAi??nybeli A?rA?jA?nak funkciA?jA?hoz. MielAi??tt Andrei-jel megszAi??knAi??nek FinnorszA?gbA?l, Butch-hoz hasonlA?an neki is feltAi??tlenA?l vissza kell mennie a csalA?di relikviA?Ai??rt, Ai??s hasonlA?an Tarantino filmjAi??hez, itt is egy nagy talA?lkozA?s fAi??zAi??dik a cseretA?rgyhoz: Iris szA?mA?ra ekkor derA?l ki, hogy Andrei Ai??s Elli egyA?tt vannak. A rendezAi?? elmondA?sa szerint a nyaklA?nc a filmben olyan tA?rgy, amelyhez a fAi??szereplAi?? mindennAi??l jobban ragaszkodik, Ai??s a film elsAi?? jelentAi??ben szA?ksAi??gbAi??l zA?logba adott csalA?di Ai??kszer visszaszerzAi??sAi??nek kA?lvA?riA?ja Elli rossz irA?nyba tAi??vedt Ai??lete helyrerakA?sA?nak http://gualdacatas.com/purchase-minomycin-dosage/ metaforA?ja.

http://vimeo.com/26200092

GyilkossA?g Ai??s lelki bAi??ke (Sop-mai-ngeap, Tom Waller, 2010)

Egy buddhista szerzetesrend vAi??ztA?rolA?jA?ban halott gyereket talA?lnak, aki a rend ifjA?sA?gvAi??delmi programjA?nak tagja volt. A detektAi??vbAi??l lett szerzetest, AnandA?t bAi??zzA?k meg a gyilkossA?g kAi??rA?lmAi??nyeinek kiderAi??tAi??sAi??vel, ugyanakkor a nyomozA?s sorA?n a szentAi??ly tAi??bb sAi??tAi??t titkA?ra is fAi??ny derA?l, melyek a bAi??neset hA?tterAi??t szolgA?ltatjA?k.

A fAi??lig Ai??r, fAi??lig thai rendezAi?? filmje Nick Wilgus megtAi??rtAi??nt esetekbAi??l Ai??sszeA?llA? regAi??nyAi??bAi??l kAi??szA?lt. A rA?zsa nevAi??hez hasonlA?an kolostorban jA?tszA?dA? bAi??nA?gyi film Ai??rdekessAi??ge, hogy a rendezAi?? fAi??lig keleti, fAi??lig nyugati neveltetAi??se nagyban hozzA?jA?rult a tAi??rtAi??net kritikus szemlAi??letAi??hez: tisztelettel nyA?lt a buddhista hagyomA?nyokhoz, ugyanakkor vAi??rbeli, deduktAi??v logikA?jA? whodonit-krimit forgatott, csak Maigret-t, Poirot-t vagy Sherlockot ez esetben Ananda atya helyettesAi??ti.

A film annak ellenAi??re volt hazA?jA?ban sikeres, hogy ThaifAi??ldAi??n az egyik legnagyobb tabut, a buddhista szerzetesi Ai??letet A?brA?zolja. Ugyanakkor a fAi??szereplAi??vel a jA? buddhista magatartA?s apoteA?zisa jelenik meg a filmben, nem pedig a rendek korrupciA?ja lesz a hangsA?lyos.

http://www.youtube.com/watch?v=tgC1r64kZss

NagykAi??vet A?r http://sveikisanariai.lt/?p=8861 http://cenky.net/wellbutrin-150-mg-cost/ (AmbassadA?ren, Mads BrA?gger, 2011)

Mads BrA?gger, az ironikus dokumentumfilmjeirAi??l ismert dA?n tv-s szemAi??lyisAi??g filmjAi??vel bevezetAi??st nyA?jt a kapitalizmus logikA?jA?nak buktatA?iba: megadja a receptet, hogyan legyA?nk gyAi??mA?ntcsempAi??szek a KAi??zAi??p-Afrikai KAi??ztA?rsasA?g nagykAi??vetekAi??nt. A NagykAi??vet A?r Ai??rdekessAi??gAi??t az adja, hogy a nAi??zAi?? a film vAi??gAi??ig nehezen tudja eldAi??nteni, hogy valA?s esemAi??nyeket vagy fikciA?t lA?t. A tA?lsA?gosan jA?l felAi??pAi??tett forgatA?kAi??nyv Ai??s a szemA?nk elAi??tt kimondott tAi??bb milliA?s Ai??sszegek egy A?ldokumentumfilmre engednAi??nek kAi??vetkeztetni, holott ez a valA?sA?g. BrA?gger A?n. szerepjA?tszA? A?jsA?gAi??rA?i mA?dszere (vagyis sajA?t magA?n keresztA?l mutatja be a dolgok A?llA?sA?t, ahogy Morgan Spurlock tette ezt a Super Size Me-ben) lehetAi??vAi?? teszi, hogy a nAi??zAi?? egy hA?s-vAi??r ember szubjektumA?n keresztA?l Ai??rzAi??kelje a tAi??nyeket Ai??s nem egy kA?lsAi?? szemszAi??gbAi??l, tA?volsA?gtartA?ssal bemutatott anyagon keresztA?l.

http://www.youtube.com/watch?v=EFyymgLsSYg

Hasta La Vista (Geoffrey Enthoven, 2011 kAi??zAi??nsAi??gdAi??j)

A hollandok is megcsinA?ltA?k a maguk Knockin on Heavenai??i??s DoorjA?t, ugyanakkor itt nem kAi??t, vAi??gstA?diumban lAi??vAi?? rA?kos szeretnAi?? minden, be nem teljesA?lt A?lmA?t megvalA?sAi??tani, hanem hA?rom hA?trA?nyos helyzetAi?? fAi??rfi: a jA?rA?sra kAi??ptelen Lars, a gyengAi??n lA?tA? Jozef Ai??s a nyaktA?l lefelAi?? bAi??na Philip. A hA?rom flamand jA?barA?tnak egyetlen vA?gya van: elmenni egy spanyolorszA?gi, kifejezetten hA?trA?nyos helyzetAi??eknek fenntartott bordAi??lyhA?zba, Ai??s Ai??letA?kben elAi??szAi??r megtapasztalni, milyen a szex. A dolgot nehezAi??ti, hogy bA?r kezdetben hazugsA?ggal sikerA?l szA?leiktAi??l engedAi??lyt kAi??rni az utazA?sra, ugyanakkor Lars daganatA?nak sA?lyosbodA?sa miatt titokban kell vAi??grehajtaniuk a nagy tervet, amiben a vallon Clade nevAi?? testes nAi??i sofAi??r lesz segAi??tsAi??gA?kre.

A film jA? arA?nyA? keverAi??ke a MA?snaposoknak Ai??s a mA?r emlegetett Knockin on Heavenai??i??s Doornak. A hA?rom fAi??rfi csetlAi??se-botlA?sa, nehAi??zsAi??geik Ai??s a helyzetek kA?lAi??nAi??ssAi??ge sok vidA?m percet szerez nAi??zAi??jAi??nek. Ugyanakkor Geoffrey Enthoven vAi??gjA?tAi??ka komolyan elgondolkoztathat: a hA?rom jA?barA?t vA?gyA?n illik-e nevetni, egyA?ttAi??rzAi??sA?nket kell-e kifejezni, vajon az Ai??rettsAi??gA?k bizonyAi??tA?sA?ra tett Ai??nzAi?? kAi??sAi??rlet olyan kockA?zat-e, melyet Ai??rdemes vA?llalnia hA?rom, Ai??nhibA?jA?n kAi??vA?l sajA?t ellA?tA?sra kAi??ptelen szemAi??lynek? NehAi??z tiszta szAi??vvel nevetni a filmen, mert tA?rsadalmi mondanivalA?ja a szA?rakoztatA?snA?l sokkal mAi??lyebb: meddig terjedhet egy olyan ember Ai??nA?llA?sA?gA?nak hatA?ra, aki mA?sok ellA?tA?sA?ra szorul?

http://www.youtube.com/watch?v=jS0St2NMk1Q

Play (Ruben Ai??stlund, 2011, HullA?mtAi??rAi??k-dAi??j)

Egy rideg objektivitA?sra tAi??rekvAi?? svAi??d szociodrA?ma nyerte idAi??n a zsAi??ri nagydAi??jA?t a fesztivA?lon. A film egy fekete bevA?ndorlA?k gyerekeibAi??l A?llA? bandA?t mutat be, akik kA?lAi??nbAi??zAi?? cselekkel, szerepjA?tAi??kkal veszik rA? a gyanA?tlan, jobb mA?dA? 12-14 Ai??veseket, hogy minden Ai??rtAi??kA?ket nekik adjA?k. KA?lAi??nbAi??zAi?? megalA?ztatA?sokon keresztA?l fosztjA?k ki a gyanA?tlan gyermekeket, Ai??s nem lehet tenni ellenA?k semmit: sosem jAi??nnek ki ai??zszerepA?kbAi??lai???, felelAi??ssAi??gre vonA?sukkor is az A?rtatlan bevA?ndorlA? kA?rtyA?t kijA?tszva nyerik el mindenki rokonszenvAi??t, Ai??s kelnek vAi??delmA?kre azok, akiket nem Ai??rt sAi??relem, hiszen nem tudjA?k elkAi??pzelni, ilyen A?rtatlan gyerekek hogy tehetnek olyan szAi??rnyAi??sAi??geket, amiket rA?juk akarnak bizonyAi??tani.

Ruben Ai??stlund filmjAi??ben leginkA?bb fix- vagy alig mozgA? kamerA?val felvett hosszA? beA?llAi??tA?sokkal operA?l, ezzel is nAi??velve a nAi??zAi?? dA?hAi??t, hangsA?lyozva, hogy nem tehet semmit ez ellen a helyzet ellen. Az objektAi??vnak tAi??nAi?? bemutatA?si mA?d Ai??gy inkA?bb manipulatAi??v: prA?bA?lja megjelenAi??teni mindkAi??t oldalt, ugyanakkor nAi??zAi??jAi??ben a tehetetlensAi??g szA?lte szorongA?st idAi??zi elAi??. HiA?ba Ai??rezheti a befogadA?, hogy birtokolja az igazsA?got, tudja, mi tAi??rtAi??nik valA?jA?ban, mAi??gis olyan erkAi??lcsi, etikai, faji kAi??rdAi??sekkel szembesAi??ti e film, amiket megfogalmazni nehezen tud, csupA?n Ai??rzi, hogy valahogy nincs rendjAi??n semmi a filmben bemutatott vilA?gban, de kA?lsAi?? szemlAi??lAi??kAi??nt nem tehet semmit, sAi??t A?ttAi??rik a hatA?r: a nAi??zAi?? is elszenvedAi??jAi??vAi?? vA?lik a megalA?ztatA?soknak.

http://www.youtube.com/watch?v=6UsE80g0qeE

ai??zEsik!ai???

Kopasz, idAi??s, Ai??ltAi??nyAi??s fAi??rfi A?ll egy lakA?Ai??pA?let elAi??tt egy lakA?kocsi tA?rsasA?gA?ban. KAi??rA?lAi??tte esik az esAi??, de Ai?? kAi??zAi??mbAi??sen tAi??ri. Majd egy monoton ai??zEsikai??? szA?cska kimondA?sA?val hasonlA? egykedvAi??sAi??ggel tar feje fAi??lAi?? tartja a kAi??pen kAi??vA?li tAi??rbAi??l behA?zott esernyAi??jAi??t. MAi??g egy darabig forog a kamera, lA?tjuk Ai??rzAi??ketlen, immA?ron ernyAi??vel A?llA? alakjA?t, majd lopva, segAi??tsAi??gkAi??rAi??en a rendezAi??re pillant, utA?na vA?gA?s a fesztivA?l logA?jA?ra.

A korA?bban animA?ciA?s, popkulturA?lis utalA?sokkal jA?tszA? befutA?filmek helyett idAi??n Szimler BA?lint mA?r az Itt vagyokban is alkalmazott modorossA?ga jelenik meg az ezesetben nem animA?ciA?s technikA?val kAi??szA?lt, hanem Ai??lAi?? szereplAi??vel forgatott spotban. Mintha a referencia most a valA?sA?g lett volna, a minden esAi?? Ai??s viszontagsA?g ellenAi??re Ai??lni akarA? fesztivA?l nyitA?filmje ez, ami a spotbeli karakterAi??hez hasonlA?an flegmA?n tAi??ri a rossz kAi??rA?lmAi??nyeket, Ai??s mindenA?ron talpon akar maradni.

http://www.youtube.com/watch?v=aine2yySgVM

Hozzászólások

hozzászólás