A huszadik szA?zad elejAi??n megjelent amerikai hard-boiled krimiirodalom, valamint a negyvenes-Ai??tvenes Ai??vekben kialakult film noir egyik kAi??zponti kAi??rdAi??se az, hogy hogyan kAi??pes az egyAi??n megAi??rizni moralitA?sA?t egy eredendAi??en bAi??nAi??s kAi??rnyezetben. Ezek a bAi??nA?gyi tAi??rtAi??netek nehezen minAi??sAi??thetAi??ek a klasszikus Ai??rtAi??krend szerint, a karakterek vA?laszreakciA?i bizonyos esetekben erAi??sen megkAi??rdAi??jelezhetAi??ek erkAi??lcsi szempontbA?l. Hogyan lehetsAi??ges az, hogy egy gyilkossA?got etikailag elfogadottnak tekintsA?nk? http://ksk45.ru/?p=2056 Milyen esemAi??nyek vezetnek ahhoz, hogy az egyAi??n a bAi??n A?tjA?ra lAi??pjen? Ai??sztAi??nAi??s ez vagy speciA?lisan emberi tulajdonsA?g? Vajon A?llatok vagyunk mindannyian, akik csak a tA?lAi??lAi??sre jA?tszanak?

A kAi??tezres Ai??vek elejAi??n a spanyol alkotA?pA?ros, Juan DAi??az Canales Ai??s Juanjo Guardino megteremtette a kAi??pregAi??ny- Ai??s krimitAi??rtAi??nelem A?j alakjA?t, John Blacksadet. Blacksad tAi??kAi??letesen illeszkedik a hard-boiled detektAi??vek sorA?ba: kemAi??nyAi??klAi??, szarkasztikus Ai??s jA? szeretAi??. A kA?lAi??nbsAi??g csak az, hogy kilenc Ai??lete van. John Blacksad magA?nnyomozA? az Ai??tvenes Ai??vek AmerikA?jA?nak keleti partjA?n. KAi??rA?lbelA?l 180 centimAi??ter magas, fekete bAi??rAi??. Pontosabban fekete szAi??rAi??. John Blacksad ugyanis macska vagy legalA?bbis macskaszerAi??. Ez vilA?g mA?r csak ilyen. Tele van A?llatokkal, akik embereknek hiszik magukat. Vagy emberekkel, akik A?llatoknak hiszik magukat.

https://www.youtube.com/watch?v=JSg-7EuWZ_A

A http://kappasigmafsu.com/2018/02/12/tofranil-sale/ hard-boiled tAi??pusA? bAi??nA?gyi tAi??rtAi??netek az 1920-as Ai??vek elejAi??n szakAi??tottak a mAi??faj konvencionA?lis szabA?lyaival, alapsAi??mA?ival, vagy legalA?bbis megprA?bA?ltA?k A?jraAi??rtelmezni azokat. Ez nem meglepAi??, hiszen a huszadik szA?zad elsAi?? Ai??vtizedeiben lezajlott tA?rsadalmi Ai??s kulturA?lis modernizmus a mAi??vAi??szeti A?gak Ai??sszessAi??gAi??re, valamint a technolA?giai fejlAi??dAi??sre egyarA?nt hatA?ssal volt. A konvencionA?lis formA?ktA?l Ai??s a bevA?lt normA?ktA?l valA? tudatos elhatA?rolA?dA?s kAi??vetelmAi??nykAi??nt jelent meg a mAi??alkotA?sok lAi??trehozA?sakor. A krimi korA?bbi idAi??szakA?ra, az A?gynevezett aranykorszakra egyfajta elegA?ns angolszA?sz Ai??rtAi??krend Ai??s habitus volt jellemzAi??, az etikai Ai??s erkAi??lcsi kategA?riA?kat kAi??nnyen meg lehetett kA?lAi??nbAi??ztetni egymA?stA?l. A bAi??nA?gyek megoldA?sA?ban az Ai??szAi??rvek kAi??vetAi??se, a tAi??nyek ismerete Ai??s a pallAi??rozott elme logikA?ja segAi??tette a nyomozA? ai??i?? sok esetben nyomozA?nAi?? ai??i?? hAi??st. A kriminek ez a hagyomA?nya nem szAi??nt meg teljesen a hA?szas Ai??vek elejAi??n, A?m a korabeli kAi??zAi??nsAi??g mA?sfajta kAi??pet vA?rt el a bAi??n reprezentA?lA?sA?ra. Olyan kAi??pet, amely sokkal kAi??zelebb A?llt az akkori valA?sA?ghoz.

10719135_811369955579998_519381774_n

A ai??znagy hA?borA?ai??? utA?n A?jraformA?lA?dA? EgyesA?lt A?llamok ai??i?? a vilA?g tAi??bbi orszA?gA?hoz hasonlA?an ai??i?? nehezen tudta feldolgozni a pusztAi??tA?s traumA?jA?t. A ai??zlehetAi??sAi??gek hazA?jaai??? tAi??kAi??letes szAi??nteret biztosAi??tott az A?jonnan jelentkezAi?? szervezett bAi??nAi??zAi??s szA?mA?ra, ezzel egyA?tt pedig Amerika megismerkedett a korrupciA?val Ai??s a kA?bAi??tA?szerekkel is. Az alkoholtilalom alatt a kisebb-nagyobb bAi??ncselekmAi??nyek http://hondapalembangsumsel.com/is-detrol-available-as-generic/ szinte elkerA?lhetetlenA?l vA?ltak mindennapossA?. Az utcai lAi??vAi??ldAi??zAi??sek egyre gyakoribbak lettek. A bAi??nAi??zAi??s elfogadottA?, olykor Ai??letformA?vA? vA?lt. Az emberi Ai??lethez valA? viszony megvA?ltozott. Ezek voltak az A?gynevezett ai??zA?vAi??ltAi??ai??? hA?szas Ai??vek, amikor az A?j szellemisAi??g lendA?lete hihetetlen energiA?val tombolt az Ai??let minden terA?letAi??n egAi??szen az 1929-ben kirobbant gazdasA?gi vilA?gvA?lsA?gig. A rAi??gi tAi??pusA? krimi ai??zerkAi??lcs-detektAi??vjeiai??? ezen az ingovA?nyos talajon nehezen A?lltA?k volna meg a helyA?ket, olyan nyomozA?kra volt szA?ksAi??g, akik kAi??nnyen tudtak alkalmazkodni a megvA?ltozott kAi??rA?lmAi??nyekhez.

A hard-boiled Ai??s a noir tAi??rtAi??netek egyik legikonikusabb alakja a magA?nnyomozA?, aki egyfajta vA?rosi cowboykAi??nt, kemAi??ny, magA?nyos hAi??skAi??nt jelenik meg. Ez a hAi??s viszont nem makulA?tlan, mA?ltja jelentAi??s rAi??szAi??t fekete foltok takarjA?k. Szemben az aranykorszakbeli klasszikus tAi??rtAi??netekkel, amelyekben a nyomozA?s a bAi??n elkAi??vetAi??sAi??nek Ai??s megoldA?sA?nak zA?rt rendszere, az A?j tAi??pusA? krimikben ez a kAi??t esemAi??ny Ai??sszemosA?dik, sokszor nem kapunk minden kAi??rdAi??sre vA?laszt adA? megoldA?st. Ezzel egyA?tt a nyomozA?karakter szubjektuma sem tud az esemAi??nyektAi??l fA?ggetlen maradni. NyomozA?sai sorA?n rendszeresen szembemegy az egyAi??bkAi??nt megkAi??rdAi??jelezhetAi?? tAi??rvAi??nnyel, olykor Ai?? maga is gyilkossA?gok elkAi??vetAi??je lesz. SzemAi??lyisAi??ge erkAi??lcsileg problAi??mA?ssA?, moralitA?sa kAi??rdAi??sessAi?? vA?lik. A gyakran egyes szA?m elsAi?? szemAi??lyAi?? narrA?ciA? a nyomozA? gondolatait fogalmazza meg. EbbAi??l derA?l ki, hogy a karakterek cAi??l nAi??lkA?liek, az akciA?bA?l fakadA? reakciA?k Ai??sztAi??nAi??sen vezetik tovA?bb sorsukat. Folyamatosan sodrA?dA? szemAi??lyisAi??gek, akik egy nagyobb folyamat (urbanizA?ciA?, alvilA?gi jA?tAi??kok) elemAi??vAi?? ai??i?? nAi??ha veszteseivAi?? ai??i?? vA?lnak. RitkA?n talA?lkozunk Ai??szinte jellemekkel, a tAi??rtAi??netvezetAi??st meglepetAi??sek, csalA?sok, A?rmA?nyok Ai??s bizalmatlansA?gok Ai??pAi??tik fel.

10578554_811369995579994_91305693_n

A noirokat Ai??s a krimiket A?thatA? nyomasztA? hangulat vAi??lemAi??nyem szerint elsAi??sorban az emberi jellemek Ai??s kapcsolatok kiismerhetetlensAi??gAi??nek bizonytalansA?gA?bA?l fakad. A jellem Ai??s az identitA?s fogalma meghatA?rozhatatlannA? vA?lik, egyfajta torz tA?kAi??r, amely folyamatosan A?j alakzatot, formA?t vesz fel. Hogyan lehetne ezt a jelensAi??get megfoghatA?vA?, kAi??nnyen Ai??rtelmezhetAi??vAi?? tenni? Canales Ai??s Guardino a jellemeket A?llati testbe helyezte, bemutatva ezzel az emberi termAi??szet kiismerhetAi??sAi??gAi??t. Viszont az antropomorfizA?ciA? mA?s pAi??ldA?ival szemben Ai??rdekes mA?don mintha a jellemek alakAi??tanA?k ki a sajA?t A?llati formA?jukat. Az antropomorfizA?ciA? fordAi??tottan mAi??kAi??dik tehA?t, nem a forma telAi??tAi??dik meg a tulajdonsA?ggal, hanem a jellem vA?lik formA?lisan megjelenAi??thetAi??vAi??. Olyan vilA?got teremtettek, amelyben a szemAi??lyisAi??gvonA?sok fizikai tulajdonsA?gokkA? vA?lnak, vagyis az identitA?s vizuA?lisan reprezentA?lt.

10723266_811369918913335_1549543106_n

Az antropomorfizA?ciA? kAi??rA?lbelA?l akkor kezdAi??dAi??tt, amikor az ember kAi??pessAi?? vA?lt arra, hogy elkA?lAi??nAi??tse magA?t a vilA?g tAi??bbi dolgA?tA?l. A dolgok megszemAi??lyesAi??tAi??se megkAi??nnyAi??tette azok megAi??rtAi??sAi??t. Ez a mA?dszer olyan Ai??rtelmezAi??si szAi??rAi??vAi?? vA?lt, amelyen keresztA?l a szubjektum nAi??lkA?li, objektAi??v vilA?g elemei Ai??rzelmekkel telAi??tAi??dtek, kontrollA?lhatA? Ai??s Ai??rtelmezhetAi?? egysAi??gekkAi?? vA?ltak. A?gy lehetett a viharok tombolA?sA?t valamilyen spirituA?lisan felsAi??bbrendAi?? szubjektum haragjakAi??nt felfogni, vagy ilyen mA?don tudtA?k a madarak pA?rvA?lasztA?sA?t szerelemkAi??nt Ai??rtelmezni. Az A?llati antropomorfizA?ciA? egyik elAi??fordulA?sa hosszA? Ai??vszA?zadokig a mese volt. A mesAi??kben szereplAi?? A?llatok A?ltalA?ban jA?l kAi??rA?lhatA?rolhatA? morA?lis Ai??rtAi??keket kAi??pviseltek, amely elAi??segAi??tette a gyerekek tA?rsadalmi Ai??s szociA?lis fejlAi??dAi??sAi??t. KAi??sAi??bb az animA?ciA?s film megjelenAi??sAi??vel olyan karakterek jAi??ttek lAi??tre, mint Mickey egAi??r, Donald kacsa Ai??s tA?rsaik, akik inkA?bb kAi??t lA?bon jA?rA? gegek voltak, mintsem valA?di emberi jellemek.Ai?? Egy A?jabb hA?borA? kellett ahhoz, hogy az A?llati karakterek mAi??g emberibbek legyenek. A vietnA?mi hA?borA? utA?n, a hetvenes Ai??vekben jelentkezett elAi??szAi??r az a tendencia, amelynek sorA?n a lAi??lektanisA?g A?j szintre emelkedett a perszonifikA?lt A?llatok estAi??ben. Richard Adams angol Ai??rA? Watership Down (1972)[1], valamint The Plague Dogs (1977)[2] cAi??mAi?? novellA?i mA?r olyan drA?mA?k, amelyekben az A?llatok az emberi gyarlA?sA?g allegA?riA?ikAi??nt jelennek meg. A kAi??pregAi??ny mAi??diumA?ban az egyik legnagyobb A?ttAi??rAi??st Art Spiegelman 1991-es Maus cAi??mAi?? alkotA?sa jelentette, amely a Holokauszt sajA?tos bemutatA?sA?ra hasznA?lta az antropomorfizA?ciA?t.[3] Ennek a folyamatnak az egyik vAi??gtermAi??ke lett Blacksad Ai??s a vilA?ga.

10721380_811369998913327_442157635_n

Canales Ai??s Guardino Blacksad cAi??mAi?? kAi??pregAi??ny-sorozata 2000 novemberAi??ben indult A?tjA?ra. Az eddig Ai??t rAi??szbAi??l A?llA? szAi??ria cselekmAi??nye a hard-boiled krimik tradAi??ciA?jA?t alapjA?ul vAi??ve az amerikai tA?rsadalom A?rnyoldalA?t mutatja be, A?jragondolva annak bizonyos aspektusait. A szerzAi??k a mA?r ismert cselekmAi??nyelemeket (pAi??ldA?ul a rejtAi??lyes szAi??nAi??szgyilkossA?gokat, a politikai korrupciA?t vagy az etnikai kisebbsAi??gek helyzetAi??t) Ai??s karaktereket (a vAi??gzet asszonyakAi??nt megjelenAi?? femme fatale-t, a nyomozA?t vagy akA?r a zsurnalisztA?t) A?j perspektAi??vA?ba helyezik azzal, hogy szereplAi??iket antropomorfizA?lt A?llatok alakjA?ban jelenAi??tik meg. A kAi??pregAi??ny egyik legfontosabb szerkezeti sajA?tossA?ga az, hogy folyamatos hatA?rtAi??rAi??sekre Ai??pAi??t, megbontva a fikciA?s Ai??s valA?sA?gos tAi??r, valamint az identitA?s egAi??sznek gondolt egysAi??gAi??t.

Blacksad tAi??rtAi??nete valamikor az Ai??tvenes Ai??vek AmerikA?jA?ban jA?tszA?dik. A magA?ndetektAi??v jellemzAi??sAi??re hasznA?lt jelzAi??k miatt nem Ai??r minket vA?ratlanul, hogy a minden szituA?ciA?ban talpraesett, a bajok kAi??zAi??tt A?gyesen lavAi??rozA? karakter macska formA?jA?ban kAi??szAi??n vissza rA?nk a kAi??pregAi??ny lapjairA?l. Blacksad rutinosan mozog az vA?rosi Ai??let A?rnyAi??kos oldalA?n, ismeri annak rejtett zugait. Igazi noir karakter, abba A?ti az orrA?t, amibe nem kellene, rendszeresen elpA?holjA?k, de nem tanul hibA?ibA?l.

10728654_811369952246665_290598015_n

Mint mA?r emlAi??tettem, a noirokban megjelenAi?? karakterek A?ltalA?ban ai??zkAi??ztesai??? figurA?k. DefiniA?lA?suk rengeteg pontban ai??i?? tAi??rvAi??nyessAi??g, etika ai??i?? nehAi??zsAi??gekbe A?tkAi??zik. A karakterek a tAi??rtAi??netekhez hasonlA?an bonyolultak Ai??s kiismerhetetlenek. Canales Ai??s Guardino vilA?gA?ban ezek a hatA?rtAi??rAi??sek hatvA?nyozottan jelen vannak, kezdve a megjelenAi??tAi?? mAi??dium eklektikussA?gA?val ai??i?? amely jelen esetben nem kAi??pezi az elemzAi??s tA?rgyA?t ai??i??, az egAi??sz mAi?? Ai??sszeA?tkAi??ztetAi??sek, illetve egybemosA?sok rendszerekAi??nt funkcionA?l. Ennek egyik leglA?tvA?nyosabb pAi??ldA?ja a mA?r emlAi??tett Ai??nazonosulA?si problAi??ma vizuA?lis reprezentA?ciA?ja, amely magA?ban foglalja az ai??zA?llatiai??? Ai??s az ai??zemberiai??? kA?lAi??nbsAi??gAi??t, illetve ezek A?jragondolA?sA?t. Az antropomorfizA?ciA? Ai??s/vagy zoomorfizA?ciA? megkAi??rdAi??jelezi mindkAi??t fogalom helyAi??nvalA?sA?gA?t Ai??s Ai??rvAi??nyessAi??gAi??t. A kAi??rdAi??s nem az, hogy mi ai??zemberiai??? Ai??s ai??zA?llatiai???, hanem az, hogy mi milyen mAi??rtAi??kben ai??zemberiai??? vagy ai??zA?llatiai???. Azzal, hogy az identitA?s testi tulajdonsA?gokkAi??nt is megjelenik, az alkotA?k az emberi termAi??szet megvA?ltoztathatatlansA?gA?ra utalnak. CselekvAi??seink, vA?lasztA?saink bizonyos mAi??rtAi??kben fA?ggnek a szabad akarattA?l, de azok leginkA?bb valamilyen belsAi?? Ai??sztAi??nAi??ssAi??g eredmAi??nyei, az identitA?sbA?l fakadA?an eleve elrendeltettek. Az azonos kasztba vagy szerepkAi??rbe tartozA? szemAi??lyisAi??geket ugyanabba a fajba soroljA?k, pAi??ldA?ul a rendAi??rAi??k nagy rAi??sze kutya vagy a kutyA?k fajA?ba tartozik. MAi??gis arra a megA?llapAi??tA?sra jutottam, hogy a karakterek inkA?bb az emberek irA?nyA?ba mutatnak, mozgA?suk, viselkedAi??sA?k emberi, A?m ezekre rA?rakA?dik az adott A?llatfajra jellemzAi?? gesztus, viselkedAi??sforma is.

10732627_811369975579996_641622658_o

Az Ai??nmeghatA?rozA?s Ai??s az identitA?s a tAi??rtAi??net folyamA?n gyakran szegregA?ciA?s kAi??rdAi??ssAi?? vA?lik. Ennek egyik leglA?tvA?nyosabb pAi??ldA?ja a sorozat mA?sodik, Arctic Nation cAi??mAi?? rAi??szAi??ben talA?lhatA?. A tAi??rtAi??net kAi??zAi??ppontjA?ban a faji szegregA?ciA? kAi??rdAi??se A?ll: az A?llatok egy bizonyos csoportja alacsonyabb rendAi??nek bAi??lyegzi meg a fekete szAi??rAi?? A?llatokat, a fehAi??r szAi??rAi?? A?llatok felsAi??bbrendAi??sAi??gAi??t hirdeti. Blacksad karakterAi??nek A?jabb ellentmondA?sossA?ga jelenik meg ebben a mozzanatban. A macska fekete szAi??rAi?? ai??i?? a noir tAi??rtAi??nelem elsAi?? szAi??nes bAi??rAi?? nyomozA?jA?t ismerhetjA?k meg a szemAi??lyAi??ben? -, de a pofA?ja fehAi??r. Blacksad tehA?t etnikailag se tartozik egyAi??rtelmAi??en egyik rasszhoz sem, kAi??vA?lA?llA? karakter.

SzintAi??n egyfajta hatA?relmosA?dA?srA?l beszAi??lhetA?nk a sorozat tAi??rtAi??neteit illetAi??en. Szemben a hard-boiled novellA?kkal Ai??s regAi??nyekkel, amelyekben a tAi??rtAi??net a megalkotott fikciA? hatA?rain belA?l mozog, a kAi??pregAi??ny elbeszAi??lAi??se a mi valA?sA?gunk, tAi??rtAi??nelmA?nk elemeit hasznA?lja fel. A Holokausztra, a hideghA?borA?ra Ai??s mA?s tAi??rtAi??nelmi esemAi??nyekre valA? utalA?s elmozdAi??tja az alkotA?son belA?l lAi??trejAi??vAi?? imaginA?rius vilA?g hatA?rait, a valA?sA?g Ai??s a fikciA? kA?lAi??nAi??s fA?ziA?jA?t hozza lAi??tre. A reflexiA? olyan aprA? mozzanatokban is jelen van, mit pAi??ldA?ul a rA?diA?ban felcsendA?lAi?? dalok ai??i?? melyek nagyrAi??szt jazzszA?mok a hA?szas Ai??vekbAi??l ai??i??, a politikA?bA?l Ai??s mAi??vAi??szetekbAi??l ismerAi??s alakok, valamint Blacksad narrA?ciA?ja, aki sajA?t detektAi??vszerepAi??re reflektA?l. A torzult mesevilA?g Ai??gy kilAi??p a fikciA? kereteibAi??l, kA?lAi??nAi??s realitA?sAi??rtAi??ket kap.

10719283_811369922246668_1770909160_n

VAi??gezetA?l tAi??rjA?nk ki a kAi??pregAi??ny vizuA?lis stAi??lusA?ra! Juanjo Guardino gyAi??nyAi??rAi??en megkomponA?lt Ai??s megfestett kAi??pei mintha csak egy kifinomult Disney animA?ciA?bA?l lennAi??nek kivA?gva. A rokonAi??thatA?sA?g nem vAi??letlen, a mAi??vAi??sz tAi??bb Ai??vig dolgozott a szupercAi??g kA?lAi??nbAi??zAi?? stA?diA?iban. Az egyes jellemeket megjelenAi??tAi?? A?llatokra egyszerAi??en nincs mA?s szA?, mint a tAi??kAi??letessAi??g. Emellett a kAi??pregAi??ny a vA?rosi kAi??rnyezet, valamint a belsAi?? terek A?brA?zolA?sA?ban is felejthetetlent nyA?jt. A rajzok kAi??nnyedek, termAi??szetesek, kAi??sAi??rletezAi?? jellegAi?? mozzanatokat ritkA?n fedezhetA?nk fel bennA?k. Az A?jfajta lA?tA?smA?d a rajzstAi??lus Ai??s a narrA?ciA? Ai??sszeegyeztetAi??sAi??bAi??l fakad. Az erAi??szakos, gyilkossA?gokkal tAi??zdelt, valamint a szexualitA?ssal megfAi??szerezett tAi??mA?k egyAi??rtelmAi??en arra utalnak, hogy a sorozatot nem gyerekkAi??zAi??nsAi??gnek szA?ntA?k. EngedjA?k hA?t, hogy Blacksad elkalauzoljon minket egy olyan vilA?gba, amelyben mocskos mancsokkal hA?zzA?k meg a whiskey-s A?veget Ai??s a revolver ravaszA?t!
Krimi- Ai??s kAi??pregAi??ny-rajongA?knak kAi??telezAi?? darab!


[1] Adams, Richard: Watership Down. London, Rex Collings, 1972.

[2] Adams, Richard: The Plague Dogs. United Kingdom, Allen Lane, 1977.

[3] Spiegelman, Art: Maus. New York, Pantheon Books, 1991.

Hozzászólások

hozzászólás