Apertúra Magazin

Szomorú életkép Peruból egy fiatal lány lelki traumáján keresztül bemutatva.

Itt folytatódik »

A világmindenségnek nincs középpontja és nincsenek határai.

A valóság határtalan.

A képzeletnek viszont a valóság szabja meg a határait.

Jim Jarmusch legújabb filmjében egy utazásra invitálja nézőjét, amely képzelet és valóság határának súlyos szövetébe vezet. A matéria szálai annyira egymásba keverednek, hogy könnyen elveszthetjük a fonalat, de épp ez a bonyolult sodrás tágítja az értelmezés lehetőségeit. A film mindvégig a néző türelmének határán, egy borotva kifent élén egyensúlyoz. Jarmusch semmit nem magyaráz; a történet mégis egységes, kimért ütemben, ráérősen halad a maga abszurd útján, egy határozott cél irányába, egy metronóm pontosságával, kizökkenthetetlen precizitásával a végső szótagig.

Itt folytatódik »

Nem ijednek meg tőled az emberek? Kinevetnek az öltözéked miatt? Közel 70 éve ugyanazt a ruhát hordod? Rendelj most! Csinos, piros horogkeresztet ábrázoló karszalagot ajánlunk, hogy divatos és félelmetes zombi lehess! Kezdj el visszaszámolni:

Ein, zwei, Die!!!

Itt folytatódik »

Óriási várakozás előzte meg James Cameron nagy dobásnak szánt filmjét, az Avatart, melyet sokan egyenesen a mozi megmentőjeként, mintegy messiásként vártak; és az előzetes kritikai fogadtatás csak fokozta a várakozást, hiszen a film látványvilága egytől-egyig mindenkit lenyűgözött. Miután átverekedtem magam a Cinema City csúfondárosan silány és felháborítóan múlt századot idéző, online-nak csúfolt jegyrendelő rendszerén, végül szigorú szemüvegem elé helyezhettem a foltoktól megtisztított 3D-s szemüveget, és elindulhattam a mozi történetének mérföldköveként aposztrofált filmes utazásra. Visszatértemkor számadást végeztem: az Avatar című dolgozatot bizony látni kell – de ennél több jót nehéz elmondani róla.

Itt folytatódik »

Ki is volt Gabrielle Bonheor ’Coco’ Chanel (1883-1971)? Az ő nevéhez köthetjük a Chanel világméretű divatbirodalmat, a dzsörzé kosztümöt, a ’little black dress’-t (kis fekete ruha) és az első „mesterséges” parfümöt, mely a desztillálási folyamat során természetes virágillatot árasztó aldehidekből készül (Chanel N°5). Coco Chanel használt először női ruhák készítéséhez tweed és gabardin anyagokat, melyek azelőtt csak a férfiak kényelmes öltözékét alkothatták. Eldobta a kényelmetlen, merev fűzőt, mely a nőkből természetellenes szobrot csinált. 1 millió dolláros szerződést kötött Samuel Goldwynnal, a 30-as, 40-es évek egyik neves független producerével, hogy ő tervezze a Palmy days (A. Edward Sutherland, 1931), a Tonight or never (Mervyn LeRoy, 1931) és a The Greeks had a word for them (Lowell Sherman, 1932) című filmek sztárjainak jelmezeit. Számos filmcsillag átvette a stílusát, többek között Grace Kelly és Audrey Hepburn is.

Audrey Hepburn a "little black dress"-ben

Itt folytatódik »