EgyA�ntetA� vA?rakozA?s elA�zte meg Hajdu Szabolcs legA?jabb, Szemle-nagydA�jas, BerlinalA�t megjA?rt nagyjA?tA�kfilmjA�t a�� joggal. A legtA�bb helyen szuperlatA�vuszokban szA?lnak rA?la, ebben az esetben sem lesz ez mA?skA�nt, ugyanis a Bibliotheque Pascal az utA?bbi idA�k magyar filmmA�vA�szetA�nek egyik legizgalmasabb alkotA?sa, egy A�rett rendezA� komplex, egysA�ges munkA?ja; hatA?rozott A?llA?sfoglalA?s, mely kivA�teles A�rzA�kenysA�ggel, Hajdu karakteres rendezA�i kA�zjegye nyomA?n kerA?lt filmszalagra. A tA�t nem kevesebb, mint fantA?zia, mese, mA�vA�szet A�s az A?lmok A�letben tartA?sa. (A film a nagykA�zA�nsA�g szA?mA?ra jA�vA� hA�t szerdA?tA?l lesz lA?thatA? a mozikban.)

http://www.youtube.com/watch?v=1CPPhg4vEis

A tA�rtA�net vA?za viszonylag egyszerA�, a cselekmA�ny legalapvetA�bb vonulatA?val mA?r talA?lkoztunk mind a valA? A�letben, mind a mA�vA�szettA�rtA�netben. Hajdu azonban tA�bbszA�rA�s asszociA?ciA?s rA�teggel dA?sA�tja, varA?zsolja rendkA�vA?l gazdaggA? a filmet. Mona Paparu fiatal nA�, ErdA�lyben A�l, kulturA?lis, nyelvi, hit- A�s mentalitA?sbA�li sokfA�lesA�g kA�zepette. RA�szben magyar, rA�szben romA?n vA�r csA�rgedezik ereiben. A tengerparton ismerkedik meg a romA?n Viorellel, aki A�pp a tA�rvA�ny keze elA�l prA?bA?l kitA�rni. Az A�jszaka folyamA?n Mona tA?szbA?l a szA�kevA�ny szeretA�jA�vA� avanzsA?l. InkA?bb a fA�rfi gazdag kA�pzeletvilA?ga, semmint finom lelki alkata ragadja meg a lA?nyt, mA?snap azonban a rendA�rA�k pisztolygolyA?i vA�get vetnek a fA�rfi A�letA�nek A�s kettejA?k kapcsolatA?nak. Az egyA?tt tA�ltA�tt A�jszakA?n A?j A�let fogan, Mona nemsokA?ra egy kislA?nnyal, VioricA?val egyA?tt jA?r vA?sA?rrA?l vA?sA?rra, hogy egyszemA�lyes bA?bszA�nhA?zA?val szA?rakoztassa a nagyA�rdemA�t. Egy napon felbukkan Mona apja, Gigi Paparu, aki lA?nyA?t hamis betegsA�gA�re hivatkozva, a szA?ksA�ges kivizsgA?lA?s A?rA?gyA�n kA?lfA�ldre, NA�metorszA?gba csA?bA�tja. Mona elutazA?sa idejA�re nagynA�nje, Rodica gondjaira bA�zza VioricA?t. Az A?t vA�gzetesnek bizonyul mind Gigi, mind Mona szA?mA?ra. Mona A�desapja valA?jA?ban prostituA?ltakat kA�zvetA�t, lA?nya a vele A?zletelA� emberkereskedA�k fogsA?gA?ba kerA?l, ahonnan A?tja Nagy-BritanniA?ba, Pascal irodalmi kA?vA�hA?z-bordA�lyA?ba vezet. EkA�zben a gyA?mhatA?sA?g gondatlansA?g okA?n elveszi a jA?snA� nagynA�nitA�l VioricA?t. Mikor Mona vA�gA?l hazatA�r, szeretnA� visszakapni lA?nyA?t, ehhez azonban elA�bb be kell szA?molnia az elmA?lt A�vekrA�l. A gyA?mhatA?sA?gon tett lA?togatA?s keretezi a filmet, mely Mona kA?lvA?riA?jA?nak tA�rtA�nete, sajA?t tolmA?csolA?sA?ban. Eddig a cselekmA�ny, mely csupA?n ugrA?deszka a nA�zA� szA?mA?ra a film elemeltebb gondolatisA?ga felA�.

A teA?trA?lis stilizA?ciA?, a nA�zA�s aktusa A�s a mA�vA�szetrA�l folytatott diskurzus hatA?rozzA?k meg az alkotA?st, ahogy azt Hajdu mA?s filmjeiben mA?r tapasztalhattuk. A tA�rtA�net kezdetA�n lA?tjuk, hogy Mona vA?ndorcigA?nyok A�letA�t A�li. SajA?t A�sszeA?llA�tA?sA? mA�sorokkal lA�pnek fel ott, ahol igA�ny mutatkozik rA?. A szeretA�je zenA�sz, s mA�g A� a szA�npadon muzsikA?l, Mona fA�ltA�kenysA�gtA�l motivA?lt erotikus magA?nszA?mot lejt a kA�zA�nsA�g egy talA?lomra kivA?lasztott fA�rfitagjA?val. A tekintetek szikrA?kat szA?rnak, mA�gnem a nA�gyes kA�ptelen magA?t tA?rtA�ztetni, az elA�adA?s nyA�lt szA�ni verekedA�sbe torkollik. Viorica szA?letA�sA�t kA�vetA�en Mona vA?sA?ri bA?bozA?ssal keresi meg napi betevA�jA?ket, az A?ltala kreA?lt mesA�k sajA?t tapasztalataibA?l nA�nek ki. Az emberkereskedA�k szerzemA�nyeiket kifutA?n, kezA?kben szA?mokkal, fantA?zianevekkel felcA�mkA�zve mutogatjA?k, akA?r a rabszolgA?kat a piactA�ren (vagy a modelleket a szA�psA�gversenyeken). A Bibliotheque Pascal megA?lmodA?ja A�s egyA?ttal feje kezdetben jA?kedA�lyA� bohA?cnak tA�nik csupA?n, monociklin zsonglA�rkA�dve produkA?lja magA?t, kA�sA�bb azonban A�rdA�gi porondmesterrA� vedlik A?t. Mona A�s A�desapja szilveszterkor veszik nyakukba a vilA?got, vonaton indulnak NA�metorszA?gba. Ahogy suhan elA�ttA?nk a szerelvA�ny, bekukkantunk a fA?lkA�k a�� kicsiny szA�npadok a�� ablakain, amelyekben az utasok karnevA?li hangulatban kA�szA�ntik az A?jesztendA�t. A kA?lA�nA�s kA�nyvtA?rban tett mA?sodik lA?togatA?sunk alkalmA?val fedezzA?k fel, hogy amikor A�pp nem trA�fA?s produkciA? zajlik a a�zporondona�?, az asztalokon lenge A�ltA�zetA� fA�rfiak A�s nA�k kA�nyeztetik egymA?st, a hely maga bordA�lyhA?z, szobA?inak foglyai pedig kA?lA�nbA�zA� irodalmi alakok. A mA�vA�szet kizsA?kmA?nyolA?sa zajlik a falak kA�zA�tt, mA�vA�szek A�s mA?s A�rtelmisA�giek teszik prostituA?lttA? a mA�vA�szetet magA?t. Mona Pascallal folytatott heroinmA?moros diskurzusA?ban a bordA�lyigazgatA?nak szegezi: ismeri az A� tA�pusA?t, az elvetA�lt mA�vA�szA�t, aki azt hiszi magA?rA?l, bA?rmibe fog, mindenben tehetsA�ges, legyen szA? irodalomrA?l vagy filmrA�l, szA�nmA�vA�szetrA�l vagy festA�szetrA�l. ValA?ban, Pascal akA?r nyomornegyed gyermekekA�nt cseperedett fel, akA?r nem, pillanatnyilag mindA�ssze a mA�vA�szet groteszk stricije. A filmet egy vacsorA?t A�s lefekvA�s elA�tti esti mesA�t imitA?lA? A?ruhA?zbeli jelenet zA?rja, melynek lA�nyege szintA�n a (szA�n)jA?tA�k A�s a kA�pzelet: hajlandA?ak vagyunk-e meglA?tni az asztalon az illatosan gA�zA�lgA� A�teleket, a sorozat-hA?lA?szobA?ban az otthon meghitt egyA?ttlA�teit. A mA�vA�szet mA?skA�ppen definiA?lA?dik a romA?n (kelet-eurA?pai) A�s az angol (nyugat-eurA?pai) kA�zegben. MindkA�t terep ellentmondA?sokkal terhelt, A?m keleten a mA�vA�szet mint valami kA?lA�nA�s vallA?s, A?titatja az emberek mindennapjait. A mA�vA�szet szA?ntelen kA�lcsA�nhatA?sban A?ll az A�lettel, A�s ami a legfontosabb, szabad A�s eleven, mA�g nyugaton falak bA�rtA�nA�be zA?rt A�lvezeti cikk, melyet zsigeri A�lmA�nyeket hajszolva hasznA?lnak, majd fA�lrelA�knek. Itt az A�nkifejezA�s, az A�sszekapcsolA?dA?s mA?sik mA?dja, a szexualitA?s is mechanikus, legbelsA�bb lA�nyegA�t vesztett portA�kA?vA? degradA?lA?dik.

bibl pasc pascal etap 040

A mese termA�szetA�ben benne foglaltatik az A�nmagunkat A�s mA?sokat olykor felmentA�, mA?skor bA?ntetA� gesztus is, ahogy tompA�tjuk, kiszA�nezzA?k a valA?sA?got. A legmA�lyebb A�rzA�sek A�gy A�ltenek a tudatos A�nA?nk szA?mA?ra elfogadhatA? alakot. Mona tA�rtA�nete hol tA?ndA�rmese, hol rA�mA?lom benyomA?sA?t kelti. A gyermeki fantA?zia keveredik a felnA�tt kA�pzelettel, mA�vA�szi lA?tomA?sokkal, perverz jA?tA�kokkal. Viorel kA?lA�nleges kA�pessA�ggel rendelkezik, A?lmai kivetA?lnek, mA?sok szA?mA?ra is lA?thatA?vA? vA?lnak, ezt A�rA�kli tA�le kislA?nya. A BibliothA�que Pascal emeletA�n speciA?lisan berendezett szobA?k, mA?gneses kA?rtyA?val nyithatA? fA?lkA�k talA?lhatA?ak, melyek a a�zfinoma�? kA�zA�nsA�g legkA?lA�nfA�lA�bb vA?gyait beteljesA�tendA� jA�ttek lA�tre. Az egyik ajtA? Mona mA�gA�tt zA?rul. Pascal arra kA�nyszerA�ti, hogy az Orleans-i SzA�z, Jeanne Da��Arc szerepA�t A�ltse magA?ra; azA�t a lA?nyA�t, aki az egyhA?zi klA�rus A�tA�lA�szA�ke elA�tt, a mA?glya A?rnyA�kA?ban sem volt hajlandA? megtagadni lA?tomA?sait. Mona A�letA�nek a filmes elbeszA�lA�st megelA�zA� esemA�nyeirA�l bA?belA�adA?sA?bA?l szerzA?nk tudomA?st, A?ttA�teles formA?ban, A?gy, ahogyan azt egy kisgyerek A�li meg A�s idA�zi fel. Ezen a ponton a tA�rtA�netmesA�lA�s megduplA?zA?dik: Mona beszA?mol A�lmA�nyeirA�l a hatA?sA?gnak, arrA?l, ahogyan a mese nyelvA�n elA�adja sajA?t A�letA�t. A gyermeki vA?gy kivetA?lA�se Viorica A?lma a dA�lceg, hA�sies nagypapA?rA?l, A�desanyja visszatA�rA�sA�rA�l.

A film, melyben forgA?szA�npadszerA�en kA�vetik egymA?st az egyes helyszA�nek, maga is hasonlatossA? vA?lik Mona bA?bszA�nhA?zA?hoz. Az alkotA?k a�� kerA?lve a valA?szerA�sA�g benyomA?sA?t keltA� kA�zikamerA?s megoldA?sokat a�� a szA�nterek vertikA?lis A�s mA�g inkA?bb horizontA?lis lehetA�sA�geit tA�rkA�peztA�k fel A�s hasznA?ltA?k ki a stilizA?ciA?t erA�sA�tA�, finoman siklA? kameramozgA?sokkal. Egyik helyszA�nrA�l a mA?sikra, egyik epizA?dbA?l a mA?sikba vA?ndorolnak a szereplA�k a�� a folyamatossA?g illA?ziA?jA?t az egyenletes tempA?jA? fahrtok teremtik meg. TA�bbszA�r talA?lkozunk azzal a vizuA?lis megoldA?ssal, melyben a kamera oldalra kocsizik, mialatt nagyobb idA�beli ugrA?sokat tapasztalunk. A?gy pA�ldA?ul Mona A?ldott A?llapotA?nak hA?napjai, majd az elsA�, kislA?nyA?val kA�zA�sen tA�ltA�tt A�vek sincsenek rA�szletezA�en kibontva. Mona gyalogol, a kamera felfedi gA�mbA�lyA�dA� pocakjA?t, A�s amint kA�zeledik aktuA?lis A?ticA�ljA?hoz, mA?r a hA?rom A�v kA�rA?li kislA?nya szorongatja kezA�t. IdA�ben elliptikus, a jelentA�salkotA?s szempontjA?bA?l A�s vizuA?lisan viszont egysA�ges a kA�peknek ezen lA?ncolata: Mona tA�rbeli elA�rehaladA?sa idA�belisA�get is jelA�l. HasonlA?kA�ppen horizontA?lis a strand, a vonat vagy a vagonban utazA? jA�vendA�beli A�rA�mlA?nyok A?brA?zolA?sa. VertikA?lis A�s horizontA?lis viszonyok kapcsolA?dnak egymA?sba, kapnak hangsA?lyt a bordA�lyhA?zban vagy az A?llomA?son zajlA? menekA?lA�s esetA�ben.

bibl pasc pascal etap 097

CsodA?latos mesevilA?gba nyerA?nk bebocsA?tA?st, melynek fA�bb A�pA�tA�elemei a vizualitA?s A�s a zene. A film lA?tvA?nyvilA?gA?n elA�szA�r egy nA�met szA?rmazA?sA?, angol dA�szlettervezA�, Dennis Schnegg kezdett el dolgozni, aki a kA�sA�bbiekben tA?vozott az alkotA?gA?rdA?bA?l, helyette csatlakozott EsztA?n MA?nika A�s vA�gA?l MA?tyA?ssy PA�ter. JellemzA� az A�lA�nk szA�nvilA?g, vilA?gosan elkA?lA�nA�thetA�ek egymA?stA?l az egyes egysA�gek eltA�rA� hangulatai. A romA?n tengerpart fA?lledt, perzselA� nyarat idA�z, mA�g az A?lmok simogatA?, A�rzA�ki tavasz kA�pzetA�t A�bresztik. A brit utcA?k rideg, kA�sA�rteties A�szt sugallnak, a tA�l pedig fA�kA�nt A�jszakA?kba hajlA?, sejtelmes kA�pekben tA�nik elA�nk. A Flanger zenA�je a hA?ttA�rbA�l, alig A�szrevehetA�en segA�ti a sejtelmes, titokzatos atmoszfA�ra lA�trejA�ttA�t. KA�zismert dalok, A�gy a BeA?ltettem kiskertemet vagy a Csendes A�j szokatlan, szA�vegA?ket A?jraA�rtelmezA� kontextusba kerA?lnek. Hajdu cA�lja a befogadA?i sA�mA?inkbA?l kimozdA�tA? A�rzelmi hatA?skeltA�s: ezt szolgA?lja mind a lA?tvA?ny, mind a tA�rtA�netszA�vA�s, a dramaturgia. A kemA�ny, megrendA�tA� tA�rtA�netelemeket a finom humor A�s a szellemes A�tletek ellenpontozzA?k a film egA�szA�ben. A Bibliotheque Pascal A?llandA? A?jrakeretezA�sek sora: az egyes kA�pek A�s jelenetek a rA?kA�vetkezA�k tA?krA�ben A�rtelmezA�dnek A?jra. Folyton-folyvA?st meglepetA�sekben van rA�szA?nk, mindig adA?dik egy A?jabb meghA�kkentA� mozzanat, amely felA?lA�rja addigi elkA�pzelA�seinket. Nem tehetA?nk mA?st, a bA?belA�adA?s kA�zA�nsA�gA�hez hasonlA?an A?mulunk Hajdu filmszA�nhA?zA?n.

Hajdu szellemesen A�pA�ti fel, izgalmas karakterekkel nA�pesA�ti be birodalmA?t. A nA�zA�t kizA�kkentA� szituA?ciA?k is gyakran a szereplA�k (A�s akA?r a befogadA?) becsapA?sA?ra A�pA?lnek, de minden megA?talkodottsA?guk ellenA�re az A?rnyaltabban megrajzolt karakterek egyike sem tekinthetA� egyA�rtelmA�en negatA�vnak. Pascal vonzA? figura, aki kA�pes felkelteni A�s fenntartani a figyelmet. SzA?rakoztatA?, vidA?mnak tA�nA� jelensA�g, akirA�l kezdetben a gyanA?tlan nA�zA� azt feltA�telezi, Mona segA�tsA�gA�re lesz, A?m valA?jA?ban hideg A?zletember, aki elegA?ns A�ltA�nyt visel, drA?ga autA?val furikA?zik; bohA�mtanyA?nak hitt klubja az elit szA?rakozA?helye. Mosolya szA?ksA�ges marketingfogA?s: A� az, aki, ha A�rdekA�ben A?ll, elbA�vA�lA� stA�lusban kA�pes velejA�ig megalA?zni a mA?sikat. A csillogA?, szA�nes felszA�n sA�tA�t belsA�t takar. A mA?sik fontos fA�rfi Mona A�letA�ben apja, Gigi Paparu, aki hajdanA?n magA?ra hagyta felesA�gA�t A�s MonA?t egy mA?sik asszonyA�rt. MonA?t talA?lkozA?sukkor bA?ntA? szavakkal illeti, azonban a sA�rtA�sek mA�gA�tt meghA?zA?dik nA�mi gyengA�dsA�g. SajA?t A�nzA� cA�ljaira hasznA?lja fel lA?nyA?t, azonban az utolsA? pillanatban mA�gis eluralkodik rajta a bizonytalansA?g, megprA?bA?lja menteni a menthetA�t. Mona szerelmei sem kevA�sbA� viharosak. A legfontosabb szerelme gyermeke apja, Viorel A�rdekes, izgalmas figura, azonban igencsak egyszerA� lA�lek, rA?adA?sul kA�rA�zA�tt bA�nA�zA�. Mona nA�nikA�je, Rodica hadilA?bon A?ll az anyagiakkal, a jA�vendA�mondA?sban maga sem hisz igazA?n, elhibA?zott tanA?csai miatt (?) gyakran nA�z farkasszemet a lA�tbizonytalansA?ggal. SzemlA?tomA?st szereti MonA?t A�s VioricA?t, A?m amint A�rdekei azt diktA?ljA?k, szA�npadi attrakciA?t kreA?l VioricA?bA?l, nyerA�szkedni prA?bA?l rajta, a kislA?ny A�rdekeit minden esetben sajA?tjai mA�gA� utasA�tja. Mona egyA�rtelmA�en pozitA�v karakter; nem A�ppen a kA�zA�pkori szerelem ideA?ljA?t kA�vetA�, szenvedA�lyes hA�snA�. Vele is megesik, hogy hibA?zik, A�t is gyA�trik kA�tsA�gek, azonban nem lA?tunk nagy A�rzelmi kirohanA?sokat, melyek a film vilA?gA?bA?l kirA�nA?nak. Nem kesereg, hanem boldogul, ahogy tud. Nem kifejezetten passzA�v figura, mA�gis elA�fordul, hogy belesodrA?dik helyzetekbe. KislA?nya hozzA? hasonlA?an pozitA�v. SzemA�lyisA�ge csupA?n kibomlA?ban van, A?m alakja sejtethet valamit abbA?l, milyen lehetett Mona gyerekkA�nt, illetve A?rnyalja jelenlegi lelki alkatA?t kettejA?k kapcsolatA?n keresztA?l. A�desanya A�s lA?nya magA?tA?l A�rtetA�dA� egymA?srautaltsA?gban lA�teznek, A�rtelmet adnak egymA?s cselekedeteinek. A gyermek, mint mA?r annyiszor, ebben a filmben is az A?jrakezdA�s, a megvA?ltA?s zA?loga.

bibl pasc 4.etap 010

A cselekmA�nyfolyam elA�rehaladtA?val Mona, a NA� arcA?nak mA?s-mA?s vonA?sai rajzolA?dnak ki elA�ttA?nk, mA?s-mA?s szerepekben lA?tjuk A�t, ennek megfelelA�en idA�rA�l idA�re igencsak eltA�rA� kA?lsA� megjelenA�ssel. A tA�rtA�net elejA�n igA�zA�, kacA�r, fiatal nA�, Viorel A?lmA?ban menyasszony, majd A�desanya, A�desapjA?nak aggA?dA? lA?nya, dacA?ra annak, apja mennyi fA?jdalmat okozott neki, paradox mA?don sodrA?dik a tiszta szA�zlA?ny, majd fA�ltA�keny jA?tszmA?k A?ldozatA?nak szerepA�be. MonA?t TA�rA�k-IllyA�s Orsolya alakA�tja, aki munkA?ban A�s magA?nA�letben egyarA?nt Hajdu tA?rsa. VA�gigkA�sA�rte a forgatA?kA�nyv, majd a film alakulA?sA?nak A�sszes fA?zisA?t. Ki mA?s tudnA? kifejezA�bben tolmA?csolni a rendezA� A?lmait? A magA?nA�let dimenziA?ja is teret nyer, a rendezA� A?llA?sfoglalA?sa mA�g szemA�lyesebb felhangot kap a film befejezA�sA�ben. Mona-Orsolya A�s Viorica-Lujza (TA�rA�k-IllyA�s Orsolya A�s Hajdu Szabolcs lA?nya) asztalhoz A?lnek A�s A�lvezettel kA�ltik el kA�pzeletbeli vacsorA?jukat. Majd Orsolya A?gyba fekteti LujzA?t A�s mesA�lni kezd neki, mA�ghozzA? az ismerA�s tA�rtA�netet azokrA?l a hA�sA�krA�l, akik aprA? szobA?kban raboskodnak (akik sorsA?ban bizony mi, emberek vagyunk vA�tkesek). A felvevA�gA�p ekkor A?tra kel A�s lerA?ntja a leplet a titokrA?l, hogy valA?jA?ban egy bA?torA?ruhA?zban jA?runk, melyben emberek bolyonganak, vA?logatnak, tanakodnak asztalok, kA�nyvespolcok A�s A�jjeliszekrA�nyek kA�zA�tt. S mA�g Mona A�s Viorica a kereskedelmi dA�szletek kA�zA�tt A�rzik a mese szellemA�t, a kamera tovA?bbhalad egA�szen az egyik kanapA�ig, ahol egy fA�rfi papA�r fA�lA� hajolva kA�rmA�l a�� A� a film rendezA�je, aki hA�sA�ket A�s hA�snA�ket, vilA?gokat A�s filmeket teremt.

SA?lyos esemA�nyek zajlanak elA�ttA?nk a vA?sznon, melyek feloldA?sA?t a film kA�ltA�isA�ge kA�nA?lja. A rendezA� meseszerA� elbeszA�lA�smA?djA?val szociotragA�dia helyett felkavarA? felnA�ttmesA�t hoz lA�tre. Hogyan is A�lhetnA�nk mesA�k A�s mA�vA�szet nA�lkA?l? Ezekben a valA?sA?g A�lt testet a megszokottA?l eltA�rA� formA?ban, nyit utat korok, emberek A�s kultA?rA?k kA�zA�tt. A film alkalmas arra, hogy valA?sA?ggA? vA?ltoztassa a kA�pzeletet; a filmnyelv hasznA?lata kA�pessA� teszi az embert arra, hogy formA?t adjon annak, amit mA?shogy kA�ptelen lenne kifejezni. Elviselhetetlen az A�let gyA?gyA�tA? fantA?zia nA�lkA?l. SivA?r A�s kegyetlen lenne a vilA?g hA�sA�knek, A�rtA�keknek, A�rzelmeknek hA�jA?n; a filmmA�vA�szet pedig jA?val szegA�nyebb Hajdu Szabolcs nA�lkA?l, aki mindezt megmutatja nekA?nk.

Hozzászólások

hozzászólás