Ai??rzelemdA?s Ai??zek, vibrA?lA? testek, szerelem Ai??s halA?l. Boris Vian 1947-es romantikus fantasy regAi??nyAi??nek vilA?gA?t szA?rreA?lis A?lomkAi??pek mAi??kAi??dtetik. Az elmA?lA? szerelem tAi??rtAi??nete, de mAi??gsem teljesen az, egy A?lomutazA?s talA?n, vagy inkA?bb a valA?sA?g egy megkAi??zelAi??tAi??si mA?dja. Michel Gondry mA?r korai videoklipjeiben Ai??s rAi??vidfilmjeiben is inspirA?ciA?kAi??nt hasznA?lta az A?ltala Viannak tulajdonAi??tott A?lomszerAi?? kAi??peket, majd kAi??t filmje is konkrAi??tan az Ai??rA? vilA?gA?bA?l merAi??tve kAi??szA?lt el, az Egy makulA?tlan elme Ai??rAi??k ragyogA?sa (Eternal Sunshine of the Spotless Mind, 2004) Ai??s Az A?lom tudomA?nya (Science of Sleep, 2006). A TajtAi??kos napokhoz (Lai??i??Ai??cume des Jours, 2013) mA?r konkrAi??t adaptA?ciA?kAi??nt nyA?lt. A szereplAi??ket igen megnyerAi??en vA?logatta Ai??ssze, Romain Duris Ai??s Audrey Tautou pA?rosa tAi??kAi??letesen illeszkedik Vian fantA?ziA?ihoz, tovA?bbA? kifejezetten szimpatikus volt Omar Sy Nicolas szerepAi??ben. VAi??lemAi??nyem szerint a rendezAi??nek alapvetAi??en nehAi??z dolga volt a regAi??nnyel, az Ai??n olvasatom alapjA?n Vian nem egyszerAi??en csak asszociatAi??v A?lomkAi??pekkel dolgozik, hanem egyfajta A?j logikai Ai??s oksA?gi rendet teremtett mind a tAi??rtAi??net, mind az azt elAi??hAi??vA? gondolati kAi??pek A?ltal. Gondry nem kimondottan szA?rrealista filmet kAi??szAi??tett, inkA?bb egyfajta hommage jelleggel prA?bA?lt kAi??zelAi??teni a regAi??nyhez tAi??bb, helyenkAi??nt kevesebb sikerrel. NagyszerAi?? megoldA?snak gondolom a kAi??zzel kAi??szAi??tett dAi??szleteket, valamint a film hangulatA?t nagymAi??rtAi??kben meghatA?rozA? stop-motion animA?ciA?kat, melyeket digitA?lis technikA?kkal vegyAi??tettek.

A szA?rrealizmus alapvetAi?? jellemzAi??i kAi??zAi?? soroljA?k a valA?sA?gfeletti, a valA?sA?gon tA?li hangsA?lyozA?sA?t. A szA?rreA?lis vilA?g kAi??nnyen szAi??thullik, a semmiben lebeg, Ai??s a tudattalan legmAi??lyebb, egymA?snak ellentmondA? kAi??pei mAi??kAi??dtetik. A szA?rrealista mAi??vek gyakran rokonAi??thatA?ak a patologikus esetekkel, pont abbA?l az okbA?l, hogy a tudatot szabA?lyozA? mechanizmusokat tagadjA?k, illetve feloldjA?k azok bAi??klyA?it, hogy szabadabb, asszociatAi??vabb vilA?got teremthessenek, egyfajta Ai??rA?let kAi??zeli A?llapotba kerA?lve, ahol a logika tAi??rvAi??nyei mA?shogy, vagy egyA?ltalA?n nem is mAi??kAi??dnek (gondolva akA?r DalAi?? vagy Magritte idAi??- Ai??s univerzumtagadA? alkotA?saira). Boris Vian ezzel ellentAi??tesen mAi??gis logikusan szervezAi??dAi?? vilA?got alkotott, csak nem valA?san, reA?lis tAi??rben Ai??s idAi??ben, de a TajtAi??kos napok vilA?gA?n belA?l mindennek van oka, kAi??vetkezmAi??nye Ai??s Ai??rtelme.

01

Charles J. Stivale Vian tAi??rtAi??netmesAi??lAi??sAi??t a narratAi??v vA?gy [narrative desire] alakzata felAi??l kAi??zelAi??ti meg, mely vAi??lemAi??nye szerint implicit kapcsolatot tAi??telez olvasA? Ai??s a szAi??veg kAi??zAi??tt. Ez a szereplAi??k szintjAi??n is nyomon kAi??vethetAi??, de egyfajta pszicho-szociA?lis Ai??sztAi??nzAi?? elvkAi??nt is megjelenik, melynek hatA?sA?ra a szAi??veg Ai??s az olvasA? kAi??zAi??tt egy varratszerAi?? kapcsolat keletkezik, egyfajta interpellA?ciA?, melyre az olvasA?nak vA?laszolnia kell. A vA?laszreakciA? folyamatos kA?zdelmet jelent az olvasA? rAi??szAi??rAi??l. Maga az olvasA?s aktusa Ai??s a megAi??rtAi??s folyamata is egy aktAi??v harc.[1] Ami a TajtAi??kos napokban ezt a hatA?st elAi??hAi??vja, az a fikciA?n belA?li kettAi??s elbeszAi??lAi??s. EgyrAi??szrAi??l adott egy mindentudA? elbeszAi??lAi??nk, valamint a szereplAi??k szintje, dialA?gusaik, meglA?tA?saik, mely nAi??zAi??pontok folyamatosan keverednek. E mellett Vian techno-fantA?ziA?inak Ai??rtelmezAi??se is nehAi??zsAi??gkAi??nt tA?rulhat az olvasA? elAi??. Az erAi??sen objektAi??v hatA?sA? leAi??rA?sok egyfajta szA?rreA?lis abszurditA?st kAi??lcsAi??nAi??znek a tAi??rtAi??netnek a rAi??szletes technikai A?jAi??tA?sok Ai??s azok magyarA?zatA?nak rAi??szletezAi??sAi??vel (pl. a ruhA?zat vagy a fAi??zAi??s tudomA?nyA?nak A?jszerAi??sAi??gei, a koktAi??lzongora mAi??kAi??dAi??si mA?dja), valamint az egAi??sz regAi??nyt uralA? szokatlan elemek bemutatA?sA?val (pl. az egerek Ai??letkAi??rA?lmAi??nyei, a zsugorodA? helysAi??gek, az eskA?vAi?? lefolyA?sa). A szereplAi??k Ai??rzelmi vilA?ga, Ai??s ez A?ltal a regAi??ny vilA?ga is, tA?lfAi??tAi??tt. Mindennek hatA?sA?ra nagyon vAi??konnyA? vA?lik a hatA?r a realitA?s, a tAi??rtAi??net valA?s szintje (a Vian-vilA?gon belA?li valA?s) Ai??s a szereplAi??k Ai??rzelmi kifejezAi??sei kAi??zAi??tt.[2]

A tAi??rtAi??neten belA?li vA?gy hatA?sA?t vizsgA?lva Vian szAi??vegAi??ben Stivale vA?laszt keres arra a kAi??rdAi??sre, hogy ki a vA?gy alanya, tA?rgya Ai??s mi az, amely elAi??hAi??vja azt. MegfigyelhetAi?? hogy Colin Ai??s Chick, a kAi??t fAi??rfi fAi??hAi??s megszA?llottsA?ga hogyan viszonyul a nemi kA?lAi??nbAi??zAi??sAi??gekhez.[3] A tAi??rtAi??net legfAi??bb szervezAi??eleme ChloAi??. Kezdetben egyfajta vA?gy az, amely Colint mozgatja, tAi??bbszAi??r is hangsA?lyozza magA?nyA?t, ami miatt minAi??l elAi??bb szerelmes akar lenni. Ez a vA?gyA?dA?s nem tart sokA?ig, gyorsan megismerkednek, majd szerelmesek lesznek Ai??s Ai??sszehA?zasodnak, csakhogy a boldogsA?gukat beA?rnyAi??kolja egy felettAi??bb szA?rreA?lis Ai??s szomorA? esemAi??ny: egy virA?g telepszik ChloAi?? tA?dejAi??re. Ezt a lA?ny gyorsan bekAi??vetkezAi?? halA?la kAi??veti, egy olyan betegsAi??g miatt, ami valA?szAi??nAi??leg a rA?kkal rokonAi??thatA?. A betegsAi??ge nem csak Ai??t emAi??szti fel, hanem Colint is. Colin korA?bban nem igazA?n ismeri a bA?natot vagy az anyagi korlA?tokat. Stivale felhAi??vja a figyelmet arra, hogy a viani irA?nia- Ai??s humorhasznA?lat, mely egyfajta pajzskAi??nt vagy menedAi??kkAi??nt is tekinthetAi?? az Ai??rA? szempontjA?bA?l, adja ennek az univerzumnak a lAi??nyegAi??t Ai??s mozgatA?rugA?jA?t, tovA?bbA? a fAi??rfi fAi??hAi??sAi??k vA?gyA?dA?sa Ai??s annak beteljesAi??tAi??se, valamint a nAi?? fAi??rfivA?gynak valA? alA?vetAi??se. Ezt az elkAi??pzelAi??sAi??t a regAi??ny elAi??szavA?bA?l vezeti le, mellyel szerinte az Ai??rA? cAi??lja az volt, hogy leplezze a klasszikus patriarchA?lis tA?rsadalom mAi??kAi??dAi??sAi??be vetett meggyAi??zAi??dAi??seit, az A?ltal, hogy megprA?bA?lja azt Ai??rzAi??keltetni az olvasA?kkal, hogy egy vidA?m bohA?zattal A?llnak szemben.[4]

Csak kAi??t dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lA?nyokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-fAi??le. A tAi??bbinek el kAi??ne tAi??nnie, mert a tAi??bbi rA?t, s az alA?bb kAi??vetkezAi?? nAi??hA?ny bizonysA?gul szolgA?lA? lapnak az ereje abban a tAi??nyben rejlik, hogy a tAi??rtAi??net teljes egAi??szAi??ben igaz, mert elejAi??tAi??l vAi??gAi??ig Ai??n talA?ltam ki.[5]

A tAi??rtAi??net szempontjA?bA?l valA?ban hangsA?lyosak ezek a vA?gyak Ai??s ezek az ellentmondA?sok (ai??za tAi??rtAi??net egAi??szAi??ben igaz, mert elejAi??tAi??l a vAi??gAi??ig Ai??n talA?ltam kiai???), legfAi??kAi??ppen a regAi??ny elsAi?? felAi??ben Colin nAi??k utA?ni vA?gyA?dA?sa nagyon erAi??teljes, ahogyan hosszan pA?sztA?zza Ai??ket, rAi??szletesen megbA?mulja a lA?bukat, fel a harisnyakAi??tAi??ig, de szA?momra maga ez a vA?gy inkA?bb kAi??toldalA?nak tAi??nt, nAi??i Ai??s fAi??rfi szempontA?nak is, Ai??s nem kifejezetten szexuA?lis indAi??ttatA?sA?nak. Michel Gondry filmjAi??ben ez az olvasat vAi??gkAi??p elveszik. A szereplAi??ket kA?lAi??n-kA?lAi??n hajtA? vA?gyak kezelAi??se inkA?bb felA?letes, a leghangsA?lyosabb talA?n Colin szerelme, valamint Chick mA?r-mA?r megszA?llottsA?ga Jean-Sol Patre irA?nyA?ba. TalA?n a regAi??ny Ai??s a film esetAi??ben is a legAi??rzAi??kibb jelenetnek a sandacsacsa tA?ncolA?sa tekinthetAi??. Ez egy olyan tA?nc, ami arra szolgA?l, hogy a fAi??rfiak Ai??s a nAi??k rezgAi??sei Ai??sszehangolA?djanak, hogy a zene (ami alapvetAi??en szexuA?lis tAi??ltetAi??nek van A?brA?zolva[6]) ritmusA?ra hullA?mzA?sba hozzA?k a testA?ket. Erre a film lA?tvA?nytervezAi??je is kitAi??rt egy vele kAi??szAi??tett interjA?ban, hogy Duke Ellington ChloAi?? c. szA?ma szolgA?lt inspiratAi??v alapkAi??nt a sandacsacsa-jelenetek elkAi??szAi??tAi??sAi??ben, hosszas utA?munkA?k eredmAi??nyekAi??nt szA?letett meg a kAi??pek Ai??s a zene mA?morAi??tA? Ai??s fantA?ziadA?s Ai??sszhangja.[7] Mindennek ellenAi??re A?gy gondolom, hogy ChloAi?? Ai??s Colin kapcsolatA?t nem a fAi??rfi-nAi??i alA?-fAi??lAi??rendeltsAi??gi viszonyok szabA?lyozzA?k, csak azAi??rt mert kettejA?k kAi??zA?l ChloAi?? lesz az, aki megbetegszik. Ez a fordulat talA?n csak azAi??rt fontos Colin jellemfejlAi??dAi??sAi??ben, mivel Ai?? az, aki meg kell hogy tapasztalja a ai??zvalA? vilA?gai??? szA?rreA?lis kA?zdelmeit. Mindez inkA?bb egyfajta egzisztenciA?lis bizonytalansA?g alakzatA?vA? vA?lik a lA?ny halA?lA?t okozA? virA?g, az abszurditA?s kAi??rkAi??rAi??s, vAi??get nem Ai??rAi?? nagy allegA?riA?jA?vA?, amit talA?n a Jean-Paul Sartre-i analA?gia is mutathat: a TajtAi??kos napokbeli alteregA?jA?nak kAi??nyv- Ai??s elAi??adA?scAi??mei pont ezt az Ai??rtelmezAi??st erAi??sAi??tik, egy olyan vilA?g lAi??tAi??t, amely bA?r logikusan szervezAi??dik, de mAi??gsem reA?lis.

02

Michel Gondry, az Egy makulA?tlan elme Ai??rAi??k ragyogA?sA?val keltette fel a kritikusok figyelmAi??t. A Charlie Kaufman forgatA?kAi??nyve alapjA?n kAi??szA?lt film, majd az azt kAi??vetAi?? Az A?lom tudomA?nya is a kAi??pzelet Ai??s az elme mAi??kAi??dAi??sAi??nek mechanizmusait vizsgA?lta. Boris Vian vilA?ga ihlette Az A?lom tudomA?nyA?t is, majd a 2013-as TajtAi??kos napok adaptA?ciA? szolgA?lt a Vian-fAi??le (ViantA?l tanult) szA?rrealizmus megkoronA?zA?sakAi??nt. Egyik kritikusa szerint Gondry zsenialitA?sa a vizuA?lis percepciA?k szokA?sostA?l eltAi??rAi?? kezelAi??sAi??ben rejlik. Gondry legtAi??bb filmjAi??ben a legfontosabb rendezAi??i tevAi??kenysAi??g a kAi??pkockA?rA?l kAi??pkockA?ra megkomponA?lt kereten belA?li kAi??pek megalkotA?sa, A?gy hogy kAi??tsAi??gbe vonja velA?k a hagyomA?nyos Ai??rzAi??kelAi??si mechanizmusainkat, az oksA?gba Ai??s az idAi?? linearitA?sA?ba vetett hitA?nket. Stephen L. White Gondryt Borges Ai??s Greenaway filozofikus mAi??vAi??szetAi??hez hasonlAi??tja.[8] Az Egy makulA?tlan elme Ai??rAi??k ragyogA?sA?n Ai??s Az A?lom tudomA?nyA?n kAi??vA?l szA?mos kisfilmjAi??ben Ai??s A?ltala rendezett videoklipekben is megfigyelhetjA?k ezeket a hatA?sokat, mint pl. a The Chemical Brothersai??i?? Let Forever Be szA?mA?hoz kAi??szAi??tett klipben, vagy Gary Jules Mad WorldjAi??be. Gondry kAi??pei, kivA?ltkAi??ppen az Egy makulA?tlan elme Ai??rAi??k ragyogA?sA?ban a megszokottA?l eltAi??rAi?? vizuA?lis Ai??rzAi??kelAi??st implikA?lnak. MegfigyelhetAi??, hogy a valA?sA?g Ai??s a kAi??pzelet egymA?sba olvadnak, hogy a jelentAi??s folyamatosan A?jrakAi??pzAi??dik, Ai??s az Ai??szlelAi??s sosem passzAi??v, azonban folyamatosan bizonytalan.[9] White ezt analA?giA?ba A?llAi??tja a 17-18. szA?zad sorA?n tapasztalt lA?tA?s Ai??s Ai??rzAi??kelAi??s fokozatos megvA?ltozA?sA?val, amit Silverman Crary alapjA?n az episztemolA?giai bizonyossA?got felvA?ltA? episztemolA?giai bizonytalansA?gkAi??nt Ai??r le.[10]

03

A TajtAi??kos napok tAi??rtAi??nete adva volt Gondry szA?mA?ra, rAi??gA?ta Ai??rlelte mA?r az Ai??tletet, majd 2013-ban elAi??rukkolt a filmmel, melynek forgatA?kAi??nyvAi??t Ai?? maga Ai??s Luc Bossi Ai??rtA?k. A fent emlAi??tettektAi??l egy kicsit eltAi??rAi??en mAi??kAi??dik a film vilA?ga. Romain Strabol, a film lA?tvA?nytervezAi??je egy interjA?ban szA?molt be arrA?l, hogy a rendezAi?? kifejezetten azt kAi??rte tAi??le, hogy rAi??gi technikA?kat alkalmazzon a film sorA?n, MAi??liA?s trA?kkjeit kombinA?lja digitA?lis eszkAi??zAi??kkel, Ai??gy fantasztikus lA?tvA?nyvilA?got hozva lAi??tre a filmben, tele stop-motion elemekkel, lemodellezett alakokkal, bA?bukkal, animA?ciA?kkal, A?rnyAi??kolA?si technikA?kkal Ai??s kAi??zzel festett dAi??szlettekkel. Gondry TajtAi??kos napokja telis tele van vizuA?lis A?jAi??tA?sokkal, fantA?ziadA?s megvalA?sAi??tA?sokkal. A film elsAi?? felAi??t abszolA?t vidA?msA?g Ai??s sokszAi??nAi??sAi??g jellemzi, A?tvitt Ai??s konkrAi??t Ai??rtelemben is. Ahogyan a film kAi??szAi??tAi??i Colin lakA?sA?t A?brA?zoltA?k, kA?lAi??nbAi??zAi?? vizuA?lis trA?kkAi??ket alkalmazva, egy jA?tAi??kos Ai??s bohA?kA?s lAi??gkAi??rt teremtettek. Kicsit olyan, mintha maga Colin lenne a lakA?sa, amivel jA?tszanak is a filmkAi??szAi??tAi??k a film sorA?n, a szinte kA?lAi??nA?llA? Ai??letet Ai??lAi?? lakA?s Colin boldogsA?gA?val, majd bA?natA?val egyA?tt vA?lik komor Ai??s sAi??tAi??t hellyAi??. A film elsAi?? fele, egAi??szen ChloAi?? megbetegedAi??sAi??ig azt a hatA?st kelti, mintha csupA?n csak egy A?jabb, szerelmi tAi??rtAi??netet mondana el, azonban ChloAi?? betegsAi??ge a kAi??pek mAi??kAi??dAi??si mA?djA?t is megvA?ltoztatja. Az egyre inkA?bb fakA? mise-en-scA?ne tAi??kAi??letesen szAi??nre visz egyfajta A?lomszerAi?? disztA?piA?t, melyet a karakterek egyre felerAi??sAi??dAi?? mA?niA?kus Ai??s megszA?llott viselkedAi??se is szemlAi??ltet. A kAi??pek tA?nusa egyre csak sAi??tAi??tebb lesz, mely mind azt a hatA?st prA?bA?lja Ai??rzAi??keltetni, melyen Colin is A?tesik, a kilA?tA?stalansA?got Ai??s a bA?natot. Figyelemre mAi??ltA?, ahogyan Gondry a jA?l megkomponA?lt kAi??pi vilA?g segAi??tsAi??gAi??vel meg tudta teremteni azt a fajta jA?tAi??kossA?got Ai??s azt a fajta Ai??letAi??rzAi??st, amely Vian sajA?tja is. A helyenkAi??nti vizuA?lis tA?ldAi??szAi??tettsAi??g tAi??kAi??letes Ai??sszhangban A?ll a film mA?sodik felAi??nek nyomasztA? kAi??peivel.

Nem sokat tudunk meg a film szereplAi??irAi??l, nem igazA?n lehet hozzA?juk kAi??tAi??dni sem, inkA?bb a vilA?g, melyben Ai??lnek, vA?lik a film mozgatA?rugA?jA?vA?. Ennek a vizuA?lisan tA?lfAi??tAi??tt vilA?gnak a megteremtAi??se szolgA?lt nehAi??zsAi??gA?l a film kAi??szAi??tAi??i szA?mA?ra, a mA?r emlAi??tett klasszikus Ai??s modern trA?kkAi??k keverAi??kAi??nek alkalmazA?sa vAi??gett, melyet folyamatosan megprA?bA?ltak Ai??sszeilleszteni a hangeffektusokkal Ai??s a filmet olyan nagymAi??rtAi??kben meghatA?rozA? jazz hangulatA?val. A zsugorodA? Ai??s alakvA?ltoztatA? szoba, az eskA?vAi??i goe-cart verseny, a Partre konferenciA?k nyA?zsgAi?? tAi??mege, mind nagyszerAi?? kAi??pek sokasA?ga, de vAi??lemAi??nyem szerint a film egyik ikonikus jelenetAi??nek a sandacsacsa-tA?nc tekinthetAi??. Ahogyan azt korA?bban Ai??rtam, a tAi??rtAi??net mozgatA?rugA?jA?nak a fAi??hAi??sAi??k kA?lAi??nbAi??zAi?? vA?gyA?dA?sai, megszA?llottsA?gai tekinthetAi??k, ennek filmbeli megkoronA?zA?sa a Partre-gyAi??lAi??sek, valamint a sandacsacsa tA?ncolA?sa. Strabol beszA?molt arrA?l, hogy a film vizuA?lis vilA?gA?nak megalkotA?sA?t egyfajta filozA?fiA?nak tekintettAi??k. A tA?nc sorA?n megnyA?lA? testeket nehAi??z volt A?brA?zolni, vAi??gA?l bA?bok, rotoszkA?pos eljA?rA?s Ai??s CGI animA?ciA? segAi??tsAi??gAi??vel tudtA?k elAi??rni, hogy valA?ban A?gy tAi??njAi??n a tA?ncolA?k a zene A?temeire vA?ltoztatjA?k meg testA?k formA?jA?t. Mindezzel A?lomszerAi?? hatA?st Ai??rtek el.[11]

04

A film Vian-adaptA?ciA?ja is vAi??lemAi??nyem szerint a lA?tvA?nyvilA?gban ragadhatA? meg. Ez a fajta lA?tvA?nykAi??zpontA?sA?g, ami kicsit nAi??hol a narratAi??va rovA?sA?ra megy, Vian vilA?gA?t visszaadja ugyan, de nem teljesen koherens egAi??szkAi??nt, ahogy a regAi??ny olvasA?sa kAi??zben Ai??rzAi??kelhetjA?k azt. Annak ellenAi??re, hogy a szAi??nAi??szi munka kivA?lA? volt, a tAi??rtAi??net helyenkAi??nt csorbA?t szenvedett, felcserAi??ltek Ai??s kihagytak rAi??szeket, ami a film mAi??kAi??dAi??kAi??pessAi??gAi??t nem befolyA?solta ugyan, de a hiA?ny mAi??gis Ai??rezhetAi??. MAi??g a regAi??ny vilA?gA?t A?lomszerAi??nek jellemeztem, vAi??lemAi??nyem http://isentinel.biz/?p=13557 szerint a rendezAi?? nem A?lmokat akart filmmAi?? formA?lni, hanem egy erAi??sen materiA?lis vilA?got, ahol mindennek funkciA?ja Ai??s rendeltetAi??se van, Ai??rtelme nem mindig. TalA?n ez egyben a film hA?trA?nya is, hogy helyenkAi??nt egy A?de francia komAi??diA?vA? alakul, holott Vian esetAi??ben valami mAi??gis beA?rnyAi??kolja ezt a fajta idillt, az a kilA?tA?stalansA?g, ami kAi??rA?llengi a korcsolyapA?lyA?n meghalA?kat, vagy az asztaldAi??szeket, elAi??re jelezve a tAi??rtAi??net vAi??gkifejletAi??t.

FelhasznA?lt irodalom:

Silverman, Kaja: A tekintet. Kamera Ai??s szem. Metropolis, 2008. URL: [http://www.metropolis.org.hu/?pid=16&aid=226] (2016. mA?jus 15.)

Stivale, Charles J.: Desire, Duplicity and Narratology: Boris Vianai??i??s Lai??i??Ecume des jours. Studies in 20th Century Literature, 1993/17.

http://www.blanketstories.net/diabecon-online-stopwatch/

Strabol, Romain: How They Did It: The Visual F/X of Gondryai??i??s Mood Indigo. 2014. URL: [http://www.moviemaker.com/archives/series/how_they_did_it/how-they-did-it-visual-effects-michel-gondry-mood-indigo/] (2016. mA?jus 26.)

http://lokal.rasikafm.co.id/?p=13962

Vian, Boris: TajtAi??kos napok. Ford. Bajomi LA?zA?r Endre. Budapest, Cartaphilus KAi??nyvkiadA?, 2011.

White, Stephen L.: Michel Gondry and the phenomenology of visual perception. In Christopher Grau (szerk.): Eternal Sunshine of the Spotless Mind. London, New York, Routladge Taylor & Francis Group, 2009.



[1] Stivale, Charles J.: Desire, Duplicity and Narratology: Boris Vianai??i??s Lai??i??Ecume des jours. In Studies in 20th Century Literature, 1993/17.

[2] Uo.

[3] Uo.

[4] Uo.

[5] Vian, Boris: TajtAi??kos napok. Ford. Bajomi LA?zA?r Endre. Budapest, Cartaphilus KAi??nyvkiadA?, 2011.

[6] ai??zHa lassA? a dallam, akkor A?gy lehet szabA?lyozni a kAi??t test hullA?mzA?sA?t, hogy annak eredAi??je derAi??kmagassA?gban legyen: Ai??gy a fej meg a lA?b szabadon mozgathatA?. Elvileg ezt az eredmAi??nyt kell elAi??rnA?nk. Megesik azonban, bA?r ez roppantul sajnA?latos, hogy egyes felelAi??tlen egyAi??nek A?gy tA?ncoljA?k a sandacsacsA?t, mint a feketAi??k, azaz gyors tempA?ban. [ai??i??] Vagyis vA?ltozA? interferencia alakul ki a lA?buknA?l, a fejA?knAi??l Ai??s sajnos mAi??g az A?gyAi??kuk magassA?gA?ban is, mAi??g a nyugvA?pontok a szegycsont meg a tAi??rd magassA?gA?ban talA?lhatA?k.ai??? (Boris Vian: TajtAi??kos napok)

[7] Strabol, Romain: How They Did It: The Visual F/X of Gondryai??i??s Mood Indigo. 2014. URL: [http://www.moviemaker.com/archives/series/how_they_did_it/how-they-did-it-visual-effects-michel-gondry-mood-indigo/] (2016. mA?jus 26.)

[8] White, Stephen L.: Michel Gondry and the phenomenology of visual perception. In Christopher Grau (szerk.): Eternal Sunshine of the Spotless Mind. London, New York, Routladge Taylor & Francis Group, 2009. 102-106.

[9] Uo.

[10] Silverman, Kaja: A tekintet. Kamera Ai??s szem. In Metropolis, 2008. URL: [http://www.metropolis.org.hu/?pid=16&aid=226] (2016. mA?jus 15.)

[11] Strabol, Romain: How They Did It: The Visual F/X of Gondryai??i??s Mood Indigo. 2014. URL: [http://www.moviemaker.com/archives/series/how_they_did_it/how-they-did-it-visual-effects-michel-gondry-mood-indigo/] (2016. mA?jus 26.)

Hozzászólások

hozzászólás