Ha valakinek mAi??g nem cseng ismerAi??sen Borsi FlA?ra neve, ne habozzon tovA?bb olvasni. Ai??FlA?ra 2007 A?ta foglalkozik fotA?zA?ssal, kAi??pei olyan kA?lfAi??ldi sajtA?orgA?numokban is megjelentek mA?r, mint a The Daily Mail, a The Huffington Post, az Oakland Press vagy a BBC Culture.[1] MunkA?ibA?l most hA?rom fotA?sorozatot mutatok be: a popkultA?rA?ra kitAi??nAi??en reflektA?lA? Time Travel cAi??mAi?? sorozatot, a ai??zfestmAi??nyek Ai??lAi??szereplAi??s vA?ltozatA?tai???, a The Real Life Models cAi??mAi?? projektet Ai??s a szimbolista festAi??k lA?tvA?nyvilA?gA?nak, szAi??nhasznA?latA?nak hagyomA?nyait remekA?l tovA?bbgondolA? manipulA?lt kAi??peket.

A Time Travel-sorozat fekete-fehAi??r fAi??nykAi??pei Woody Allen Manhattan (1979) vagy Noah Baumbach Frances Ha (2012) cAi??mAi?? filmjeit idAi??zik, azzal a kA?lAi??nbsAi??ggel, hogy nem kizA?rA?lag A?tlagos Ai??lethelyzeteket rAi??gzAi??tenek, hanem ikonikus pillanatokat, ikonikus alakokkal. Borsi Marilyn Monroe-val fotA?zkodik a mosdA?ban, Elvis Presley koncertjAi??n az elsAi?? sorban Ai??rjAi??ng, Andy Warhollal bulizik, vagy sikAi??tva kAi??szAi??nti a reptAi??ren a Beatles tagjait. Ezekre az egyAi??bkAi??nt is zseniA?lis Ai??rzAi??kkel elkapott fotA?kra hibA?tlanul illeszti rA? magA?t, mi tAi??bb, felveszi a kAi??pen lA?thatA? emberek Ai??s korok stAi??lusA?t, Ai??gy szinte szA? szerint beleolvad a kAi??rnyezetbe. A Beatles reptAi??ri fotA?jA?n pAi??ldA?ul olyan jA?l sikerA?lt a szerkesztAi??s, hogy elsAi??re ki sem lehet Ai??t szA?rni a tAi??megben. IdAi??utazA?sainak helyszAi??neit Ai??s szemAi??lyeit is megfelelAi??en vA?lasztotta ki, hiszen ki ne szeretne Woody Allen standfotA?sa lenni? Ez volt az a sorozat, amelyre a legtAi??bben felfigyeltek a szakmA?ban, Ai??s Ai??n is szAi??vesen mutogatnA?m iskolapAi??ldA?kAi??nt a Photoshop hasznA?latA?hoz.

Borsi FlA?ra Time Travel

Borsi FlA?ra Time Travel

A ai??zfestmAi??nyek Ai??lAi??szereplAi??s vA?ltozataai???, azaz a The Real Life Models cAi??mAi?? projekt egy szemet gyAi??nyAi??rkAi??dtetAi?? sorozat, melyrAi??l a kA?lfAi??ldi sajtA?orgA?numok kAi??zA?l a BBC Culture Ai??s a The Guardian ai??i??The Observer is beszA?molt. Ezeknek a fotA?knak az az erAi??ssAi??gA?k, hogy Borsi A?t mer lAi??pni a hatA?rokon, fantA?ziadA?sak, ugyanakkor manAi??rmentesek, Ai??s tAi??bbek kAi??zt Kees van Dongen, Rudolf Hausner, Amedeo Modigliani, Kazimir Severinovich Malevich Ai??s Pablo Picasso remekmAi??veit aktualizA?ljA?k egyedien. Mindegyik festAi?? munkA?jA?ra jellemzAi?? az arA?nyok szA?ndAi??kos pontatlansA?ga Ai??s a szimmetria megbontA?sa. Borsinak ugyanez volt az alapkoncepciA?ja, Ai??gy a festmAi??nyek alakjait szellemes figurA?kkA? vA?ltoztatta. Picasso zAi??ld kalapos nAi??alakja klasszisokkal fAi??lelmetesebb Ai??letre keltve, mint festmAi??nyen. A fAi??nykAi??peken rA?adA?sul a fotA?manipulA?lt verziA?t az eredeti kAi??p elAi?? komponA?lta, Ai??gy az alkotA?sok egymA?sra felelgetnek, Ai??s szAi??nvilA?gban is remekA?l kiegAi??szAi??tik egymA?st. (Borsit ebben a sorozatban egy fotA? ai??i?? Nan Wood Graham Ai??s Dr. B.H. McKeeby Grant Woodai??i??s Models for ai??zAmerican Gothicai??i??ai??i?? cAi??mAi?? 1942-ben kAi??szA?lt kAi??pe ai??i?? inspirA?lta, melyen Grant Wood modelljei pA?zoltak a rA?luk kAi??szA?lt festmAi??ny mellett.)

Borsi FlA?ra Real Life Models

Borsi FlA?ra The Real Life Models

FlA?ra a sajA?t bevallA?sa szerint a szerkesztAi??programot pusztA?n csak eszkAi??zkAi??nt hasznA?lja ahhoz, hogy az A?talakAi??tott kAi??p a legkevAi??sbAi?? se tAi??njAi??n A?talakAi??tottnak. MA?r http://kappasigmafsu.com/2018/02/12/argumentative-essay/ ez az Ai??rdekes paradoxon is elAi??g ahhoz, hogy felfigyeljA?nk a munkA?ira, ugyanis tAi??nyleg sikerA?l elAi??rnie ezt a hatA?st. A kAi??pei alapjA?n a befogadA? kAi??nnyen asszociA?lhat Arnold BAi??cklin, Michail Vrubel, Rippl-RA?nai, CsontvA?ry vagy Odilon Redon munkA?ira, de Borsi fotA?inak sajA?tos kompozAi??ciA?ja, egyedi szAi??n- Ai??s tAi??rhasznA?lata is van.

Asgy gondolom, hogy a tartalmuk szempontjA?bA?l a Manipulations cAi??mAi?? sorozat kAi??pei a legattraktAi??vabbak. A http://ksk45.ru/?p=2049 DerniAi??re Temps (UtolsA? alkalommal) cAi??mAi?? fAi??nykAi??p pAi??ldA?ul lenyAi??gAi??zAi??en sejtelmes, megfoghatatlan alkotA?s, a maga sAi??tAi??t hangulatA?val fantazmagA?rikus lA?tvA?ny. Borsi ebbe a kAi??sAi??rteties atmoszfAi??rA?jA? tAi??mA?ba is kAi??pes olyan aprA?, A?dAi??tAi?? jelensAi??get csempAi??szni, mint a kolibri. Ez az a mAi??vAi??szi Ai??rzAi??kenysAi??g, amelyet nem kell feltAi??tlenA?l tA?lAi??rtelmezni, elAi??g, ha csak lA?tjuk Ai??s Ai??rzAi??keljA?k, ahogy elAi??tAi??nnek a sAi??rAi??n gomolygA? fA?stbAi??l a kAi??p szereplAi??i. A lA?tvA?nyt uralA? ridegsAi??g megkapA?, A?m a kolibri aprA?, Ai??kszerszerAi?? megjelenAi??se kAi??pes rajta nAi??mileg szelAi??dAi??teni.

Borsi FlA?ra DerniAi??r Temps

Borsi FlA?ra DerniAi??re Temps

Az Undenied cAi??mAi?? kAi??pen egy falbA?l kinAi??vAi?? jegesmedve karolja A?t a mAi??vAi??szt. HA?tborzongatA?an valA?dinak tAi??nik, Ai??s hiA?ba tudjuk, hogy a falbA?l nem nAi??nek ki medvAi??k, legalA?bb olyan magA?tA?l Ai??rtetAi??dAi??, termAi??szetes lA?tvA?nynak hat, mintha egy vA?zA?t fotA?zott volna le az asztalon. A kAi??pen remekA?l hasznA?lja a szAi??neket, a fehAi??r dominA?l, de nem tolakodA?an, hanem inkA?bb matt, kellAi??en nyomasztA? A?rnyalatban. Az emberi testet is inkA?bb porcelA?nszerAi??nek lA?tjuk, mintsem termAi??szetesnek, rA?adA?sul velAi??trA?zA?an hatA?sos, hogy az egyetlen Ai??lAi??nk szAi??n a szembAi??l csordogA?lA? vAi??r vAi??rAi??se. A testet, ahogyan a tAi??bbi fotA?jA?n is, kimozdAi??tja a termAi??szetes A?llapotA?bA?l, a testrAi??szeket lekicsinyAi??ti vagy megnagyobbAi??tja, ezen a kAi??pen pedig szinte rAi??misztAi?? hatA?st kelt a vAi??rt kAi??nnyezAi?? szemmel. A medve egyben az elrejtAi??st is szolgA?lja, a lecsupaszAi??tott test takarA?ja, amely kAi??mAi??letlenA?l utal az A?llatok megAi??lAi??sAi??bAi??l szA?rmazA? profitra a divat terA?letAi??n.

Borsi FlA?ra Undenied

Borsi FlA?ra Undenied

Ezzel ellentAi??tben a Subjective Freedom I. Ai??s II. igencsak ironikus felA?tAi??ssel cserAi??li meg a hA?zi kedvencek pozAi??ciA?jA?t az emberAi??vel. Ezeknek a kAi??peknek is Borsi a szereplAi??je. KevAi??s fotA?mAi??vAi??sz tud napjainkban portrAi??kat csinA?lni Ai??nmagA?rA?l A?gy, hogy azok ne vA?ljanak unalmassA?, sAi??t, azt az Ai??rzAi??st keltsAi??k, hogy teljesen mA?s embert lA?tunk a kAi??peken. A Subjective Freedom I. cAi??mAi?? fotA?n a mAi??vAi??sz kerA?lt a kalitkA?ba, a madA?r pedig kAi??vA?lrAi??l, az ujjA?ra A?lve figyeli. Szellemes, ugyanakkor elgondolkodtatA?, de nem gAi??rcsAi??sen telAi??tett mondanivalA?ja van, rA?mutat arra, hogy milyen lenne, ha mi lennAi??nk rA?csok kAi??zAi?? zA?rva, vagy milyen Ai??rzAi??s akvA?riumban tengetni a napjainkat. TAi??bbrAi??tegAi?? szabadsA?gmotAi??vumot is megfogalmaz: az embert is korlA?tozzA?k bizonyos tekintetben, mA?soktA?l fA?gg, Ai??s mivel a bezA?rtsA?g az embernek sem alapvetAi?? kAi??zege, nagyszerAi??en hasonul ebben az A?llat Ai??s az ember egymA?shoz. Ahogy a cAi??mben is olvashatjuk, a szabadsA?g ai??zsubjectiveai???, Ai??s ezzel pedig arra is pontosan reflektA?l, hogy a szabadsA?gfogalom mindenkinek egyAi??ni Ai??s a kAi??rnyezettAi??l fA?gg, ugyanakkor mind az ember, mind az A?llat tA?lzott korlA?tozA?sa egyAi??rtelmAi??en negatAi??v.

Borsi FlA?ra Subjective Freedom I.

Borsi FlA?ra Subjective Freedom I.

Ugyanez a gondolatmenet figyelhetAi?? meg a Subjective Freedom II. cAi??mAi?? kAi??pen is. Ez a fotA? lA?tvA?nyosabb, mivel a halak a levegAi??ben A?szkA?lnak. MindkAi??t kAi??pen remekA?l komponA?lja a szAi??neket, a Subjective Freedom I. esetAi??ben inkA?bb nosztalgikusan kAi??zelAi??t a tAi??mA?hoz, a kalitka is rAi??gies darab, Ai??s a mAi??vAi??sz ezt a hangulatot a rAi??gimA?di fodros gallAi??ros ruhA?jA?val Ai??s frizurA?jA?val is erAi??sAi??tette. A kAi??p akA?r az 1800-as Ai??vekbAi??l is szA?rmazhatna. A Subjective Freedom II. azonban modernebb, a fAi??nyviszonyok megkapA? plasztikussA?got kAi??lcsAi??nAi??znek a kAi??pnek. Ez a kAi??p is a termAi??szetellenessAi??g A?llapotA?t Ai??s a fullasztA? tA?rsadalmi normA?k nyomA?sA?t jelkAi??pezi. Az akvA?rium az a tAi??r, amelybAi??l lA?tjuk ugyan a kAi??rnyezetA?nket, de felszabadultan nem lehetA?nk rAi??szei a vilA?gnak, hiszen a vAi??z nyomA?sa alatt vagyunk.

1173595_646011118766144_1769971799_n

Borsi FlA?ra Subjective Freedom II.

Asgy tAi??nik, Borsi FlA?ra szA?mA?ra nincsenek hatA?rok. RemAi??lem, hogy mAi??g tAi??bb valA?sA?gtA?l elrugaszkodA? Ai??s jA? tA?rsadalomkritikai Ai??rzAi??kkel megjelenAi??tett alkotA?ssal Ai??rvendeztet majd meg minket a jAi??vAi??ben. Fontos ugyanis, hogy a fiatal mAi??vAi??szek kAi??pesek legyenek nyAi??ltan, szemtelenA?l Ai??s a hozzA?juk legtesthezA?llA?bb formA?kban http://hondapalembangsumsel.com/purchase-lincocin-capsule/ megfogalmazni a vAi??lemAi??nyA?ket az Ai??ket kAi??rA?lvevAi?? vilA?grA?l, ha kell, a BorsiAi??hoz hasonlA? attraktAi??v kAi??ntAi??sben.


[1] Borsi FlA?ra honlapja. http://www.floraborsi.com/

Hozzászólások

hozzászólás

Szerző

Tóth Emese vagyok, 24 éves, általában jó kedélyű, Szegeden élek, szeretek is itt élni és gyakran előfordulok a belváros mindennapjaim szempontjából fontos ?dramaturgiai? pontjain. Nem is igazán datálható, mikor kezdtem cikkírással foglalkozni, mert nem úgy keltem fel egy nap, hogy ?Mától újságíró akarok lenni!?, habár kétségtelen ez nagyon szépen hangzana most. Leginkább mindenről írnék, a műcsirkét majonézzel nyakon öntő posztmodern színházi előadásoktól kezdve a trolin gyakran utazó idős bácsiig, aki szerint a fiatalok néha rosszabbak, mint egy bokaficam. Főleg a képzőművészet és a színház érdekel, mert egyetemi tanulmányaim során erre a két témára fektették a hangsúlyt. Nincs kifejezetten kedvenc festőm, szobrászom, színészem, trapézművészem szinte bármilyen produktumtól képes vagyok elalélni vagy épp idegbajt kapni, kedvenc íróm viszont kettő is van: P.G. Wodehouse és Charles Dickens. Mindkettő fekete humorával és hangyányi neuroticizmusával fogott meg, de összességében az is tetszik bennük, ahogyan általában a világot látták. Valahogy hozzájuk hasonlóan látom én is magam meg a világot és próbálom ezt a látásmódot írásban kellőképpen visszaadni, de csak remélni tudom, hogy valakinél célba is ér.